A legfrissebb hírek szerint az olasz hatóságok lefoglalták Aliser Uszmanov üzbég származású orosz oligarcha Maybach S650 Guard VR10 típusú páncélozott luxusautóját Porto Cervo kikötőjében, Szardínia szigetén. A Nemzetközi Vívó Szövetség (saját akaratából) felfüggesztett elnöke annyi szívességet tett már nemcsak a vívósportnak, hanem a nemzetközi olimpiai mozgalomnak is, hogy Thomas Bachhal az élen a vezetők nemigen tudják eldönteni, mit kezdjenek vele.
A Corriere della Sera írta, hogy a Putyin-közeli orosz oligarchákat sújtó szankciók keretében az olasz hatóságok Porto Cervo kikötőjében lefoglalták Uszmanov Maybach S650 Guard VR10 típusú páncélozott – golyó- és rakétaálló – limuzinját, amellyel, ha igazak a hírek, többek között az orosz elnököt is fuvarozta, amikor Putyin éppen az üzbég–orosz oligarcha szardíniai birtokán múlatta az időt.
Az olasz lap a kocsi rendszámát (FN133YT) is tudni véli, valamint azt is, hogy 2018. június 6-án vásárolták 532 440,16 euróért, és 25-én jegyezték be a Sassarihoz tartozó Arzachenában. A V12-es biturbó motor hengerűrtartalma 6000 köbcenti, teljesítménye 612 lóerő. Csak az abroncsai – darabonként – annyiba kerülnek, mint egy FIAT Panda – írja a lap. Általában államfők közlekednek ilyen gépkocsikkal, például az indiai elnöknek, Narendra Modinak is egy ilyen limuzinja van.
Csak az összehasonlítás kedvéért: egy Ferrari Portofino 200 000 euróba kerül, egy Bentley Continental kabrió 240 000-be.
Roberto Ragnedda, Arzachena polgármestere arról is beszélt még március elején, hogy Uszmanov félmillió eurót adományozott Szardínia szigetének a koronavírus-járvány elleni küzdelemre. Ezek után nem csoda, hogy az oligarcha megkapta az Arzachena tiszteletbeli polgára kitüntető címet.
A L'Unione Sarda helyi lap arról is írt, hogy az autó lefoglalásával egy időben az olasz hatóságok lefoglaltak egy 17 millió euró értékű ingatlant a közeli Pevero-öbölben, továbbá hat nagy értékű személygépkocsit, amely mind Uszmanov személyéhez köthető.
A mágnásnak van még egy 500 millió dollárt érő, Airbus A340 mintájú, 300 utas szállítására is alkalmas repülőgépe, továbbá egy 600 millió dollárosra becsült, Dilbar nevet viselő szuperjachtja. Utóbbiról felröppent, hogy Hamburg kikötőjében lefoglalták a német hatóságok, de ezt az értesülést azóta cáfolták.
A jelek szerint tehát rájár a rúd a 14,1 milliárdosra becsült vagyonával a Forbes 2021-es listájának 99. helyén álló pénzemberre.
Amire nem biztos, hogy rászolgált, illetve nézőpont kérdése. Attól függ, kit kérdezünk. Ha a Nemzetközi Vívó Szövetség valamelyik vezetőjét vagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, Thomas Bachot – aki maga is jeles vívó volt –, akkor valószínűleg azt mondanák, hogy Uszmanov egy áldott jó ember, nem is értjük, miért vegzálják.
Tudniillik Uszmanov, aki 2008 óta az FIE elnöke volt – és még mindig az, hiszen hivatalosan csak felfüggesztette elnöki tevékenységét az ukrajnai háború kitörése után pár nappal –, az utóbbi három olimpiai ciklus alatt nem kevesebb mint 80 millió eurót adományozott a nemzetközi vívósportnak. Enélkül csődbe menne az FIE, hiszen például 2020-ban a saját bevételek, amit marketingtevékenységgel gerjesztettek, mindössze 282 625 svájci frankra rúgtak.
Ez még nem minden – Uszmanov létrehozott egy tízmillió svájci frank értékű alapítványt is, amelyből a megbetegedett, adott esetben nyomorgó vívókat támogatják, és ebből a pénzből magyar vívók is részesültek – mondta az Indexnek Kamuti Jenő, az FIE orvosbizottsága és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke. – A vívótársadalom csak hálás lehet az elnöknek, az megint más kérdés, ami a politikában történik. Arra nekünk nincs sem ráhatásunk, sem rálátásunk.
Hát ez az. És nem csak az FIE-ről van szó. Uszmanov 2020-ban 8 806 500 dollárért megvásárolta egy árverésen annak a dokumentumnak az eredeti példányát, amelyben Pierre de Coubertin báró, a modern kori olimpizmus atyja vázolta azokat az elképzeléseit, amelyekkel fel akarta éleszteni az ókori olimpiákat.
De nemcsak megvásárolta, hanem egy nagylelkű gesztussal a kincset érő dokumentumot a lausanne-i Olimpiai Múzeumnak ajándékozta.
Az interneten fellelhetők azok a fotók, amelyeken Thomas Bach, a NOB elnöke és Uszmanov összeölelkeznek...
Az egyenlet másik oldalán pedig ott vannak a szigorú tények.
Uszmanov 1953-ban született egy üzbég kisvárosban, Csusztban. Apja ügyész volt, és ebből a pozícióból egyengette fia karrierjét, aki jogi diplomát szerzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, a híres-hírhedt IMO-n, az egykori Szovjetunió káderképző intézményében. Nincs rá bizonyíték, de szinte bizonyos, hogy élete egy adott szakaszában beszippantotta a KGB, az viszont tény, hogy 1980 és 1986 között börtönben ült sikkasztás miatt. Ő ezt tagadja, és azt állítja, hogy koncepciós eljárásban ítélték el.
Aztán kiszabadult, és rájött, hogy műanyag szatyrok gyártásával meggazdagodhat. Meg is gazdagodott, 1992-ben már rubelmilliomosnak számított. Ekkor lépett ki befektetőként a nemzetközi piacokra, és mindezt olyan ügyesen tette, hogy Rem Vjahirjev, a Gazprom vezérigazgatója felfigyelt rá, és megtette a cég befektetési ágazata, a Gazprominvest főnökének.
Ez volt az évi 6-8 százalékos gazdasági növekedés, a szárnyaló 2000-esek időszaka Oroszországban, ekkoriban a tőzsdén simán évi 50 százalékos értéknövekedést tudtak produkálni a cégek. Uszmanov ügyes adásvételekkel felépítette a Metallinvestet, Oroszország legnagyobb fémipari és kohászati konglomerátumát.
A nagy húzása azonban a befektetés volt a Facebookba 2009-ben. Összesen 880 millió dollár értékben vett részvényeket, és amikor néhány év múlva túladott rajtuk, több mint ötszörös hasznot tudott elkönyvelni.
A milliárdjaival bőkezűen bánt a mágnás. Amikor 2020 májusában átszakadt egy gát Kazahsztán és Üzbegisztán határán, Uszmanov 15 millió dollárt adományozott a károk enyhítésére. Néhány hónappal később 25 millió dollárral segítette ki az üzbég egészségügyet a Covid–19 elleni küzdelemben. Oroszországnak ugyanilyen célra 26 millió dollárt adományozott.
Legszebb jótéteménye azonban az volt, amikor 4,1 millió dollárért megvásárolta James Watson Nobel-díját. Történt, hogy az amerikai molekuláris biológus, aki 1953-ban Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel közösen meghatározta a DNS kettős spirál szerkezetét, és ezért 1962-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat, árverésre bocsátotta az érmet, amely tulajdonképpen a Nobel-díj volt. Azért, hogy finanszírozni tudja a Long Island-i Cold Spring Harbour Laboratóriumban folyó kutatásait. Nos, egy anonim licitáló 4,1 millió dollárért megvette a medált, majd utána odaajándékozta Watson professzornak, aki ma már a 94. életévét tapossa.
Az újságírók kiderítették, hogy az ismeretlen adakozó Uszmanov volt.
Elfogadhatatlan az a helyzet, amikor egy világhírű tudós arra kényszerül, hogy elárverezze a kitüntetését. A Nobel-díj, amit a DNS kettős spiráljának felfedezéséért kapott, Watson professzort illeti meg – mondta az üzbég oligarcha.
Most akkor döntsük el, hogy ki ő. Melegszívű jótevő vagy az orosz vadkapitalizmus kíméletlen cápája, Putyin kiszolgálója? Valószínűleg mindkettő.
(Borítókép: Aliser Uszmanov 2015. december 24-én. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)