Az ősz közeledtével hamarosan újraindulnak a legnagyobb csapatsport-bajnokságok, ezzel egyidőben a koronavírus-járvány ismét erőre kapott, világszerte egyre többen fertőződnek meg. A járvány berobbanásakor teljesen leállt a sportélet, aztán fokozatosan folytatódtak a küzdelmek, mostanra pedig olyan versenysorozat is akad, ahol a pozitív koronavírusteszt ellenére sem kell feladni a versenyt. Arra keressük a választ, mi lesz az élsport és a koronavírus jövője.
Hamarosan elkezdődik az új idény a legnagyobb bajnokságokban, augusztus elején már indul a Premier League, de hazánkban július végén az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság is elstartol. A csapatok már alapoznak, újra edzenek, és zajlanak a selejtezők a legnagyobb nemzetközi sorozatokban.
A legtöbb élsportoló számára véget ért tehát a nyári szünet. Úgy tűnik azonban, hogy a koronavírus-járvány is megkezdte a felkészülést a következő szezonra, legalábbis világszerte folyamatosan növekednek a számok. Már csak az a kérdés, a közeljövőben milyen hatással lesz a járvány a versenysportra. Várható-e ismét teljes leállás, vagy esetleg buborékban élnek majd a sportolók? Vagy elfogyott az emberek türelme, és egy megfázásként kezelik a koronavírus-fertőzést? Ennek jártunk utána.
2020 tavaszán a koronavírus-járvány berobbanásával nemcsak a mozik zártak be, hanem az éppen zajló bajnokságoknak is egy csapásra vége szakadt. Mivel akkortájt az orvostudomány nem sokat tudott a járványt kirobbantó vírusról, a hosszabb távú következményekről meg pláne semmilyen információ nem állt rendelkezésre, biztosra akart menni az ajánlásokkal. A járvány elején az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) a következőt ajánlotta:
Az OSEI a tünetmentes pozitív teszteredmény esetén kettő-négy hét, tünetek esetén négy-hat hét pihenőt javasol.
A tudomány hamar rájött a legnagyobb problémára a Covid–19 és a sport kapcsolata esetén, mely azóta is tartja magát. Dr. Szelid Zsolt, az UEFA és az MLSZ orvosi bizottságának tagja, sportkardiológus azt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hogy koronavírus-fertőzés esetén megnő a hirtelen szívhalál esélye, hiszen a fertőzés a szövetek gyulladását okozza, olyannyira, hogy azok működése csökken vagy kritikusan érintetté válik. Szelid Zsolt szerint egyértelmű, hogy a betegségen átesők vagy a fertőzés alatt állók esetében az intenzív fizikai terhelés szívizomgyulladást okozhat, amely súlyos szívelégtelenséghez vagy rosszindulatú szívritmuszavarhoz vezethet.
2020 őszén már folytatódtak a bajnokságok, volt ahol teljes buborékkal, volt ahol a fertőzés esélyének minimalizálásával próbálták féken tartani a vírust, az oltás megérkezésével pedig egyre jobb volt a helyzet, nemcsak a pályákon, hanem a lelátókon is.
A fentiek miatt ha egy játékos megfertőződött, jellemzően hetekig kiesett a csapatából, és visszatérése után sem volt biztos, hogy nem romlott nagyot a teljesítménye. Főleg az NBA-ben számoltak be arról kosárlabdázók, hogy a fertőzést követő visszatérésük után még hónapokkal később is annyira elfáradtak egy mérkőzésen, mint a fertőzés előtt három meccsen. Prof. Dr. Lacza Zsombor az Indexnek elmondta, a posztcovid-tünetek nagyon szerteágazóak, és nagyon kevés tudományos kutatás áll rendelkezésre arról, hogyan hat hosszú távon egy élsportolóra a fertőzés, mert jellemzően a járvány előttről nem állnak rendelkezésre adatok, és nagyon nehéz mérni ezt a fajta teljesítményt. Ennek ellenére több kutatás is folyamatban van.
Az élsportolók nagy része azonban jellemzően tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átvészelte a betegséget. Egy idő után már orvosi vizsgálat esetén is edzhettek a játékosok társaiktól elkülönítve, az idő előrehaladtával egyre jobban fellazultak a korlátozások is. Ugyan voltak a közelmúltban is olyan sportolók, akik hosszabb időre kidőltek a betegség miatt, például Joshua Kimmich, a Bayern München játékosa, aki 2021 novembere elején kapta el a fertőzést, és csak 2022 januárjában térhetett vissza a pályára, de a nagy átlag ennek az ellentettje volt.
Ugyanakkor a sok pozitív minta miatt még a múlt télen is halasztottak el mérkőzéseket a Premier League-ben, mert nem tudtak kiállni egymás ellen a csapatok. Az viszont biztos, hogy az oltásnak és vírus mutálódásának köszönhetően egyre rövidebb időre mentek szünetre a játékosok egy esetleges fertőzés következtében.
A világ legnagyobb háromhetes kerékpáros körversenyén, a vasárnap véget érő Tour de France-on idén olyan szabályt hoztak a koronavírusos fertőzésekre vonatkozóan, amelyet előtte nagy versenysorozatokban még sosem:
Ha egy versenyző pozitív tesztet produkál, folytathatja a versenyt, amennyiben a verseny- és csapatorvos, a nemzetközi szövetség (UCI) illetékese és a kerékpáros úgy döntenek.
Fontos kiemelni, nem minden pozitív mintát adó kerékpáros folytatta, sőt! A cikk írásakor több mint egy tucat versenyző feladta pozitív koronavírusteszt miatt, köztük volt a dán Magnus Cort és az ausztrál Simon Clarke, akik idén szakaszt is nyertek.
Prof. Dr. Lacza Zsombor szerint ez gyakorlatilag egy nagy kísérletnek is nevezhető, nem tudni, hogy mi sülhet ki belőle. Szerinte csak úgy mehet tovább egy versenyző, ha a szív érintettségét ki tudják zárni az orvosok.
Ha ki lehet zárni a szív érintettségét, és a kerékpáros tud teljesíteni, akkor nehéz megmondani, miért ne folytathatná a versenyt. Ez egy vitatható döntés, szerintem az lehet mögötte, hogy már mindenkinek elege van a szigorú szabályokból. A sportoló egész életében arra készül, hogy menjen, a csapat azért fizeti, hogy menjen, a verseny szervezőinek meg az a fontos, hogy legyen, aki menjen. Tehát mindenkinek az az érdeke, hogy indulhasson a pozitív mintát adó versenyző is – amennyiben a szív érintettsége kizárható
– nyilatkozta az Indexnek a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese.
A szakember szerint mostanra eljutottunk oda, hogy nem állhat meg az élet egy pozitív teszt esetén. Lapunknak elmondta, hogy az igazi tudományos eredmények most kezdik utolérni a tapasztalást, és a legutóbbi vírushullámok Európában már nem voltak olyan veszélyesek az egészségre, mint a korábbiak.
Ha ebből indulunk ki, akkor ha valaki náthával is dolgozhat, pozitív teszttel is dolgozhat. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a Távol-Keleten ugyanezek a hullámok komoly halálozásokat okoztak – még akkor is, ha egy jó egészségüggyel rendelkező országot nézünk
– árnyalta a képet Prof. Dr. Lacza Zsombor.
A Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese azt is megemlítette, hogy még nem szabad egy megfázással egy szinten kezelni a vírust:
Kutatásaink során megállapítottuk, hogy a koronavírusból felgyógyult emberekben sok hétig egy emelkedett gyulladásos szint van jelen. Az, hogy ez pontosan mit okoz, még nem tudjuk.
Prof. Dr. Lacza Zsombor szerint korai lenne még a legtöbb sportban a Tour de France példáját követni. A szakember szerint rengeteg tényező árnyalja a dolgot. Csapatával a hazánkban rendezett olimpiai kvalifikálós birkózótorna adatait elemezte, ahol 1500 PCR-tesztből mindössze 21 pozitív született a bemenetkor, és 6 a kimenetkor. Ebben az edzők és a gyúrók is benne voltak, az egész verseny pedig 2021 márciusában zajlott, a járványhullám kellős közepén.
Azt gondolom, hogy a mai tudásunk szerint a szigorú bemeneti szűréses buborékos megoldás a legjobb módszer egy torna megrendezésére
– válaszolta a szakember arra kérdésre, hogy hogyan lehet „Covid-mentesen” versenyeket rendezni.
Hazai vizeken próbáltunk utánajárni annak, hogy a hamarosan kezdődő legnépszerűbb bajnokságokban milyen szabályozásokra számíthatnak a csapatok, és maguk a klubok hogyan próbálnak küzdeni a vírus ellen. A Magyar Labdarúgó Szövetségtől megtudtuk, hogy az MLSZ a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően figyelemmel kíséri a járványügyi szakemberek előrejelzéseit, és a hazai szabályozással, illetve az UEFA gyakorlatával összhangban hozza meg a szükséges intézkedéseket.
A Magyar Kézilabda Szövetségtől azt a választ kaptuk, hogy amennyiben a bajnokság rajtjakor indokolt lesz a tesztelés, az MKSZ ennek megfelelően módosítja a szabályozást. Ha a válogatottak az MKSZ szervezésében utaznak külföldre, mindig a fogadó ország és a nemzetközi vagy az európai szövetség által előírt protokollt követik,
de elővigyázatosságból az edzőtáborokban is folyik a tesztelés.
A Mol Fehérvár FC labdarúgócsapata arról tájékoztatta lapunkat, hogy az MLSZ protokollja sokkal alaposabb és bizonyos téren sokkal többet követel, mint az UEFA-é, de ez a játékosok egészségi állapotának lehető legnagyobb védelmét szolgálja.
A tesztelés megmaradt, és az elmúlt napok adatai alapján sajnos mi is készülünk egy újabb hullámra
– írta a Mol Fehérvár FC válaszában. A csapatnak van egy szigorú belső protokollja is, amit az elmúlt 2 év tapasztalatai alapján állított össze, és amit a járványhelyzet és a vírusfertőzés következményeinek függvényében folyamatosan változtat. A klubtól megtudtuk, a kötelező tesztelésen kívüli elővigyázatosságnak a nagy ár mellett eredménye is van:
Az elmúlt két évben az MLSZ által finanszírozott tesztek mellett klubunk nagy anyagi erőket mozgósított annak érdekében, hogy a kötelezőkön felül további teszteket végezzünk, aminek köszönhetően mindössze egy alkalommal fordult elő, hogy egy időben több játékosunkra nem számíthattunk Covid-fertőzés következtében
– tudatta az Indexszel a MOL Fehérvár FC.
(Borítókép: Covid-19 figyelmeztetés a Utah Jazz és a New York Knicks mérkőzés előtt a Vivint Smart Home Arenában 2021. január 26-án. Fotó: Alex Goodlett / Getty Images)