Az eset nagy port kavart a médiában. Czink Györggyel, az ország egyik legjobb lovasedzőjével készítettünk interjút, ő készítette fel például a riói olimpia aranyérmes öttusázóját, az ausztrál Chloe Espositót, a keze alatt pedig olyan magyar tehetségek formálódnak a Trion SC-ben, mint Kardos Bence junior- és felnőtt-Európa-bajnok öttusázó.

Miért alakulhatott ki egy ilyen incidens, ami Annika Schleu esetében is történt ? 

A lovakkal nem volt gond. Jól képzett, jól megválasztott állatok voltak. Ami nehézséget okozott, az a pálya kialakítása volt. Ez egy kifejezetten nehéz, 120 centiméter magas akadályokból álló, szigorú vonalvezetésű, nagyon technikás pálya volt, ami ráadásul egy nagy eső után alaposan felázott. Egy olimpián ráadásul nem feltétlenül csak a legjobb öttusázók vannak ott, sok a szabadkártyás. Olyanok indulnak, akik egy világbajnokságon nem kerülnének döntőbe. Ilyen például a japán, a kubai vagy a chilei versenyző, aki a világversenyeken nincs is ott.

Az ilyen hibákat még egy nagyon profi lovas sem feltétlenül tudja javítani a 20 perces bemelegítés alatt. Ha már ekkor sincs meg az összhang, akkor nagy valószínűséggel a pályán is problémák lesznek. A lovak tűrőképessége változó. Van, amelyik tolerálja a hibákat, van, amelyik az első után megmakacsolja magát. Ez nem olyan, mint egy esztergapad, hogy legyártasz 25 egyforma csapágyat, aztán az összes ugyanúgy fog forogni. Ez olyan, mint a szerelem, az egyik lóhoz passzolsz, a másikhoz nem. 

Ez a verseny olyan, mint a lottósorsolás: kisorsolhatják azt a lovat, amivel hibátlanul tudsz menni. De ha egyszer már kaptál egy lovat, nem lehet cserélni. Ez az öttusa nehézsége, ám egyben a szépsége is. Itt mindennek klappolnia kell. Ezért nincs olyan, hogy ugyanaz nyeri meg az egymást követő versenyeket.

Miért jó az, hogy a versenyen sorsolják a lovakat, miért nem lehet saját lóval indulni?

Nem megoldható, hogy saját lóval versenyezzenek, mert akkor az nyerne, akinek több pénze van. Akinek nincs elég pénze, az lehet, el sem tudna indulni. Mindig a rendező ország biztosítja a lovakat, és ez nem mindig szerencsés. Ez főleg az olyan országoknál baj, ahol nincs komoly öttusázó/díjugrató sport, Japán is ilyen. 

Ilyenkor lehet azt tudni, hogy ki hibázott: Annika Schleu vagy a ló?

A neki sorsolt ló, azaz Saint Boy már az előző fordulóban sem tudott együttműködni az orosz lánnyal, Gubajdullina Gulnazzal. Ettől még Saint Boy nem rossz ló, csak kevésbé tűrte a hibákat, mint a többi. Egy ilyen pályán, ezen a magasságon egy nagyon jó lovasnak is nehéz lett volna kijavítani ezt a lovat 20 perc alatt, nemhogy egy öttusázónak. A német lány egyszerűen nem tudott mit csinálni. Már a melegítőpályán is gondok lehettek, mert szegény könnyek között lovagolt be a versenyre. Ha ezzel a lóval Schleu mehet először, akkor, feltételezem, végigmegy vele a pályán.

Egy ilyen versenyen óriási a stressz, el nem tudom képzelni, hogy ennek a kislánynak most mi járhat a fejében. Ezen ment el az aranyérem. Ez olyan, mintha biciklizésben a cél előtt 100 méterrel defektet kapna a kereked. Egy aranyért induló versenyzővel ez a ló – abban az állapotában – nem volt hajlandó ugrani. Ettől ez a lány nem lett se jobb, se rosszabb lovas, ezt most neki fel kell dolgoznia. Bízzunk benne, hogy a következő olimpián megmutathatja a tudását.

Ez a szituáció egyébként a sport része évtizedek óta, csak most volt különösen látványos, mert az olimpiai aranyért nagyon jó esélyekkel induló kislány álmai foszlottak szerte. Egyébként Annika Schleu nem érdemelte meg, hogy negatív kommenteket kapjon, ez egyáltalán nem rajta ment el. A litván Laura Asadauskaitė-val Rióban ugyanez történt, nem indult el a lova. (Laura Asadauskaitė 1417 ponttal összesítettben világcsúcstartó, Londonban arany-, Tokióban pedig ezüstérmes lett – a szerk.)

Ön lovasként került már hasonló helyzetbe?

Aki élete során lovat képzett ki, vagy versenyzett vele, az találkozott már ezzel a szituációval. Nincs olyan, akinek ne állt volna meg a ló, ne ellenkezett volna, vagy ne vert volna le akadályt. Ez a díjugrató sportban benne van. Ritkán, de világkupaversenyen is lehet látni, hogy a sztárlovasok alatt megáll a ló. Egyszerűen aznap nem akar ugrani, rossz napja van. Egy amatőr versenyen pedig számtalanszor előfordul ilyen.

Az öttusázó lovak mennyiben mások?

Ezeknek az olimpiai lovaknak az értéke 40-50 ezer euró. Ez egy jó középkategóriás ló ára. A magyar szövetség istállójában a 20-25 lóból ezt a tokiói 120-as magasságot jóindulattal 1-2 ló teljesítené hibátlanul profi lovassal. Öttusázóval talán egy sem. Szóval erre készülni nagyon nehéz, ezért át kéne gondolni, hogy milyen magassággal versenyeznek. Az meg tévhit, hogy öttusalovak vannak. A ló nem tudja, hogy öttusázik vagy díjugrat. A ló, az ló. Az öttusában eleve csak azok az állatok kerülhetnek a sorsolásba, amelyek végigmennek a pályán. 

Én magam is tenyésztek lovat, és vásárolok is. Három-négy évesen veszem őket, nekem kell kiképezni mindet arra szintre, hogy a versenyen is megállják a helyüket. De az egész folyamat úgy kezdődik, hogy az állatot meg kell tanítani arra, hogy egyáltalán a kantárt vagy a nyerget rá tudd tenni. Aztán tudd futószáron vezetni. Ehhez türelem kell, alázat és rengeteg idő.

Mit gondol az edző kizárásáról, aki  Annika Schleu lovát megütötte ?

Ma már nem verik a lovat, ez megengedhetetlen. Itt két élőlénynek kell közösen együttműködnie, és ez azért nehéz, mert nem ismered a sorsolt lovadat. Mindegyik ló egyedi, máshogyan kell velük bánni. Ha a ló nem működik együtt veled, te is megfeszülsz, a ló is megfeszül, ez egy ördögi kör. Ennek ellenére nem gondolom, hogy az edzőt ki kellett volna zárni. Ez nem volt olyan ütés, amitől a ló megsérülhetett volna. A korláton kívülről próbált segíteni, hogy a ló induljon el. Egyébként a ló máskor, otthoni környezetben is simán kaphat ilyen ütést a lovastól vagy az edzőtől.

Mit lehetne tenni azért, hogy a verseny fairebb legyen?

Szabályváltozásokra van szükség. Az öttusában jelenleg érvényes szabályok szerint ha valaki leesik a lóról, vagy lovas bukás történik, pontlevonással ugyan, de a sportoló továbbmehet. Ezt a szabályt a ló és a lovas védelmében el kell törölni, mivel mindkettő megsérülhet. Díjugratásban már az a szabály, hogy aki leesik, azonnal megy a mentőhöz kivizsgálásra.

Ezenkívül meg kellene fordítani a sorrendet, hogy először azok mehessenek, akik az összetett pontverseny elején állnak.

Azokat az öttusázókat pedig már a melegítés közben ki kéne venni a versenyből, akiken látszik, hogy nem bírnak a lóval. (A Nemzetközi Öttusa Szövetség /UIPM/ a napokban bejelentette, hogy változtatnak a lovaglás szabályain. Könnyítenek a pályákon, hogy ne történhessen olyan, mint Tokióban, ezzel védve a lovat és a lovast is, és így talán a verseny is fairebbé válhat – a szerk.)

Hogyan értékeli a magyar öttusázók tokiói szereplését?

Szerencsére lett egy bronzérmünk, köszönhetően Kovács Saroltának, de van egy világklasszis fiatalunk is, Gulyás Michelle, aki Párizsban odaérhet a dobogóra. Neki ez az olimpia hatalmas ugrás volt, juniorversenyzőként a felnőttek között nagyobb pályán kellett mennie. Ehhez még nincsen elég tapasztalata, de így is gyönyörűen helytállt.

Marosi Ádám jó lovas, jól alkalmazkodik, meg is lett az eredménye. Kasza Robinak most így sikerült, de ő azért világbajnoki ezüstérmes, világkupaversenyeket tudott nyerni. Az olimpia, az olimpia, nagyon nehéz. Nem adatik meg mindenkinek, hogy ott nyerjen.

(Borítókép: Annika Schleu. Fotó: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)