Az atlétika a világon az egyik legnépszerűbb sportág, amely a futó-, gyalogló-, ugró- és dobó- vagy lökőszámok összefoglaló elnevezése, egyúttal a többi sportág alapja, ezért is nevezik a sportok királynőjének.
Már az ókori olimpiákon is alapszám volt, és már a legelsőn, időszámításunk előtt 776-ban is szerepelt a palettán – igaz, akkor egyetlen atlétikai szám volt, a stadionfutás.
Az első nyilvános atlétikai versenyt 1850-ben, Oxfordban rendezték, majd az első újkori olimpián, 1896-ban, Athénban is ott volt a sportágak között, azóta pedig egyre több számmal szerepel a játékokon. A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetséget – később Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) – 1912-ben alapították meg, ám női versenyeket csak az 1928-as amszterdami olimpiától kezdve rendeztek.
Vélhetően alig akad olyan ember a világon, akit ne érdekelne legalább egy atlétikai szám, vagy ne tudna megemlíteni egy-egy legendát a múltból, elég, ha csak megemlítjük az Adolf Hitler szeme láttára az 1936-os berlini olimpián négy aranyérmet bezsebelő Jesse Owenst, a kilencszeres bajnok Carl Lewist, vagy minden idők egyik legnagyszerűbb atlétáját, Usain Boltot, aki 2016-ban, Rióban szerepelt utoljára a játékokon.
Az atlétikai számokat toronymagasan az amerikaiak uralják, összesen 797 érmet szereztek eddig, amelyből 334 arany. Összehasonlításként: az éremtáblázat második helyén álló oroszok (szovjetek) 255 érmet nyertek, ebből 85 arany.
A magyarok sem panaszkodhatnak, eddig 40 érmet szereztünk – 10 arany, 12 ezüst, 18 bronz.
Az eddigi aranyérmeseink: Bauer Rudolf (diszkoszvetés, 1900), Csák Ibolya (magasugrás, 1936), Csermák József (kalapácsvetés, 1952), Gyarmati Olga (távolugrás, 1948), Kiss Balázs (kalapácsvetés, 1996), Németh Angéla (gerelyhajítás, 1968), Németh Imre (kalapácsvetés, 1948), Németh Miklós (gerelyhajítás, 1976), Pars Krisztián (kalapácsvetés, 2012), Zsivótzky Gyula (kalapácsvetés, 1968).
A magyar atlétacsapat 19 fővel megy Tokióba, legutóbb 2004-ben volt ennél népesebb a válogatott.
Atlétika Tokióban
Időpont: július 30.–augusztus 8.
Helyszín: Japán Nemzeti Stadion (Tokió), Odori Park (Szapporo)
Versenyek száma: 48
Magyar résztvevők Tokióban (19)
Nők
Bartha-Kéri Bianka – 800 méter
Gyurátz Réka – kalapácsvetés
Kácser Zita – 3000 méter akadályfutás
Kovács Barbara – 20 km gyaloglás
Kozák Luca – 100 méter gátfutás
Krizsán Xénia – hétpróba
Madarász Viktória – 20 km gyaloglás
Márton Anita – súlylökés
Nguyen Anasztázia – távolugrás
Szilágyi Réka – gerelyhajítás
Tóth Lili Anna – 3000 méter akadályfutás
Wágner-Gyürkés Viktória – 3000 méter akadályfutás
Férfiak
Halász Bence – kalapácsvetés
Helebrandt Máté – 50 km gyaloglás
Koroknai Máté – 400 méter gátfutás
Szögi István – 1500 méter síkfutás
Szűcs Valdó – 110 méter gátfutás
Rivasz-Tóth Norbert – gerelyhajítás
Venyercsán Bence – 50 km gyaloglás