Nem mindenhol arat osztatlan sikert és elismerést a rasszizmus elleni tiltakozás egyik sokak által gyakorolt, mások által kifütyült formája, a labdarúgó-mérkőzések kezdete előtti demonstratív letérdelés. A téma a szeptember másodikai Magyarország–Anglia világbajnoki selejtező idején is „forrónak” bizonyult, és most egy Chelsea-játékos, Marcos Alonso rendhagyó nyilatkozata nyomán került ismét napirendre.
A Chelsea 30 éves, háromszoros spanyol válogatott wingbackje szakított az Angliában immár megszokottá vált gyakorlattal, hogy a bajnoki mérkőzések előtt a két csapat játékosai letérdelnek a kezdőkör peremén, ezzel a gesztussal fejezve ki tiltakozásukat a rasszizmus minden formája ellen.
Vasárnap a Tottenham–Chelsea (0–3) összecsapás előtt Marcos Alonso egyedüliként talpon maradt, és a térdelés helyett a bal kezével a meze ujjára mutatott, ahol a „No room for racism”, azaz a „Nincs hely a rasszizmusnak” felirat olvasható.
Állva maradásáért Alonso megkapta a füttykoncertet a Spurs szurkolóitól, amire nagyszerű játékkal válaszolt, és nagyban hozzájárult csapata 3–0-s győzelméhez.
Jobban szeretem így kifejezésre juttatni, hogy mit gondolok – mondta Alonso a meccs után a térdelés elmaradásáról. – Ez egy másik út. Talán úgy gondolom, hogy a térdelés veszített erejéből. Ehelyett inkább így mutatom ki, mi a véleményem, hogy térdelés nélkül is teljes mellszélességgel a rasszizmus elleni harc mellett állok.
Alonso bővebben is kifejtette – szó szerinti – álláspontját.
Minden erőmmel küzdök a rasszizmus és a diszkrimináció minden formája ellen. De inkább ráhelyezem a mutatóujjamat a feliratra a mezem ujján, ahol az olvasható, hogy le a rasszizmussal. Néhány országban és sportágban már amúgy is átvette ez a tiltakozás a térdelés helyét. És amikor így cselekszem, nagyon világosan mindenkinek az értésére adom, hogy tiltakozom a rasszizmus ellen, és mindenkit tisztelek.
Alonso nincs egyedül ezzel a mentalitással Angliában. Márciusban Wilfried Zaha, a Crystal Palace szélsője is leállt a térdeléssel, mert szavai szerint az „megalázó”, hiszen a szülei azt tanították neki, hogy álljon egyenes derékkal, és legyen büszke arra, hogy fekete. Zaha azt is hozzátette, hogy a térdelés mint gesztus kiüresedett, és egyre inkább egy rituálé lett belőle, és az eredeti jelentése egyre inkább elveszett. Mi több, úgy érzi, a térdelés nem is érte el a célját, nem változtatta meg az emberek viselkedését.
(Borítókép: Marcos Alonso. Fotó: Hannah Mckay / Reuters)