Magyarovits Zoltán, az UTE úszóműhelyének elismert vezetője nagyon szeretné, ha a szombaton kezdődő budapesti világbajnokságon Kós Hubert, az első számú tanítványa a 200 vegyes döntőjében rátalálna a dobogóhoz vezető útra. Egy ilyen teljesítmény kilencéves közös munkájukat koronázná meg. Az edző ugyanakkor más és rosszabb eshetőségre is fel van készülve.

Merész célkitűzés

Attól a naptól kezdve, hogy a kivételes tehetség Kós Hubert alig 17 esztendősen meglepő határozottsággal kijelentette, hogy olimpiai bajnok szeretne lenni, a lehető legmagasabbra állította a mércét maga előtt. A merész előrejelzést nem sikerült igazolnia a tavaly májusi budapesti Európa-bajnokságon, ahol a 200 vegyesen az ötödik helyen végzett, noha a döntőbe a legjobb idővel került, ráadásul a saját junior-világrekordját is megdöntötte. Azzal a meghökkentően jó 1:56,99 perces időeredményével Tokióban, az első olimpiáján újra ötödik lehetett volna, ehelyett a kevésbé jól hangzó 20. helyen kötött ki. Edzőnek és versenyzőnek sem volt ez szívderítő. Némi, de tényleg csak némi vigaszt jelenthetett számukra, hogy a tavaly év végi rövidpályás Európa-bajnokságon a 400 vegyesen sikerült begyűjteni egy bronzérmet az oroszországi Kazanyban, ahová külföldi úszó mostanság aligha tudna eljutni.

A június 18-án kezdődő világbajnokságnak viszont öt év után ismét Budapest a házigazdája, ami a hazai pálya előnyének is köszönhetően új esélyt ad a már 19 éves Kós Hubertnek, uszodai berkekben egyszerűen csak Hubinak. Úgy is lehet mondani, hogy a javítás lehetőségét, főleg akkor, ha azzal élve a 200 vegyesen dobogós helyen végez.

„Hubi eltökélt, én pedig bizakodó vagyok, mert kifejezetten jól sikerült a felkészülése. Arról pedig elismeréssel kell megemlékeznem, hogy Wladár Sándornak, a szövetség elnökének jóvoltából az egykori edzőm, a már 67 esztendős Gyertyánffy Tamás is velünk tarthatott a tenerifei edzőtáborunkba, majd azt követően Budapesten is sok időt szentelhetett Hubi mellúszótechnikájának javítására. Tamás a régi jó Komjádi uszodás vonal képviselője, aki Széchy Tamás tanítványaként részese volt az olimpiai hős Darnyi Tamás és Szabó Joe felkészítésének, majd az olaszországi munkálkodása alatt is sok elismerésben részesült. Örülök, hogy újra együtt dolgozhattam vele, szerintem ő az úszóedzői szakma egyik legkiválóbb képviselője, legalábbis az én véleményem szerint” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Magyarovits Zoltán, aki immár csaknem egy évtizede Hubi mestere.

A legjobb és a legrosszabb

„Ha a versenyzőm a döntőbe jut a vébén, és ott a világ legjobbjaival csatázhat, ráadásul övé lesz az egyik érem, egymás nyakába fogunk borulni és talán még könny is fut a szemünkbe. Egy ilyen siker erősítené meg a lelkünket, és gyógyítaná be végleg a sebeket. Ha csak a döntőbe jutással büszkélkedhetünk, még arra is azt mondhatjuk, hogy jó úton haladunk, nem kell irányt változtatni. A harmadik eshetőségről a legnehezebb beszélni, de arról sem hallgathatok. Amennyiben megismétlődik Tokió, és Hubi szomorúságomra lemaradna a döntőről, csak arra juthatok, hogy valami félrement, valamit rosszul csináltam. Ennek pedig még az is lehet a következménye, hogy mehetek vissza a kismedencében bugyborékoló kiscsoportosokhoz, és kezdhetek újra építkezni. Szeretném gyorsan hozzátenni, hogy a legrosszabb eshetőséggel foglalkozom a legkevesebbet, mert a bronznál értékesebb érem is benne van a kalapban. Ugyanakkor az is igaz, hogy történtek tavaly és az idén is olyan dolgok velem, amelyekbe nehezen tudtam belenyugodni.”

Kós Hubert a 200 és a 400 vegyesen áll rajthoz a 2017-es úszófiesztát idéző Duna Arénában, a váltókban ezúttal nem jutott hely neki. A hosszabbik távnak már 18-án, a vb első napján nekivág, a rövidebbnek a negyedik versenynapon, és ha akkor jól veszi az akadályt, még az ötödiken is lesz egy „kis” tennivalója, amit jó lenne nem elszúrni. Ha nem pártol el tőle a szerencse, Kós hozhatja annak a 4-5 éremnek az egyikét, amelynek megszerzését a magyar válogatott alapvető céljaként jelöltek meg.