Öt év leforgása alatt a második, 50 méteres medencében rendezett vizes világbajnokságnak ad otthont Budapest június 18. és július 3. között. Nem szokatlan, hogy Budapest a beugró – ahogy öt éve is volt Guadalajara helyett –, csak ezúttal a határidő jóval rövidebb, négy hónapos, és helyszínként csatlakozik Debrecen, Sopron és Szeged is. Járulékos haszon: a turizmus régen várt fellendítése.
Kevés sportág tudna olyan Dream Teamet kiállítani egy sajtótájékoztatóra, mint amilyennel a magyar úszó- és vízilabda-szövetség vonult fel a hétfői sajtótájékoztatóra a margitszigeti Hotel Thermalban: kilenc olimpiai aranyérem nézett vissza ránk, egy kicsit parafrazeálva Napóleon szavait az egyiptomi piramisok árnyékában. („Katonák! Négy évezred tekint le rátok!”) Hosszú Katinka és Molnár Tamás (utóbbi a Magyar Vízilabda-szövetség alelnöke) három-három, Vári Attila (az MVSZ elnöke) kettő, Wladár Sándor (a MÚSZ első embere) egy olimpiai elsőség gazdája, mellettük Mihók Attilának, a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának szinte szégyenkeznie kellett, hogy neki nem jutott ezekből a medáliákból.
Az alkalom méltó volt a körítéshez: egészen friss, hétfő reggeli hír szerint
Magyarország (Budapest, Sopron, Debrecen és Szeged) a FINA Büro egyhangú szavazásának köszönhetően elnyerte a 2022-es vizes világbajnokság megrendezésének jogát.
Mint köztudott, Fukuoka két hete visszakozott az idei rendezéstől, jövő nyárra tolta át a 19. világbajnokság lebonyolítását, és így a 2022-es esztendő és a világ úszó-, szinkronúszó-, műugró-, nyílt vízi úszó- és vízilabdázó társadalma vb nélkül maradt erre az évre.
De nem sokáig: Magyarország, az immár megszokott beugró ezúttal is vállalkozott a szinte lehetetlenre, hogy négy hónapos „lauffal” vállalkozzon a rendezésre. Az időpont: június 18. és július 3. között.
A programban ezúttal öt sportág szerepel: kivételesen az úszóviadallal indul az esemény, az első héten még műúszószámokra és a vízilabdázók csoportmérkőzéseire kerül sor, míg a második héten következnek a műugró- és nyílt vízi úszóversenyek, valamint a pólótorna egyenes kieséses szakasza. Az úgynevezett high diving, vagyis a szupertoronyugrás ezúttal elmarad, ahogy azt az Index korábban már jelezte is.
A világbajnokság ezúttal csakis a meglévő létesítményekben zajlik: az úszás és a műugrás a Duna Arénában, a műúszás a margitszigeti Széchy-uszodában, a vízilabda a Hajós ötvenese mellett ellátogat Debrecenbe, valamint a Modern Városok Program keretében épített vadonatúj soproni és szegedi komplexumba, a nyílt vízi úszók pedig a tervek szerint a tavalyi Eb-n kiválóan debütált Lupa-tavi helyszínen küzdenek majd.
Egyetlen cél lebegett a szemünk előtt: versenyzési lehetőséget garantálni a vizes sportágak legjobbjainak, azaz mi most nem fogunk versenyezni a 2017-es vb-vel, amikor a tízezresre bővített Duna Aréna, a városligeti ideiglenes csodauszoda, valamint az óriástorony-ugrás Duna-parti helyszíne valóban elkápráztatott mindenkit
– szögezte le Wladár Sándor, aki a szervezőbizottság elnöki tisztét tölti be.
„Abban állapodtunk meg a FINA-val, hogy
költséghatékony, de a Magyarországon megszokott színvonalú rendezést várhatnak tőlünk.
Ennek jegyében a nemzetközi szövetség elfogadta, hogy most nem lesz óriástorony-ugrás, és hogy a vébéken egyébként megkövetelt 10 ezres lelátói kapacitást sem biztosítjuk ezúttal az úszóviadalokra: alighanem csak a margitszigeti vízilabdás helyszínen, illetve a Lupa-tavon lesz szükség pótlelátók építésére, egyébként azt használjuk, ami adott. Rögtön tegyük hozzá, ez sem kevés: nagyítóval kell keresni az olyan városokat, ahol ideiglenes medencék nélkül meg lehet rendezni úgy egy FINA vb-t, hogy a sportágak képviselői igazán méltó körülmények között versenyezhessenek.”
Wladár Sándor hozzátette: a FINA elfogadta azt is, hogy három vidéki várost is bekapcsoljunk a vb-rendezésbe, Debrecenben, Sopronban és Szegeden a vízilabdatorna két-két csoportjának mérkőzéseit, valamint a nyolcaddöntőket rendezik meg, a margitszigeti helyszín mellett.
Eredetileg május második felében került volna sorra a tavalyról idénre halasztott FINA vb-re Fukuokában, ám a japán szervezők a világjárványra való hivatkozással inkább jövő júliusban kívánják megrendezni a viadalt. Tekintettel arra, hogy több ezer sportoló kezdte meg úgy a felkészülését, hogy az idén vb-n is versenyez, a japánok döntése óriási csalódást okozott, ezért a Nemzetközi Úszó Szövetség mindent elkövetett, hogy megfelelő alternatívát kínáljon – így született meg a megállapodás a budapesti világbajnokságról. Ugyanakkor ez nem érinti a 2027-es vb-t – azt remélhetőleg a tervezett időben rendezheti meg Magyarország, ami akkor egyben olimpiai kvalifikációs vb is lesz.
Mihók Attila, a Nemzeti Sportügynökség – amely társrendező az úszó- és a vízilabda-szövetséggel karöltve – ügyvezető igazgatója csökkentett költségvetésű vb-t emlegetett. Hangsúlyozta: olyan színpompás megnyitóra ne számítsanak, mint amilyen öt éve volt, nem lesz városligeti helyszín, óriás-ugrótorony a Batthyány téren, a FINA felére csökkentette a vb jogdíját, feleakkora létszámmal érkezik a FINA vezérkara, szóval – hogy stílusosak legyünk – fékezett habzású vb-re számíthatunk. Viszont a szállodaiparunk fellendülhet, a négy rendező városban összesen százezer vendégéjszakára számíthatunk, és a befizetendő áfa révén az államkincstár is jól jár. Mihók arra vonatkozóan még nem tudott adattal szolgálni, hogy mennyibe fog kerülni a világbajnokság.
Befejezésül jöttek a kérdések, elsősorban Hosszú Katinkához. A háromszoros olimpiai bajnoknő elmondta, egy hónapos tenerifei edzőtáborozása remekül sikerült – naná, hiszen megkérték a kezét! –, de arra vonatkozóan még nem tudott információval szolgálni, mi lesz az első versenye, és hogy meddig tervez előre. Az viszont – szavai szerint – biztos, hogy indul a vb-n és az Eb-n is, már csak azért is, mert élete eddigi legnagyobb élménye a 2017-es hazai rendezésű világbajnokság volt.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)