Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó-szövetség sportigazgatója másfél évvel ezelőtti kinevezése után azt mondta, új futballkultúrára, szemléletváltásra van szükség a magyar labdarúgásban. A sportvezető azóta éjt nappallá téve dolgozott az új szakmai koncepción, amelytől közép- és hosszú távon vár érdemi eredményt. A konkrét szakmai irányvonalat most egy szűk körű sajtóbeszélgetésen mutatta be.
A beszámoló szerint továbbra is az utánpótlásképzés az a terület, amely leginkább fejlesztésre szorul. A sok előkészítést követően a sportigazgatóság idén szeptembertől kezdi meg programjának megvalósítását.
Az új program célja, hogy egészen a gyerekek kiválasztásától a felnőttcsapatba való beépítésig irányt mutasson a kluboknak.
2010 és 2020 között a hiányosságok feltérképezésére, a felzárkózásra kellett fókuszálni, mostantól pedig az utánpótlás-fejlesztés, a sporttudomány, idővel pedig a piacalapú gondolkodás állhat a fókuszban. Barczi Róbert hozzátette, egy folyamatban kell gondolkodni, rendszerszintű eredményekkel. Elmondása szerint a 2016-os és a 2021-es Európa-bajnoki szereplés részsiker volt, az alapok biztosítása, összehangolása továbbra is feladat.
Az alap pedig az utánpótlásnál kezdődik, ezért új „piramis” kialakítását szorgalmazta a szövetség.
Jelenleg 93 körzetközpont (megyénként három-négy klub), 28 tehetségközpont és 10 kiemelt akadémia működik hazánkban.
A 28, MLSZ által kiválasztott tehetségközpontnak szeptember 15-ig kellett leadni saját szakmai koncepcióját, ezt határidőre egytől egyig mindenki teljesítette. A szövetség igyekszik mindenben segíteni a klubokat, egy-egy központ kéthetente írásos visszajelzést kap a működése hatékonyságáról.
Barczi Róbert őszintén beszélt arról, hogy a magyar labdarúgás állami finanszírozása lehetővé tette az utóbbi időben a sportfejlesztéseket, azonban a rendszer előnyeit sokan nem vagy rosszul használták. Célja, hogy a jövőben határozottabban lépjenek fel a rossz struktúrát alkalmazó klubokkal szemben, meglátása szerint pedig talán a legfontosabb, hogy már gyermekkorban, 6-8 éves kortól kezdeményező játékot várnak el.
Nem tudjuk elfogadni, ha valaki beáll, bekkel, és csak rugdossa előre a labdát, mert ez nem fejleszti a gyermeket. Ehhez alakítottuk ki a versenyrendszert, ehhez alakítottuk ki a szabályokat.
A versenyrendszer átszervezése mellett átalakult az edzőképzés is.
Mindenütt gondolkodó edzőket szeretnék látni a jövőben. Sok pozitív példát láttam, de nyitottabbnak kell lenniük, el kell fogadniuk a kritikát, s természetesen ők is véleményt formálhatnak, sőt igényt is tartunk a közös, előremutató kommunikációra
– mondta Barczi, aki igyekszik transzparensebbé tenni a klubok működését.
Fontos változás, hogy a 14 éves korosztályig főállású edzők dolgozzanak a tehetségközpontokban.
Az edzőket modern informatikai szoftverek segítik a munkájukban, profi edzősegítő programmal (például több száz videóval) dolgozhatnak, egyes korosztályokban pedig videoelemzéseket is analizálhatnak a saját játékosaikról, csapatuk mérkőzéséről, továbbá egy vállalatirányítási rendszer is a tehetségközpontok rendelkezésére áll.
A szövetség egy kézikönyvet is átadott az utánpótlásközpontoknak, ez a hatékonyabb munkaszervezésben segít a szakembereknek.
Az MLSZ sportigazgatója által megfogalmazott koncepció hiánypótló, az azonban a jövő nagy kérdése, hogy sikerül-e végigvinni. Ha igen, abból sokat profitálhat a magyar futball a következő évtizedekben.
(Borítókép: Barczi Róbert. Fotó: MLSZ)