Amikor januárban, a tavaszi szezon kezdete előtt Lukács Dániel aláírta előszerződését a Diósgyőr csapatához, a borsodiak 42 ponttal biztos feljutó helyen álltak, a Kecskemétnek a maga 38 pontjával kevesebb esélye volt arra, hogy 2015 után újra NB I-es csapat legyen.

És amikor február 13-án Kecskeméten 3–2-re győzött a DVTK, majd február 20-án, a 24. fordulót követően már nyolc pont volt a különbség a két együttes között, végképp semmi sem utalt a talán még a kecskemétiek által sem várt végkifejletre.

Igazából akkor kezdtünk vérszemet kapni, akkor fordult meg a fejünkben a feljutás lehetősége, amikor Dragan Vukmir Szegedről Diósgyőrbe szerződött, és az edzőváltás szemmel láthatóan mindkét riválisunkat megviselte. Akkor gondoltunk először arra, hogy akár fel is juthat a csapat – mondta az Indexnek Lukács Dániel, akinek a 25 góljánál többet az aktuális NB II-es gólkirály az elmúlt tíz évben csupán egyszer rúgott, mégpedig a 2018–2019-es bajnokságban Balajti Ádám, a Vasas csatára, szám szerint harminckettőt. – A hajránk kétségtelenül jól sikerült, az utolsó hét fordulóban mindig győztünk, 24–7-es gólkülönbséggel, legutóbb február 27-én kaptunk ki, 1–0-ra a Vasastól, a 25. fordulóban.

Úgyhogy az a faramuci helyzet állt elő, hogy Lukács a tavasszal szerzett 15 góljával gyakorlatilag annak a csapatnak a sírját ásta meg, amelyikhez már – legalábbis a jogilag nem sok mindenre kötelező előszerződéssel – elkötelezte magát.

Nem sokat töprengek ezen, így alakult, nem bántam meg, hogy így döntöttem. Nem a pénz miatt ígérkeztem el a Diósgyőrhöz, és tartom magam annyira becsületes sportembernek, hogy ne másítsam meg a januári elhatározásomat

– erősítette meg a gólkirály.

Lukács Dániel legeredményesebb, legsikeresebb szezonját tudhatja maga mögött, ez nem vitás, a 25 gól nemcsak Magyarországon számít elismerésre méltó termésnek, hanem európai viszonylatban is.

„A gyorsaságot, a jó helyzetfelismerést tartom a legfőbb erényemnek, gondolom, ez vasárnap is látszott, amikor négy gólt rúgtam a Szentlőrincnek” – mondja a 26 éves csatár, aki szerényen nem tette hozzá, hogy ezenkívül adott két gólpasszt is, az elsőt fejjel a szintén nagyszerűen játszó Tóth Barnának.

Az NB II-es gólkirály lakóhelyéhez közel, a XVII. kerületi Grund1986FC-ben kezdett futballozni a sokszoros válogatott labdarúgó, Buzsáky Ákos azonos nevű édesapja keze alatt, majd játszott az RTK, a Rojik FC, a REAC Sportiskola, majd a REAC csapatában, és 2015-ben került a Budapest Honvédhoz.

„Játszottam is néhány meccsen Marco Rossi csapatában, sajnos, amikor 2017-ben bajnokságot nyertünk, nem lehettem a pályán sérülésem miatt, sőt az a szezonom ki is maradt, így nem mondhatom magam magyar bajnoknak – fájlalja Lukács. – Közben kölcsönadtak az Újpestnek, majd az NB II-es Dunaaszfaltnak Tiszakécskére, amely egyébként a Kecskemét legnagyobb megyei riválisa. Itt, a KTE-nél egy teljes szezont futballoztam végig, a 25 gólom mellett hat gólpasszt is adtam.”

Lukácsot a kecskeméti vezetőedző, Szabó István – akinek a fiával együtt futballozott a Honvédban – hívta a KTE-be, amikor lejárt a szerződése Kispesten. Nem kellett kétszer mondani, a szélső- és centerposzton egyaránt bevethető támadó örömmel ment.

„Itt, Kecskeméten Szabó István edző 3-5-2-es felállásban játszatta a csapatot, ketten voltunk elöl a remekül fejelő Tóth Barnával, nekem nagyon feküdt ez a formáció – mondja a játékos. – Az utolsó meccsünkön, a Szentlőrinc ellen úgy futottunk ki a pályára, hogy megünnepeljük a feljutást, és szerzünk egy szép estét a közönségünknek. Ez maradéktalanul sikerült is. Remekül éreztem magam itt, a Széktói Stadionban, fantasztikus ez a közösség, nem emlékszem, bármikor elhangzott volna egy hangos szó, pláne veszekedés az öltözőben. A szeretet, a kölcsönös megbecsülés jellemzi a KTE-t, éreztem a felém megnyilvánuló feltétlen bizalmat, talán ezért is ment olyan jól a játék.”

A továbbiakról is beszélt Lukács. Június 20-án kezdődik Diósgyőrben a felkészülés, most elmennek pihenni a családdal – a feleségével és két kislányukkal – Felsőtárkányba. Aztán költözés Miskolcra, bár van a családnak egy háza Érden, az az igazi bázisa Lukácséknak. 

Epilógus: Könnyen lehet, hogy Lukács Dániel mégis marad Kecskeméten, és ezzel együtt az NB I-ben. A Magyar Nemzet ugyanis meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról írt, hogy megmozdultak bizonyos erők annak érdekében, hogy Lukács mégis Kecskeméten folytassa pályafutását. Az Index magánál a játékosnál, a kecskeméti vezetőségnél és Diósgyőrben is érdeklődött, de mindenhonnan kitérő választ kaptunk. 

Igaz, nem is cáfolták kategorikusan az értesülést, úgyhogy egyelőre tartjuk magunkat a régi mondáshoz: Nem zörög a haraszt…

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)