Közeleg az idény, mire számíthatunk a bajnokságban?

A szezon hagyományosan a Szuperkupával kezdődik, amelyet szeptember 11-én a Tüskecsarnokban rendezünk a bajnok Ferencváros és a Fehérvárt óriási küzdelemben legyőző, Magyar Kupa-győztes Debrecen (DEAC) részvételével. Az Erste Ligában idén is 11 csapat indulása várható. A három erdélyi csapat (Gyergyó, Csíkszereda, Brassó) az elmúlt évekhez képest tovább erősítették neves külföldi, orosz, kanadai, svéd játékosokkal a keretüket, így várhatóan az új szezonban is döntős helyért játszhatnak.

A magyarországi csapatoknál érdemi változás volt, hogy a miskolci DVTK nem folytatta a Szlovák Extraligában a részvételt, így ők is az Erste Ligában indulnak idén, ami színvonal és érdeklődés terén is sokat hozhat a ligánknak. Érdekes változás, újdonság a Liga-csapatoknál, hogy a Vasas Budapestről Győrbe költözött, így a kiváló létesítményekkel ellátott győri komplexumban felnőtt proficsapatnak drukkolhatnak a helyi jégkorongszurkolók.

A hazai csapatok egyre több fiatal játékosnak adnak lehetőséget, ebben élen jár a budapesti MAC HKB, illetve a Fehérvári Titánok. A tavalyi év meglepetéscsapata, a kupagyőztes Debrecen egyre meghatározóbb szerepet játszik a bajnokságban is. A Dunaújvárosi Acélbikák évek óta tartó gyengélkedése remélhetőleg nem folytatódik, és felveszik a versenyt a legjobb csapatokkal. Évek óta egyre több az izgalmas és szoros mérkőzés a ligában, idén változni fog némiképpen a lebonyolítás, ami remélhetőleg még több ilyen mérkőzést jelent majd. 

És a női hokiban?

A női jégkorongbajnokság, hasonlóan a női válogatotthoz, folyamatosan fejlődik, és bővülnek a játékoskeretek, a csapatok száma is, egyre több tehetséges fiatallal. Kiemelkedő továbbra is a KMH és a MAC női csapatának részvétele, mindkét csapat az egyik legerősebb európai női bajnokságban évről évre sikerrel szerepel.

Mi a következő feladat a válogatottak számára?

A női válogatottnak a sikeres A-csoportos debütálás után Calgaryben következik a novemberi olimpiai selejtezőtorna, amelynek megnyerése a 2022-es februári, pekingi téli olimpián való szereplést jelentheti. Az U18-as világbajnokság 2022 januárjában Győrben kerül megrendezésre.

A férfi válogatottnak nem sikerült az olimpiai kvalifikáció, mert a világranglistán 5-10 hellyel előttük tartó válogatottak közül „csak” az olaszokat sikerült megverni. Novemberben hazai pályán a Tüskecsarnokban játszik a válogatott a Sárközy Tamás Emléktornán, majd az évad során további külföldi tornák során készül a felnőttválogatott a 2022 májusában megrendezésére kerülő divízió 1/A világbajnokságra Ljubljanában. A csoportellenfelek között több korábbi stabil A-csoportos ellenfél található, mint például a francia, osztrák és szlovén válogatott. Nem lesz tehát könnyű dolga a magyar csapatnak.

A férfiválogatott közönsége fantasztikus. Milyen most egy bajnoki meccs hangulata?

A jégkorong iránti érdeklődés több más magyar sporthoz hasonlóan nagyon eltolódott a válogatott irányába. A liga mérkőzésein, ahol van komoly tét és izgalom, ott hasonló a hangulat és az érdeklődés, mint egy válogatott meccsen, de több ilyen mérkőzésre van szükségünk.  Dolgoznunk kell azon, hogy a klubmérkőzések jobb és erősebb szórakoztatóipari termékké váljanak, és ne csak a fanatikus szurkolói mag járjon ki. A közelmúltban elfogadott, 2032-ig tartó MJSZ-stratégia mentén dolgozva több olyan projekttel készülünk, ami többletszolgáltatást és élményt jelenthet a szurkolóknak. Reméljük, lesz alkalmunk nézők előtt, gyakorlatban is megvalósítani ezeket. 

Milyen az utánpótlás, népszerű a hoki a gyerekek és a szülők körében?

Az elmúlt 10 évben 2200-ról 9000 fölé nőtt az igazolt játékosok száma. Ha csak a toborzómunkát nézzük, több tízezer gyermek ismerkedett meg a sportággal az elmúlt 10 évben. Ez többek között köszönhető az egyre több településen nyíló kisebb, nem szabványméretű, illetve nagy szabványméretű pálya megnyitásának. Az elmúlt 10 évben 14 szabványméretű jégpálya és 22 kispályás sátras jégpálya nyílt meg, így a megnövekedett jégfelületnek köszönhetően még többen kapcsolódnak be a jeges sportokba, elsősorban a jégkorongba. Bevezettük a 3×3 jégkorongot, ami elsősorban a tömegsportnak és a kispályáknak adott komoly lökést.

Láttuk, hogy a felnőttválogatott képes bravúrokra. Mikor várható tartós jó szereplés?

A válogatott többször megörvendeztette a hokikedvelőket kiugró teljesítményével, mint például a két A-csoportos szereplés, de rövid és középtávon még nem érezzük elvárhatónak az állandó A-csoportos tagságot. Tartósan akkor fogunk tudni közel lenni a világelithez és hangos sikereket elérni, ha a mi legjobb játékosaink is a világ topligáiban játszanak majd. Látható, hogy a közvetlen riválisainknak, például a franciáknak, osztrákoknak, szlovénoknak hány NHL-, KHL- vagy más topligás légiós játékosuk van (pl.: svéd, finn, német, svájci). Nekünk is ide kell eljuttatni a legjobbjainkat, rövid távon erre van szükség a sportág érdekében. Látható, hogy mindenki fejlődik, ebben a versenyben nem vagyunk lemaradva, megyünk a mezőnnyel, de ahhoz, hogy bárkit látványosan lehagyjunk, többre lesz szükség. Középtávon jó lenne, ha a magyar akadémiai rendszer is tudna minőséget képezni, hosszú távon pedig az Erste Liga is alkalmas lenne komoly külföldi karrier kiindulópontjának.

Az ázsiai hoki látványosan erősödik tehát. Mi várható Európában? Átrendeződnek az erőviszonyok?

Az erőviszonyok a jégkorongban viszonylag stabilak hosszabb távon, és a focitól eltérően kevés, papírformát borító eredmény van. Ahogy évtizedekkel ezelőtt, most is Kanada és az USA mellett a svédek és a finnek, az oroszok és a csehek dominálnak a leginkább, de felzárkóznak az utóbbi években a dánok, a svájciak, a szlovákok is. Nem lehetetlen felzárkózni utóbbiak szintjéhez, óriási lökést tudna adni a sportnak, ha végre lenne egy NHL-ben pályára lépő sikeres játékosunk. Ezen túl pedig napi szinten kell egyre többet és többet nyújtani, egyre hatékonyabban dolgozni, például egy dán edzőhöz mérten 120 százalékot nyújtani, mert ha csak 90 százalékot nyújtunk, akkor tovább nő a különbség.