Csipes Tamara 2., Kozák Danuta pedig negyedik helyen végzett a női kajakosok 500 méteres egyéni döntőjében. Az új-zélandi Lisa Carringtont ezúttal sem lehetett megverni, nem meglepő, hogy Csipes úgy örült ennek az ezüstnek, mintha arany lenne, az ötszörös olimpiai bajnok Kozák viszont rettenetesen csalódottan nyilatkozott a vegyes zónában.
„Úristen, nem is tudok mit mondani! Rengeteg munkám van ebben, főleg a kislányom születése óta. Annyira örülök, hogy esélyt kaptam ezzel a két egységes indulással, mert még sosem mutathattam meg egyesben, hogy mit tudok nyár végén.
Úgy voltam vele, hogy ez életem legnagyobb lehetősége, és ha ezt elszúrom, akkor totális idióta vagyok.
Ebben most tényleg benne volt a szívem. Voltak olyan versenyek, amikbe nem tettem bele sem szívet, sem lelket, igen, voltak ilyen időszakok. Ebben viszont most minden, de tényleg minden, amit el lehet képzelni, benne volt, azért vagyok ilyen boldog” – indokolta Csipes Tamara a határtalan boldogságát, majd persze azt is hozzátette, rettenetesen örül annak, hogy végre legyőzte Kozák Danutát.
Nem egyszerű mentálisan az, hogy egy ötszörös olimpiai bajnokkal nősz fel. 18 éves korom óta versenyzünk együtt, mindig-mindig mögötte voltam, hiszen egy hihetetlenül tehetséges kajakos. Én meg második voltam, de mit értem vele? Most végre megmutathattam, hogy én is érek valamit! Tavasszal is jól mentem magamhoz képest, az elmúlt egy hónapban pedig főleg, de általában nekem mentális problémám szokott lenni azzal, hogy elhiggyem magamról, meg tudom csinálni. Most viszont nyugodtan álltam oda a rajthoz, aztán a rossz rajt után felment bennem az ideg százra, de úgy voltam vele, hogy egy életem, egy halálom. Megígértem magamnak, hogy ha kell, ez lesz az utolsó 500-am, és mindent bele fogok adni.
Kozák Danuta viszont rettenetesen csalódottan nyilatkozott a vegyes zónában:
Az futott át rajtam, hogy mennyi szenvedés, könny és fáradság, de nemcsak tőlem, hanem a férjemtől és a lányomtól is, de mégsem jött ki. Rosszul rajtoltam, utána próbálkoztam, kevés sikerrel. Nem segített, hogy mindenki messze volt tőlem, és a jobbról jövő oldalszél miatt elég nehéz is volt a pályám, de nem ezen múlt. Talán a dán lányt el tudtam volna kapni, de nem volt egy jó futam. 34 éves vagyok, lehet, hogy én voltam a legöregebb a döntőben, családom van, gyerekem van, eltört a keresztcsontom, elszakadt az izmom, és ennek ellenére jó voltam, csak ez itt most nem jött ki. Talán el kellett volna hinni magamról, hogy jó vagyok. Tamit a jó szereplés, Dórit az éhség továbblendíti majd a négyes felé, nemsokára kicsúszunk, aztán megnézzük, hogy muzsikálunk holnap.
(Borítókép: Csipes Tamara reakciója a döntő után. Fotó: Kovács Tamás/MTI)