A jövőben a gazdaságosabb versenyrendezéseket fogja erőltetni Magyarország és a sportért felelős újjáalakult államtitkárság – erről a Szabó Tündét váltó új szakállamtitkár, Schmidt Ádám beszélt a sajtó képviselői előtt. A sportjogászból lett szakpolitikus szavai alapján ez nem feltétlenül jelent majd kevesebb nemzetközi sportrendezvényt hazánkban, ám sokkal alaposabb előkészítő munka fogja megelőzni a szükséges kormánygaranciák kiadását. Schmidt az Index kérdésére beszélt a budapesti olimpia víziójáról és a taoprogram jövőjéről is. Strukturális változások mellett pedig szóba került a kormánygarancia hiányában sikertelen A csoportos jégkorong-vb-pályázat is.
„Ha sportállamtitkárként olyat mondanék, hogy nem támogatom, akkor lehet, hogy innen egyből az orvosi rendelőbe kéne mennem – felelte dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár az Index kérdésére, mi az újjáalakult államtitkárság hozzáállása a budapesti olimpiarendezés kérdéséhez. – Azt gondolom – sportot szerető emberként –, az egyik legnagyobb elismerés lehet egy nemzet számára, ha olimpiát rendezhet. Az infrastruktúra helyzete ma Magyarországon olyan, ami példaértékű a régióban is. Azt is mondhatom, bár óvatosan, mert van még hat nap az éppen zajló FINA-világbajnokságból, hogy Magyarország sokszor és sok sportágban bizonyította, hogy kiválóan tud rendezni és szervezni. Most, hogy az olimpiai mozgalomnak van az Agenda 2020 nevű programja, mely a gazdaságos, költséghatékony olimpiarendezést vizionálja, változott az eljárás menete is, felkérések vannak. Brisbane-nel a rendezés 2032-ig kötött, 2036, ami elsőként szóba jöhetne – ha bárki bármikor a mi álláspontunkat megkérdezi, azt fogjuk felelni, nagyon örülnénk, hogyha egy olimpiát megrendezhetne Magyarország. Ez óriási büszkeség és elismerés lenne.”
A korábban sportjogi esetekre specializálódott ügyvédként, Schmitt Pál elnöksége idején a Magyar Olimpiai Bizottság jogi igazgatójaként, 2020 decemberétől pedig Orbán Viktor miniszterelnök személyes sportügyi tanácsadójaként dolgozó, Szabó Tündét váltó államtitkár az elmúlt években sok vitát kiváltó társaságiadó-, azaz taoprogram jövőjéről is beszélt.
„Folyamatos egyeztetések tárgyát kell képezze a tao, hiszen egy kiemelt, a belé áramló 124,9 milliárd forinttal a sportszektoron túl is mutató programról van szó, mert annál sokkal szélesebb társadalmi réteget fed le, munkát biztosítva az élsporton túlmenően is – mondta Schmidt Ádám. – Mindannyiunk által ismert körülmény, hogy 2023. június 30-án ennek a programnak az Európai Unió általi engedélyezése lejár. Az előkészületi munkát megkezdtük, lesz egy kormánydöntés arra vonatkozóan, hogy az unióhoz fordulunk, mert szeretnénk, hogy folytatódhasson a következő ciklusban is a társaságiadó-program.”
Hozzátette: mindez azonban nem változások nélküli folytatást jelent.
„A mi meglátásunk helyettes államtitkár úrral, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma alatt működő sportállamtitkárság humánerőforrás-problémákkal küzdött, ebből adódóan volt elmaradás, illetve azt gondoljuk, érdemben lehet hatékonyabbá is tenni az ellenőrzést. Ennek elsődleges kérdése az emberi erőforrás, ezt orvosolni kívánjuk. Abban bízom, hogy néhány héten, maximum egy-két hónapon belül fel fog állni egy olyan stáb az államtitkárságon belül, amely a taoügyet kiemelten tudja kezelni. Hiszem, hogy érdemi előrelépést is várhatunk majd ettől” – tette hozzá.
Schmidt Ádám hangsúlyozta: gazdaságilag hatékonyabb, eredményesebb államtitkárságot és magyar sportot szeretne: „Élnünk kell a történelmi lehetőséggel, hogy a sport évek óta kiemelt helyzetben van itthon. Rengeteg a tennivalónk, hogy minél jobban használjuk ki ezt a lehetőséget.” Ennek részleteibe még nem kívánt belemenni, ám jelezte, szeretné, ha az általa vezetett államtitkárságot „újfajta működés, bürokráciacsökkentés, hatékonyabb, gyorsabb folyamatok jellemeznék, amelyek tervezhetőbbé tennék a szövetségek költségvetését, éves működését”. Ezekre a változó gazdasági környezet miatt is szükség van – tette hozzá.
„Az elmúlt tizenkét évben olyan léptékű fejlesztések történtek, amelyek talán a világon is egyedülállók. Erre szükség volt, haszonélvezője minden magyar, nem csak a sportolók. A fő kihívás a következő négy-nyolc évben már nem a létesítményfejlesztés lesz – bár biztos lesz még ilyen –, hanem a meglévők üzemeltetése, fenntartása, működésük gazdaságossá tétele.”
Újságírói kérdésre szóba került a három hete nagy port kavart A csoportos jégkorong-világbajnokság pályázatának ügye is. Ezzel kapcsolatban azt mondta: kiemelten támogatandó eseménynek gondolta ő is, viszont az időzítés szerencsétlen volt, tíz nap állt rendelkezésre dönteni súlyos milliárdokról úgy, hogy információhiányban szenvedtek, illetve „nem mindennap ugyanaz az információ állt rendelkezésre”. Ezzel együtt elvi állásfoglalás és ígéret született arról, hogy Magyarország szeretne minél hamarabb elit vb-t rendezni jégkorongban is.
Adta magát a kérdés: ha már a világgazdasági helyzet kiemelt súllyal esik latba az államtitkárság megszervezésében, Magyarország és Budapest a jövőben is hasonlóan sok nemzetközi sportesemény rendezésére pályázik-e majd, mint tette az elmúlt évtizedben.
„Lesz változás. A gazdasági helyzet indokolttá teszi, hogy gazdaságosabb versenyrendezési formát erőltessünk. Minden esetben érdemi hatástanulmány fog készülni a kormánygarancia előtt” – mondta, amiből arra lehet következtetni, hogy az új államtitkár szerint az elmúlt időszakban nem mindig volt a legkörültekintőbb egy-egy rendezés gazdasági előkészítése.
Beszélt arról is: megbízatását szolgálatnak tekinti, a felkérést követően pedig önvizsgálatot tartott, amely során arra jutott, hogy egyedül nem biztos, hogy képes megfelelni minden kihívásnak, „Ám ez talán nem is elvárás” vele szemben. „Csapatban gondolkodom”, példaként a kajak-kenu szövetség élén rendkívül sikeres időszakot töltő Schmidt Gábor helyettes államtitkári felkérését említette, aki tapasztalataival rendkívül sokat segíthet a folyamatok hatékonnyá tételében.
„Tíz évig voltam edző, vezetettem sportklubot és -szövetséget, mindazokat a problémákat és kihívásokat, amelyek megjelenhetnek, reményeim szerint érteni fogjuk” – fogalmazott az új helyettes államtitkár.
Hozzátette: különleges kihívást jelent számukra, hogy viszonylag közel van a következő olimpia. A felkészüléshez a továbbiakban is szeretnék a lehető legnagyobb támogatást adni a sportolóknak és a szövetségeknek. Ugyanakkor a jövőben az anyagi erőforrások elosztásában nagyobb szerepet kap az adatszolgáltatás és adatelemzés. Mint mondta, ez a folyamat idén tavasszal már elindult, a következő hónapok feladata az, hogy az adatalapú eszközök használatát általánossá tegyék a partnerszövetségeknél. Jelezték, a jövőben szeretnének a korábbiaknál is szorosabb együttműködést a szakszövetségekkel és a sportban dolgozó civil szervezetekkel, edzői testületekkel egyaránt. A folyamatos kommunikáció reményeik szerint csökkenti a súrlódásokat, és elkerülhető lesz az érdekellentétek többsége is egy-egy stratégiai döntés körül.
Ami a további átszervezést illeti: fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy csak egy helyettes államtitkár lesz a következő négy évben a Honvédelmi Minisztérium alá tagozódó államtitkárságon.
Háttérszervezetként létrejön egy sportegészségügyi tanácsadótestület, csökkentik a főosztályok számát, szeretnének létrehozni egy olyan háttérintézményt, amely eredményesebbé teszi a pénzáramlást. Ennek három fő csapásiránya a sportszakmai támogatásokat, a létesítményfejlesztést, -üzemeltetést és a sportesemények szervezését érinti. Utóbbira azért is van szükség, mert a Miniszterelnökségtől visszakerül a sportállamtitkársághoz a rendezvényszervezés, -bonyolítás.
A ciklus kiemelt küldetése, hogy létrejöjjön egy Nemzeti Sportmúzeum, amely inspirációt biztosíthat a fiataloknak. Ennek előkészületeit még idén megkezdik, ám a jelenlegi gazdasági környezet azt mondatja Schmidt Ádám államtitkárral, hogy leghamarabb 2024 első negyedévében indulhatnak meg a kivitelezési munkák.
A sajtótájékoztatón többször is elhangzott az új jelmondat: „Ne csak sportnemzet, sportoló nemzet is legyünk!” – fogalmaztak. Schmidt Ádám hozzátette: sokkoló számára a számadat, mely szerint 18 éves korban a sportolók 85 százaléka hagyja el a szférát, és keres inkább más, civil hivatást. „Ezen változtatni akarunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy apparátusa fő küldetésének azt tekinti: „Aki eddig nem találkozott a sporttal, ahhoz közelebb vigyük, aki pedig találkozott vele, az ne távolodjon el a sporttól.”
Mint mondta, ehhez a sportszakemberképzésnek is változnia kell. Az elmúlt tizenkét évben ugyan „fantasztikus programok” indultak el, itt példaként a kiemelt edzői programot említette, de az utánpótlás-nevelőkből még mindig hiány van. „Ezen jelentősen szeretnénk változtatni.”
Kifejtette: az Úszó Nemzet Program mintájára másik két alapsportágnak, a tornasportnak és az atlétikának is meg kellene jelennie a nemzeti alaptantervben. E programok előkészítése is zajlik.
„Reményeink szerint mindebből nemcsak a Magyar Honvédség, de a magyar társadalom egésze is profitálhat” – tekintett előre Schmidt Ádám.
(Borítókép: Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár 2022. június 2-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)