Index Vakbarát Hírportál

A fiatal magyar úszó motivációs beszéde mindent vitt, Al Pacino elbújhat mögötte

2022. július 12., kedd 16:17

Sokat beszéltek már a magyar válogatott bravúros teljesítményéről Otopeniben, a vasárnap befejeződött junior úszó-Európa-bajnokságon, ahol együttesünk 6 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzéremmel megnyerte a nemzetek versenyét. De hol van mindez az amúgy négy aranyérmet szerző Pádár Nikolett motivációs beszédétől, amit a 4x100 méteres gyorsváltó döntője előtt tartott társnőinek, és amely mögött elbújhatna Al Pacino kultikus szózata a Minden héten háború című filmből?!

Először is szögezzük le, szerzett már több érmet is a magyar csapat az ifjúsági Eb-ken, például 2017-ben Netanyában tizenegy aranyat, 2018-ban, Helsinkiben pedig tizenkettőt, de akkor az oroszok megelőztek bennünket, most viszont nem volt eredményesebb nemzet a magyaroknál. 

Pádár Nikolett és Molnár Dóra mind a hat aranyéremben benne volt, előbbi, a Szegedi Úszó Egylet gyorsúszója megnyerte a 100 és a 200 gyorsot, harmadik lett 400 gyorson, tagja volt az aranyérmes 4x100-as és a 4x200-as gyors-, valamint a 4x100-as vegyes váltónak. A budafókás Molnár Dóra váltóeredményei megegyeznek Pádár Nikolettéivel, ezenkívül megnyerte a 100 és a 200 hátat, továbbá második lett 100 gyorson.

A kis magyar kompánia legbravúrosabb teljesítménye mégsem valamelyik győzelem volt, hanem a 4x100-as vegyes váltó ezüstérme. De vajon miért? Erről Pádár „Kiki" – ez a 16 éves kislány beceneve, aki szeptemberben kezdi a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban a 10. osztályt magántanulóként – mesélt hazaérkezése után az Indexnek.

Mindez az utolsó napon, vasárnap történt, amikor én már holtfáradt voltam, lévén túl tucatnyi úszáson. A 400 gyors döntőjét negyedórával követte a 4x100-as vegyes váltó fináléja, ezért edzőmmel, Gellért Gáborral úgy döntöttünk, hogy 400 gyorson tartalékolni fogok a stafétára, elvégre ott nemcsak magamért, hanem a többi lányért is kell majd úsznom. Kétszázig csak „utaztam” a mezőnnyel, csak minden negyedik lábtempót nyomtam meg, mert tudtam, hogy a pörgős lábtempó sokat kivenne belőlem. Aztán a második kétszázon már mindent beleadtam, sikerült negatív sort úsznom, azaz a második 200 méterem jobb lett – 2:06,75 perc –, mint az első, amit 2:07,29 perc alatt teljesítettem, és a végén bejöttem harmadiknak, aminek hihetetlen módon örültem.

Ekkor egyébként már 18 óra 33 percet mutatott az óra, és 18:47-kor elindították a 4x100-as női vegyes váltót! Azaz Pádárnak maradt még tizennégy perce az újabb rajtig.…

Olyannyira feldobott állapotban voltam, hogy nem is gondolkoztam, csak elrohantam levezetni, úsztam háromszáz métert, majd beestem a call roomba, még az utolsó pillanatban – folytatta Pádár a thrillerbe illő elbeszélést. – A többiek, Molnár Dóra, a hátúszó, Barna Bianka, a mellúszó és Komoróczy Lora, a pillangózó – már tűkön ültek, és láttam az arcukon, hogy kétségek gyötrik őket, vajon mire leszek képes ennyire fáradtan. Ezért úgy döntöttem, tartok egy beszédet. Azzal kezdtem, hogy valamennyien holtfáradtak vagyunk, ez az Európa-bajnokság utolsó napja, és nekünk, lányoknak, az utolsó versenyszám. Nincs már mire tartalékolnunk, mindenki adjon bele mindent, és az utolsó huszonöt méteren, ha kell, haljon bele, de ne adja föl. Közben a többiek már kászálódtak fölfelé a rajthoz, de Dóra, Bianka és Lora szeme rajtam csüngött, én meg folytattam. Hogy nemcsak magunkért fogunk úszni, hanem Magyarországért, a hazáért is, és koronázzuk meg ezt a nagyszerűen sikerült Európa-bajnokságot.

Ezek után ment ki a magyar kvartett a rajtkőhöz, lelki szemeink előtt a Minden héten háború című film ikonikus jelenete lebeg, amikor Al Pacino lelkesítő beszéde után az amerikaifutball-csapat úgy fut ki a pályára, hogy nincs számára legyőzhetetlen ellenfél. 

Nem tudom, hogy a beszédem hatására-e, de mindenki felülmúlta önmagát, ám még így is csak a harmadik helyen ugrottam a vízbe a befejező 100 gyorsra, 1,3 másodperccel a franciák és 1,02 másodperccel az olaszok mögött – fejezte be az élménybeszámolót a szegedi lány. – Úgy úsztam, mintha az életem múlna rajta, nem éreztem a fáradtságot, az olaszokat le is hajráztam, és végül mindössze 15 századdal kaptunk ki a franciáktól, ezüstérmesek lettünk. Életem legjobbját, 54,04 másodpercet teljesítettem, messze a legjobbat a hajráemberek közül. 

Pádár Nikolett még elmondta, hogy ő az élet egyéb területein is vezéregyéniségnek tartja magát, és nem tétovázik, amikor a sor elejére kell állni, magával ragadni a többieket. Lesz még alkalma a nyáron motivációs beszédet tartani, hiszen hátravan Rómában a felnőtt-Eb és Peruban a junior-világbajnokság. 

(Borítókép: Pádár Nikolett a 200 méteres női gyorsúszás előfutama után a vizes világbajnokságon, a budapesti Duna Arénában 2022. június 20-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)

Rovatok