Rátgéber László pályafutásán fontos állomás a Bay Béla-díj, amelyet pénteken adtak át a mesteredzőnek. A leghíresebb, legsikeresebb magyar kosárlabda-szakember ma már a sporttudomány területén tevékenykedik, legalább olyan sikeresen, mint egykor a partvonal mentén.
A Bay Béla-díj a legmagasabb szintű, hazánkban edzők számára adható elismerés. A hivatalos definíció szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma adományozza a kiemelkedő edzői tevékenységet és jelentős nevelő-oktató munkát kifejtő, kiemelkedő teljesítményt elérő sportolókat felkészítő sportszakemberek részére, valamint kiemelkedő teljesítményt nyújtó edzők életművének elismerésére.
Pénteken hárman kapták meg ezt a kitüntetést, közülük a legismertebb dr. Rátgéber László, aki a hivatalos indoklás szerint „a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán végzett sokoldalú és magas színvonalú oktató, szakmai és közéleti tevékenysége, valamint a magyar női és férfi kosárlabda-válogatott korábbi szövetségi kapitányaként a kosárlabdasportért végzett hazai és nemzetközi törekvéseinek elismeréseként”.
Egy hivatalos méltatás keretei korlátosak, minden nem fér bele, példának okáért a pécsi női kosarasokkal megszerzett kilenc-kilenc magyar bajnoki cím és Magyar Kupa, a Szpartak Moszkvával 2009-ben kiharcolt Euroliga-trófea vagy a török bajnoki serleg a Fenerbahcéval. És persze a 2016-ban kiérdemelt Magyar Érdemrend tisztikeresztje. No meg ami nehezen számszerűsíthető, de soha el nem múló elismerés: a szurkolók három évtizede áradó és soha el nem apadó szeretete.
„Az ember abban a pillanatban, amikor kitüntetik, nem tudja átérezni ennek a jelentőségét” – mondta az ünnepelt az Indexnek. „Most hirtelen az jutott eszembe, hogy valójában nem 2003-ban lettem igazi mesteredző, amikor hivatalosan megkaptam a titulust, hanem a napokban, amikor Fegyverneky Zsófia a Sopron csapatával átvette az Euroliga-serleget, hiszen én neveltem ki ezt a csodálatos játékost. Nekem – mint nevelőedzőnek – mindig azok az értékek, az a sportkultúra voltak fontosak, amelyeket teremtettünk, sokkal inkább, mint az elért eredmények. Ezek jellemezték a csapataimat az évtizedek során. Most, amikor átveszem a Bay Béla-díjat, köszönetet kell mondanom a Pécsi Tudományegyetemnek és Testnevelési Egyetemnek, a rektoroknak, a dékánoknak is. Én nemcsak a kosárlabdapályán, hanem a sporttudományban is bizonyítottam, és meg kell mondanom, hogy még óriási terveim vannak ezen a téren.”
Rátgéber felidézte azt a veretes névsort, amelybe most az ő neve is bekerült.
„Továbbá azt sem hallgathatom el, hogy felemelő érzés olyan óriások után átvenni ezt a díjat, mint amilyen Illovszky Rudolf, Gyarmati Dezső, Baróti Lajos, Ormai László, Udvarhelyi Gábor, Laurencz László vagy éppen isztambuli edzőkollégám a Fenerbahcénél, Demeter György volt – folytatta a kitüntetett. – Büszkeség és boldogság tölt el, jó visszanézni, hogy nem fecséreltem el az éveket. Nagy szerencsém volt, hogy olyan mestereim lehettek, mint édesapám, aki igazi nevelőedző volt, hét magyar ajkú válogatott játékost nevelt ki egy kis újvidéki iskolából. Közülük az egyik az édesanyám… Aztán meg kell említenem Hajnal Lászlót az Újvidéki Egyetemről – kevesen tudják, hogy később Magyarországon a nagyszerű kosárlabdázó, Kálmán László nevelője volt – és másik mesteremet, Miodrag Veszkovicsot. Mindannyiukra jellemző a mottó, ami talán rám is: Tudomány a sportban.”
Rátgéber szerint az ember a családjától nemcsak a genetikáját kapja, hanem értelemszerűen külső tényezőket is.
„Illik köszönetet mondanom mindenkinek, akik segítettek a pályafutásomon. Az összes segítőnek, segédedzőnek, szertárosnak, játékosnak, portásnak és persze sportújságírónak, hiszen nélkülük ez nem sikerült volna. Mi, edzők, két véglet között éljük le az életünket. Amikor nyer a csapatunk, mintha vízen járnánk, mindenre képesnek érezzük magunkat. Ha meg kikap a csapat, akkor elkezdünk összeesküvés-elméleteket gyártani. Nekem is hosszú évtizedekre volt szükségem, mire megtaláltam az orvosságot erre a szélsőséges világszemléletre, mire rájöttem, hogy csak egyetlen dolog segít: ha filozofikusan és reálisan szemlélem a világot. Talán ezért is váltottam át még idejében az edzőiről a tudományos tevékenységre.”
A pénteki ünnepségen Rátgéber László Kásler Miklós minisztertől és Szabó Tünde sportért felelős államtitkártól vette át a Bay Béla-díjat.
Rátgéber László mellett a Bay Béla-díj másik két kitüntetettje 2022-ben: Nagy György kajak-kenu mesteredző és dr. Pavlovics György kaposvári házi gyermekorvos a tájékozódási futás népszerűsítésében kifejtett munkájáért.
Feltétlenül említést kell tennünk a Csik Ferenc-díj idei kitüntetettjeiről is: Szász-Kovács Emeséről és Rózsa Norbertről, vívó és úszó olimpiai bajnokainkról, továbbá dr. Tóth András genetikusról, paralimpiai bajnokról.
(Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a kitüntetettek társaságában a Magyar Sport Napja alkalmából tartott ünnepségen az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2022. május 6-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)