Az örmény apától és orosz anyától származó Karen Hacsanov óvodáskora óta teniszezik, de az oviban bizonyára nem gondolkodott azon, vajon eljut-e valaha az olimpiai döntőbe. Ehhez Tokióban a világranglistán 13. Diego Schwartzmanon és az ATP-ranglista 11. helyén álló Pablo Carrenón is keresztül kellett verekednie magát. Tegyük mindjárt hozzá, ez semmi ahhoz képest, amit a másik ágról érkező Alexander Zverev hajtott végre. A német az elődöntőben 1:6-os kezdés után verte meg a világelső Novak Djokovicsot, nem volt kérdés, hogy a döntőben is a 24 éves, monte-carlói születésű teniszező az esélyes.

 Ehhez mérten kezdett: rögtön az első szett harmadik játékában elvette az orosz adogatását, és sokszor ellenfele némiképp gyengébb fonákjára játszva szerezte a pontokat. Hacsanovnak is volt bréklehetősége, de nem tudta kihasználni, így 5:3-nál Zverev az első szettért fogadhatott. Az addigi leghosszabb játékban sikerült újra elvennie ellenfele adogatását, és megnyerte az első játszmát (6:3).

Eközben sokat hibázott az orosz, és Zverev megint hamar brékelhetett volna, de Hacsanov megbízható tenyeresével hárította. A harmadik lehetőséget viszont már nem szalasztotta el, 2:0-lal kezdett, robogott az olimpiai bajnoki cím felé. 

Innentől Zverevnek állt a zászló, sorozatban hat játékot nyert, és a legnehezebb, kiszorított helyzetekből is nyerőt ütött. Hacsanov mindennel megpróbálkozott, de semmi sem jött össze neki, egy széles ütés után Zverev már 5:0-ra vezetett.

A meccsben maradásért adogathatott, de úgy tűnt, ő sem hisz már abban, hogy megfordíthatja a mérkőzést. Becsületből megnyerte saját adogatását, de Zverev nem izgult a végén, és kevesebb mint másfél óra alatt lezárta az összecsapást. 

A női páros döntőjében:
Barbora Krejcikova, Katerina Siniakova (cseh, 1.)–Belinda Bencic, Viktorija Golubic (svájci) 7:5, 6:1

(Borítókép: Alexander Zverev. Fotó: Julian Finney / Getty Images)