Az elmúlt napokban Észak-Amerikában két olyan esemény is történt, amik után a sportrajongók komolyabban is elkezdtek azzal foglalkozni, hogy olyan rekordok dőlhetnek meg hamarosan, amikről mindenki azt hitte, hogy ez lehetetlen. A Los Angeles Lakers sztárja, LeBron James a dobott pontok örökranglistáján vasárnap megelőzte Karl Malone-t és ezzel már ő áll a második helyen, míg a Washington Capitals orosz kiválósága, Alekszandr Ovecskin néhány nappal korábban megszerezte 767. gólját az NHL-ben, ezzel lehagyta Jaromír Jágrt és immáron a harmadik. A kérdés pedig talán már nem az, hogy a két legenda átveszi-e valaha a vezetést, hanem az, hogy ez mikor történik meg.
Ahhoz, hogy valaki az örökranglisták tetején álljon, rengeteg tényezőnek kell egyszerre teljesülni. Rendkívül tehetségesnek és szorgalmasnak kell lenni, szükséges a megfelelő rendszer és edző megléte, a csapattársak minősége sem mindegy, és persze a testnek is tökéletesen kell működnie. Utóbbihoz a szerencse is elengedhetetlen, hiszen lehúzni 18-20 évet a világ legerősebb bajnokságaiban úgy, hogy az embert elkerülik a sérülések, abban bizony a genetikának hatalmas szerepe van. Nyilván hozzá lehet, sőt hozzá is kell tenni az extrát, mint a személyre szabott edzések és a táplálkozás, amivel a pályafutás is meghosszabbítható és az öregedéssel járó teljesítménycsökkenés is elodázható vagy mérsékelhető, de alább látni fogjuk, hogy vannak olyan esetek, amik egyszerűen kivédhetetlenek.
Nem egy klasszisnak ért véget idő előtt a pályafutása azért, mert a teste vagy a szervezete nem bírta a strapát. És akkor még nem is beszéltünk egy világjárványról vagy ligaszintű bérvitákról, amik miatt elmaradtak meccsek, és a rekordhajszolás kísérlete komoly károkat szenvedett.
Utóbbiakból LeBron Jamesnek és Alekszandr Ovecskinnek is kijutott. A koronavírus-járvány kitörése miatt az NBA és az NHL alapszakaszát is lerövidítették, majd jött a 2021-es szezon, ami a megszokott 82 helyett az NBA-ben 72, az NHL-ben 56 találkozóból állt.
És akkor ott voltak a bérviták, azaz a lockoutok. Az NBA-ben James ideje alatt ez egyszer, a 2011–2012-es kiírás elején fordult elő, ebben a szezonban a csapatok 82 helyett csak 66 meccset játszhattak. Az NHL-esek nem úszták meg ennyivel, a 2012–13-as leállás miatt csak 48 mérkőzésből állt az alapszakasz, és ennél még többet ártott a 2004–05-ös lockout, amikor a teljes szezon elmaradt. Ez lett volna Ovecskin legelső szezonja a tengerentúlon.
Ezek alapján az összegzés úgy néz ki, hogy James 37 mérkőzést bukott a koronavírus és a bérvita miatt, Ovecskin viszont 155-öt.
James egyébként a 38 387 pontos Kareem Abdul-Jabbart üldözi (LeBron jelenleg 36 985-tel áll), míg a már 771 gólos Ovecskin a 894 találattal záró Wayne Gretzkyt. Abdul-Jabbar pályafutását sem világjárvány, sem lockout nem csorbította, és Gretzky is csak egyszer, az 1994–95-ös bérvita alatt volt kizárva 36 meccs erejéig.
Világos tehát, hogy a csúcstámadók deficittel indulnak, főleg Ovecskin. Jamesnél minden bizonnyal nem fog számítani az a 37 meccses mínusz, az orosz hokisnál viszont el lehet játszani a számokkal.
Ha Gretzky ’94–95-ös statisztikáit megnézzük (48 meccs, 11 gól), akkor kijön, hogy a maradék 36-on ezzel a tempóval 8-9-et szerzett volna még. Ovecskinnél bonyolultabb a helyzet, de meg lehet saccolni, mennyi „maradt benne”.
‘12–13-ban 48 meccsen 32 találattal gólkirály lett, ez teljes alapszakaszra vetítve még 22-23 gólt jelenthetett volna. 2019–20-ban 68 találkozón 48-nál járt, a matek alapján 9-10-et még simán lőhetett volna. Ezt újabb rövidített szezon követte, 45 mérkőzésen 24-et termelt, azaz 18-19-re még jó lett volna, ha 82 meccsel számolunk.
Most tartunk tehát összesen 49-52 gólnál, amivel már Gordie Howe-t is megelőzné az örökrangsorban (Mr. Hockey 802-vel vonult vissza).
És akkor még ott lett volna a 2004–05-ös újoncéve, ezt viszont megtippelni sem lehet, mennyivel hozta volna le. Egy évvel később, amikor végre valóban bemutatkozhatott az NHL-ben, akkor 52-szer volt eredményes, de nehéz elképzelni, hogy 18-19 évesen ugyanezt a teljesítményt tudta volna nyújtani.
Ha azt mondjuk, hogy összesen mintegy 70-80 találattól biztosan elesett, az talán reális lehet. Ha a karrierátlagát nézzük, akkor jócskán alábecsüljük a számot, ugyanis meccsenként 0,61 gólt termel, ezt a fent említett 155 mérkőzésre vetítve 94,5 jönne ki.
Viszont ha ezt a 0,61-et tudja tartani, akkor is összejöhet a rekord.
Gretzky 0,601-es átlaggal zárta a karrierjét, de nála az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a 90-es években meg sem közelítette azt a termelési sebességet, amit a 80-as években hozott (0,339 vs. 0,815). Ez annak is köszönhető, hogy Gretzky egyébként sosem volt született gólvágó, a társak kiszolgálásában mindig is jobban muzsikált, csak hát a 80-as években annyival jobb volt mindenkinél, hogy ez gólokban is jócskán megmutatkozott. Plusz abban az érában egyszerűen sokkal több gól született.
Ekkoriban játszott a New York Islanders színeiben egy bizonyos Mike Bossy is, aki viszont Ovecskinhez hasonlóan inkább egydimenziós támadó volt. Pályafutása első 9 szezonjában egyaránt átlépte az 50 gólos határt, négyszer a 60-at is. 30 éves korára azonban annyira tönkrement a háta, hogy már a fűzőjét sem tudta bekötni a korcsolyáján, ezért nagyon korán vissza kellett vonulnia.
752 mérkőzésen 573-szor talált be, ami szenzációs, 0,76-os meccsenkénti átlag.
Mario Lemieux-t is saját teste akadályozta meg abban, hogy megdöntsön néhány Gretzky-rekordot. Úgy is volt pontkirály, hogy a ‘92–93-as szezon egy részét kihagyta, mert kemoterápiára járt, aztán volt egy hároméves szünete is, szintén hátsérülés miatt. A visszatérése utáni első szezonja jól sikerült, de utána már tényleg csak nagyon ritkán tudott egészségesen játszani.
2001-ig megdöbbentő, 0,82 gólt ütött meccsenként, az érték végül 0,754-re csökkent.
Ezek a számok azért is káprázatosak, mert Gretzkyhez hasonlóan ő sem befejező ember volt, csak más szintet képviselt, mint a többiek.
Pavel Burét is érdemes megemlíteni mint egykori esélyest a gólrekord megdöntésére, de 32 évesen ő is abbahagyta a sorozatos sérülések miatt, méghozzá 0,62-es gólátlaggal.
A maiak közül a Toronto Maple Leafs centere, Auston Matthews az, aki ipari mennyiségben termeli a gólokat a kezdetek óta (élete első meccsén rögtön négyet lőtt), a jelenlegi átlaga 0,625 gól/meccs. De még így is hiányzik neki 650 találat a csúcshoz.
Ovecskin jelenleg 36 éves, de 2026-ig van szerződése. 2018-ban a klub történetének első Stanley-kupájához segítette a Capitalst, úgyhogy ez a teher már aligha nyomja. A rekordot sem hajszolja, nem lő el mindent, hanem helyzetbe tudja hozni társait is.
A lövőerejéből szinte semmit sem vesztett, és hiába csinálja ugyanazt 16 éve, azaz emberelőnyben a bal oldali bedobópont környékén feltartott ütővel áramszedőzve várja a korongot kapáslövésre, továbbra sem tudják levédekezni.
Mindenki azt „várja”, hogy egy idő után elkezd öregedni és visszaesik a teljesítménye. Nos, erről egyelőre szó sincs. Lehet, hogy a haja őszül, de más jelét nem mutatja a korosodásnak. Kirobbanó erőben van, továbbra is bőszen ütközik, nem kíméli a testét, viszont rengeteget ügyel arra, hogy a fizikuma mindig a topon legyen. Az edzéstervét rendre újragondolja, pontosan annyit és úgy edz, amennyit és ahogyan kell. Szerencsére a sérülések is elkerülik, vagy ha nem, akkor is képes úgy játszani, hogy elviseli a fájdalmat (akár hajszálrepedéssel a lábában).
Mivel tényleg nem lassul, ez a téma egyre többször előkerül Észak-Amerikában. Természetesen Gretzkyt is megkérdezték erről, aki elmondta, biztos abban, hogy Ovecskin megdönti a csúcsát, és ennek ő mint hokinagykövet nagyon örül, mert szerinte az ilyen események csak segítik a sportágat.
A mostani tempót tartva még legalább 200 meccs kell ehhez, ami majdnem három teljes szezon.
Egy kis lassulást is belekalkulálva viszont reális lehet, hogy 2025 tavaszán történelmi esemény tanúi leszünk.
Ráadásul hiába lenne még hátra egy év Ovecskin szerződéséből, azt már mosolyogva megígérte, hogy ha megdönti a rekordot, azonnal visszavonul.
LeBron James ennél jóval közelebb van ahhoz, hogy a már eddig is páratlan rezüméjéhez hozzáadjon egy olyan elemet, ami talán segítheti abban, hogy ismét megingathassa Michael Jordant a kosárlabda trónján. Jelenleg 1402 pont a hátránya Abdul-Jabbar mögött, és a mostani formáját elnézve (30 pont/meccs) még ebben a naptári évben megtörténhet az előzés.
Az idei 30-as átlagánál érdemes egy kicsit megállni. Az oké, hogy James 2003-as debütálása óta olyan magasra rakta a lécet, hogy egy ilyen számnál csak megvonjuk a vállunkat, hiszen LeBron Jamesről van szó, tőle ez elvárt. Bele sem gondolunk, hogy 37 éves lett decemberben, a lábaiban van már több mint 63 000 percnyi játék (és ez csak az NBA-ben játszott tétmeccsekre vonatkozik), ami horrorisztikusan magas szám.
Ez a 19. éve az NBA-ben, nézzük, melyik klasszis (már aki eljutott eddig) hogyan teljesített ekkor:
Gyorsan tegyük hozzá, hogy mindannyiuknál több lepattanót is átlagol, valamint asszisztokban is csak Stockton előzi meg. És ezzel el is jutottunk egy másik nézőponthoz, amitől James teljesítménye még inkább földönkívüli: ő sosem volt dobógép.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a gólpasszok örökranglistáján jelenleg a 7., de jó eséllyel a 4. helyen fogja befejezni pályafutását, és olyan neveket fog maga mögé utasítani, mint Steve Nash, Mark Jackson és Magic Johnson. Mindössze Stockton, Jason Kidd és Chris Paul vannak látótávolságon kívül.
James egész pályafutását tekintve 27,11-es meccsenkénti pontátlaggal büszkélkedhet, azaz a 19. szezonjában nemhogy nem lassít, de még rá is tudott tenni egy lapáttal. Más kérdés, hogy ez nagyrészt a totálisan befuccsolt Los Angeles Areioszpagosz-projektnek köszönhető, ahol Anthony Davis sérülései miatt teljesen egyedül maradt mint épkézláb játékos.
A 27,11-nél mindössze négyen tudnak magukénak magasabb értéket. Az első helyen Michael Jordan áll 30,12-vel, de neki 1993 nyarán baseballozhatnéka támadt (a rossz nyelvek szerint David Stern nem hivatalosan eltiltotta őt az alvilághoz köthető ügyei és kártyaadóssága miatt), aztán 1998-ban ismét visszavonult, hogy 2001-ben még visszatérjen két nem túl dicső washingtoni évre. Abdul-Jabbarnál majdnem 500 meccsel játszott kevesebbet, így esélye sem volt a csúcsra.
Szintén 30 feletti átlaggal bír Wilt Chamberlain, aki a 60-as években azelőtt és azóta sem látott módon dominált, de egyrészt pályafutása utolsó éveire nagyon visszaesett, másrészt neki sem volt meg az elegendő meccsszáma. Egy másik exlakerses legenda, Elgin Baylor esetében hasonló volt a probléma, hiába a 27,36-os átlag.
Kevin Durant 27,15-ön áll jelenleg, és bizony nála is valószínűleg ez lesz a gond, hacsak nem játszik kb. 40 éves koráig. Neki azonban volt már teljes kihagyott szezonja Achilles-ín-szakadás miatt.
Már akkor is megállt egy kicsit az élet, amikor James megelőzte Malone-t, el lehet képzelni, mi lesz, ha Abdul-Jabbart is lehagyja.
Mindenesetre Draymond Green, a Golden State Warriors játékosa saját podcastjében üzent az edzőjének, Steve Kerrnek, hogy ha esetleg egy időben játszanak a Lakersszel a rekorddöntés potenciális időpontjában, akkor ő a saját meccse helyett LeBronét választja.
Ovecskinnel ellentétben Jamesnél már tényleg csak az a kérdés, hogy mikor. Mindenki behűtheti a történelmi pillanatra szánt pezsgőt, mert ez meg fog történni. Neki mindig is az volt az álma, hogy a fiával együtt játsszon az NBA-ben, de a rekorddöntés hamarabb be fog következni.
Már önmagában az hatalmas szó, hogy az említett két sportoló olyan rekordokat ostromol, amikkel kapcsolatban eddig mindig az volt a narratíva, hogy azok az idők végezetéig így maradnak. Fantasztikus teljesítmények szemtanúi vagyunk és lehetünk is, és már az külön örömmel töltheti el a szurkolókat (csapatszimpátiától függetlenül), hogy végigkövethetik a maratoni csúcstámadásokat.
(Borítókép: LeBron James és Alekszandr Ovecskin. Fotó: AFP.)