Index Vakbarát Hírportál

Akikre büszkék voltunk: 2021 legnagyobb magyar sportsikerei

2021. december 23., csütörtök 07:24

Év végén az emberek szeretnek számot vetni, visszatekinteni a maguk mögött hagyott esztendőre. A sportújságíróval sincs ez másként, eseményekből és magyar sikerekből pedig 2021-ben sem volt hiány. Szubjektív összeállítás következik az év legemlékezetesebb pillanataiból.

Ha valaki sportújságírásra adja a fejét, elengedhetetlen az objektivitás, a pártatlan tudósítás és tájékoztatás sportágtól, sportolótól és csapattól függetlenül. Természetesen mindannyiunknak megvannak a maga kedvencei, ezt azonban az olvasó jobb esetben nem veheti észre az írásainkon.

Elfogadható kivételt képezhet viszont az egyik legfontosabb szakmai szabály alól nemzeti csapataink és a sportolóink szereplése, akkor ugyanis akarva-akaratlanul letesszük az újságírói szemüveget és egy csapásra magyar szurkolóvá változunk mi is. Együtt örülünk a lőtt góloknak, a nyertes asszóknak, a világrekord körüli időeredményeknek és együtt szomorkodunk 15 millió magyar honfitársunkkal és csalódott sportolóinkkal, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogyan azt előzetesen elterveztük.

Január a férfi kézilabda-válogatottról szólt, amely egy évvel korábban Malmőben már bizonyította, hogy az új szakmai stábbal (Gulyás István, Nagy László, Chema Rodríguez) és szinte a teljes ismeretlenségből berobbanó fiatal tehetségekkel (Győri Mátyás, Ligetvári Patrik, Máthé Dominik, Nagy Bence, Szita Zoltán, stb.) fényes jövő várhat rá.

Az egyiptomi világbajnokságon mindez csak megerősítést nyert, ahol a csoportkörből elsőként, a középdöntőből másodikként továbbjutva közel volt a legjobb négybe kerüléshez, ám a világ egyik legerősebb válogatottja, Franciaország végül hosszabbításos meccsen még túl nagy falatnak bizonyult. A piramisok árnyékában megszerzett ötödik hely azonban minden előzetes várakozást felülmúlt, a részben hazai rendezésű, 2022-es kontinensviadalon pedig a drukkerek – és talán maguk, a játékosok is – érmet remélnek az utóbbi évek/évtizedek egyik legjobb és legszimpatikusabb kéziválogatottjától.

Márciusban jött a dordrechti rövid pályás gyorskorcsolya-vb, ahol két klasszisunktól, az olimpiai bajnok Liu testvérektől vártuk a jó szereplést. Szokásukhoz híven nem is okoztak csalódást: 

500 méteren Liu Shaoang, vagyis Ádó, 1000 méteren pedig Liu Shaolin, vagyis Sándor nyert aranyat

– utóbbin öccse ezüstöt szerzett, aki így megnyerte az összetett egyéni versenyt is.

Májusban egy nem várt hős robbant be üstökösként a magyar sportéletbe: 

Valter Attila egészen elképesztő teljesítményt nyújtott az olasz kerékpáros körviadalon, több szakaszon át viselhette a Giro d'Italiát összetettben vezető versenyzőnek járó rózsaszín trikót.

Ez korábban soha egyetlen magyarnak sem sikerült háromhetes megmérettetésen. A mindössze 23 esztendős sportoló az összetett versenyben végül 14., a 25 éven aluliak között pedig a 6. lett.

A hónap végén a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjében a rekordbajnok Győri Audi ETO KC újabb sikeréért szoríthattunk, ám a francia Brest az elődöntőben büntetőkkel kiejtette a Rába-parti alakulatot. A harmadik helyért vívott csatát azonban megnyerte Ambros Martín csapata, a szezon végén visszavonuló Görbicz Anita ráadásul a CSZKA Moszkva ellen beállított egy BL-rekordot: a valaha élt egyik legnagyobb női kézilabdázó az oroszok elleni meccsen megszerezte pályafutása 57. gólját a Final Fourban, így most már korábbi csapattársával, a holland Nykce Groottal holtversenyben vezeti ezt az összevetést.

Június a futballról szólt, hiszen a Puskás Arénában is rendeztek Eb-meccseket, a kontinenstornára ráadásul a magyar válogatott is kvalifikálta magát. És bár az Európa-bajnokság halálcsoportjában szerepelt Marco Rossi alakulata a németekkel, a franciákkal és a címvédő portugálokkal, nem, hogy szégyent nem vallott, Münchenben az utolsó meccsen 7 percen múlt a továbbjutása...

Az eufória a 2016-os tornát követően ismét úrrá lett az országon, több tízezres tömeg vonult végig a magyarok meccseit megelőzően és azt követően Budapesten, a stadionban és az utcákon tapasztalható hangulat pedig alighanem örökre szóló élménnyel gazdagított mindenkit.

A labdarúgás mellett is volt még okunk az örömre a nyár elején: Fucsovics Márton ugyanis sikerrel vette az első három fordulót a wimbledoni tenisztornán, így ő lett az első magyar játékos Taróczy Balázs 1981-es párizsi remeklése óta, aki negyeddöntőbe jutott egy Grand Slam-viadalon. Bár ott a későbbi győztes, világelső szerb Novak Djokovics megálljt parancsolt neki, a 29 éves teniszezőre joggal lehettünk büszkék.

Az augusztus természetesen az olimpia jegyében telt, ahol elkényeztettek minket honfitársaink. 

25 éve nem szerepeltek olyan jól a magyar sportolók nyári játékokon, mint Tokióban. 20 érem, köztük 6 arany, 7 ezüst és 7 bronz volt a mérleg.

A magyar csapat kajak-kenuban bizonyult a legsikeresebbnek, Kopasz Bálint a király- (K–1 1000 méter), Tótka Sándor a sprintszámban (K–1 200 m) nem talált legyőzőre, a Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra összeállítású kajak négyes pedig 500-on diadalmaskodott. Ezt a számot London és Rio után sorozatban harmadszor nyerte meg Magyarország. Ezen kívül két ezüst- és egy bronzérem volt a magyarok mérlege kajak-kenuban. 

Szilágyi Áron szintén triplázott, kardvívónk is harmadik aranyérmét szerezte meg London és Rio után. Milák Kristóf 200 méter pillangón oktatta a mezőnyt az uszodában, Lőrincz Tamás pedig olimpiai bajnoki címmel koronázta meg irigylésre méltó pályafutását a kötöttfogású birkózók 77 kilogrammosok versenyében.

Az olimpiát követően az év utolsó harmada csendesebb volt sport szempontjából, a magyar női jégkorong-válogatottat azonban még mindenképpen érdemes megemlíteni. Amely története során először szerepelt a világbajnokság elit csoportjában, ráadásul a dánok ellen első győzelmét is megszerezte.

Sőt, a 2022-es pekingi olimpia is elérhető közelségbe került, miután a selejtezőtornán a lengyeleket és a norvégokat is legyőzte Lisa Haley csapata, ám a házigazda Csehország még túl nagy falatnak bizonyult, így az első téli játékokon való szereplés még várat magára.

A Ferencváros labdarúgócsapata sorozatban harmadszor jutott el a nemzetközi kupaporondon a csoportkörig:

a 2019-es Európa-liga, valamint a 2020-as BL-főtábla után ezúttal ismét az El-ben próbálhattak szerencsét a zöld-fehérek.

Bár a spanyol Real Betis, a skót Celtic és a német Bayer Leverkusen elleni meccsek egyikén sem vallott szégyent Peter Stöger együttese, a továbbjutásra nem volt esélye, igaz, a búcsú szépre sikerült, hiszen az utolsó fordulóban hazai pályán nyert a Fradi a négyest megnyerő Leverkusen ellen (1–0).

Az év utolsó nagy eseménye a női kézilabda-vb volt, a magyar válogatott új szakmai stábbal, Golovin Vlagyimir irányításával utazott Spanyolországba. A csoportkörben Szlovákiát és Csehországot legyőzte, a németektől viszont kikapott, így második helyen jutott a középdöntőbe. Ott bár a kötelezőt hozva Kongó és Dél-Korea ellen magabiztosan nyert, Dánia túl nagy falatnak bizonyult, így a torna ezen szakasza jelentette a végállomást és összetettben végül a 10. helyen fejezte be a küzdelmeket.

A decemberi rövidpályás úszó-vb-n Abu-Dzabiban érem nélkül zárt a magyar küldöttség, amelyből a koronavírussal megfertőződött Hosszú Katinka és Milák Kristóf is hiányzott.

A léc ettől függetlenül magasan van 2022-re, ám ismerve a magyar sportolók mentalitását és a szurkolók elhivatottságát, az előttünk álló esztendő is biztosan tartogat számunkra kiemelkedő sikereket. Nekünk, újságíróknak is.

(Borítókép:  Az aranyérmes Szilágyi Áron a dobogó legfelső fokán, miután ismét megvédte olimpiai bajnoki címét a férfi kardozók egyéni versenyének döntőjében a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Makuhari Rendezvényközpontban 2021. július 24-én.  Fotó:   Mohd RASFAN / AFP)

Rovatok