Egy jól tájékozott ismerősömtől kaptam Horvát úr telefonszámát, és az infót, hogy Torontóban működik egy magyar futballcsapat, amely éppen megnyerte a regionális bajnokságot. Ráadásul ennek a csapatnak 2012 és 2015 között neves magyar edzője volt Kiss László, a „Kampó” személyében, akit fénykorában Mini Menotti néven emlegettek, amikor még Verebes József pályaedzőjeként oroszlánrészt vállalt az MTK 1987-es bajnoki címéből. 

Horvát úr teljes neve Horvát Adalbert, mindössze 36 esztendős, ő a Hungaria Toronto Vasas FC – mert ez a klub teljes neve – tulajdonosa, és sokkoló információval kezdi telefonbeszélgetésünket. 

Megnéztem minden fellelhető honlapot, visszamentem ötven évet az időben, de nem találtam hasonló bravúrt: ez az első eset, hogy magyar identitású futballcsapat bajnokságot nyer Kanadában – mondja a fiatal vállalkozó, aki alig tizenhárom éve, 2008-ban hagyta el az óhazát, és telepedett le az Újvilágban, ahol lényegében egyedül finanszírozza a klubot néhány magyar üzletember, étteremtulajdonos segítségével. – Amit megnyertünk, az Ontario állam keleti térségének a bajnoksága, ez valójában a kanadai futball harmadik vonala, amatőr liga, amely területi alapon több regionális ligából áll össze. A mi klubunk 2003-ban alakult, öt évvel az előtt, hogy én kijöttem volna Kanadába, Rajnák Ágnes és Turcsik Károly alapította. Eleinte első osztályú terembajnokságokban vitézkedett a csapat, de aztán 2008-ban kijöttem Kanadába, majd bizonyos Deák László 2011-ben átvette a klubot, és Toronto Vasas FC néven ment tovább. 2012 és 2015 között Kiss László volt az edzőnk!

A 2003-ban alakult klub vezetőségében tiszteletbeli elnökként a Torontóban élő Lami Kálmán is részt vett, aki persze nem azonos Moldova hősével a Ferencvárosi koktélból, Lami Árpáddal, a halhatatlan balhátvéddel. Bár Lami Kálmán is már-már halhatatlan volt, szép kort élt meg, 2007-ben, 86 éves korában távozott az élők sorából. Nagy játékos volt, valaha Illovszky Rudolffal, Szilágyi Gyulával játszott együtt a Vasasban. 2015-ben Turcsik Károly létre hozta a Hungária nevű egyesületet, amely egyesült a Toronto Vasas FC-vel, és hat éve ez az egyesült klub működik, ez nyerte meg most a kelet-ontariói bajnokságot. 

Gyakorlatilag én gyúrtam össze ezt a két klubot, Turcsik Károly alapító kért és kapott engedélyt Markovits László úrtól, a Vasas SC elnökétől a névhasználatra. Én vagyok az elnök, de Turcsik és Deák urak megmaradtak tiszteletbeli elnöknek, ők idősebb urak – folytatta Horvát úr, aki évekig a csapat gólkirálya és legjobb játékosa volt. – Jómagam vérmes Vasas-drukker vagyok, ezért is van benne a Vasas a klub nevében. Jelentős magyar kolónia él Torontóban és környékén, mintegy hatvanezren vagyunk, és a csapat játékosainak a kétharmada is magyar, de vannak játékosaink más országokból is. 

A közelmúltban Dunaszerdahelyről is érkezett két magyar játékos, Boráros Attila és Bazsó Zsolt, , továbbá Kovács Péter Levente. Nagy köszönettel tartoznak Meskó Tamás kapusnak és csapatkapitánynak, aki bravúros védéseivel járult hozzá a sikerekhez, a tartományi bajnokság megnyeréséhez. 

Kiss László szép emlékként idézte fel a 2012 és 2015 között Torontóban töltött három évet.

Amatőr csapat a Hungária Toronto Vasas FC, szerelemből futballoznak ott a magyar és nem magyar srácok – mondta az örök ellenzéki „Kampó”. – Jól éreztem magam a klubnál, szerény, de biztos megélhetést biztosítottak nekem, örömmel hallom, hogy megnyerték a tartományi bajnokságot. 

Persze jelentős volt a fluktuáció a csapatban, sok tehetséges magyar srác, aki odakint természetesen dolgozott, hiszen a klubnál nem fizettek, egy idő után odébb állt, mivel jól kerestek, és minél többet dolgoztak, annál több pénz állt a házhoz. Akár havi két-háromezer follár is, ami óriási különbség volt a Magyarországon megkeresett 60-100 ezer forinthoz képest. Egy idő után egyszerűen már nem maradt idejük a játékra.

De hát ez a legtöbb amatőr csapatnál így van, beszéljünk akár Kanadáról, akár Magyarországról. 

Most azonban nagy az öröm a klub háza táján, hiszen az utolsó fordulóbeli, Toronto Celtic elleni meccs eredményétől függetlenül már bajnokok!

(Borítókép: Horvát Adalbert)