Az ünnepélyes jutalmazásra a Magyar Sport Házában került sor Bajkai István, a MÖSZ elnöke, Tóth Zsuzsanna főtitkár, az európai és a világszövetség igazgatótanácsának tagja és Bertók Róbert szövetségi kapitány jelenlétében. 

Bevezetőjében Bajkai István kiemelte: megítélése szerint elmozdult a hosszú ideje tartó holtpontról a honi bokszsport, és ennek a két Eb-érem a legékesebb bizonyítéka. Hozzátette: a szövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy legyen versenyzőnk a 2024-es párizsi olimpián, és ha lehet, ne csak egy, mint Tokióban, ahol az 57 kilós – azóta profinak állt – Gálos Roland képviselte színeinket egyetlen mérkőzés erejéig. 

A 63,5 kg-os súlycsoportban Eb-bronzérmes nyíregyházi Kovács Richárd különleges jelenség a magyar ökölvívásban, hiszen történelem–testnevelés szakos tanár. És ez csak az egyik különlegessége...

2016-ban érettségiztem, és akkor kezdtem meg egyetemi tanulmányaimat Nyíregyházán – mondta a 25 éves ökölvívó, aki egy hónapon belül már ifjú apukának mondhatja magát. – Tavaly sikerült lediplomáznom, és szeptemberben lesz egy éve, hogy tanítok a nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában. Nagyon szeretek itt tanítani, számomra ez egy kihívás, hiszen a tanítványaim kilencven százaléka roma, és magam is roma származású vagyok. Jóban vagyok a diákjaimmal, és azt tapasztalom, hogy tudom őket ösztönözni, mert látják bennem a példaképet, azt, hogy romaként is sokra viheti az ember, ha megvan benne az akarat, a kitartás és persze a tehetség. És azt is látják, hogy a szegénységből – amiben közülük sokan élnek – ki lehet törni.

Ricsi az Európa-bajnoki felkészüléséről elmondta, hogy neki már reggel nyolckor az iskolában kellett jelentkeznie, hiszen kezdődött a testnevelés- vagy a történelemóra.

Utána délutánig tanított az iskolában, majd kora este következett az úgynevezett szakmai edzés, kesztyűzés, iskolázás, technikai jellegű munka. Nem volt könnyű szpárringpartnert találni, ilyen szempontból a válogatott edzőtáborai kapóra jöttek. Sajnos külföldről nem jöttek Magyarországra edzőtáborozni külföldi válogatottak, de így is sikerült az éremszerzés. Amiben a mentális erő is közrejátszott.

– Holott megérdemeltem volna a lehetőséget, hogy induljak – mondta még másfél év múltán is keserűséggel a hangjában. – Ezt nem lehet elfelejteni, mert biztos vagyok benne, ha szóhoz jutok, sikerrel szerepeltem volna Tokióban. Hiába győztem le ellenfelemet, Fodor Milánt a magyar bajnokságon és a Bocskai-emlékversenyen, gyakorlatilag minden alkalommal, mégis őt indították az olimpiai selejtezőn. Nem kaptam magyarázatot, pedig senki sem értette, hogy miért mellőznek. Annyira megviselt mindez, hogy abba is akartam hagyni a bunyót, szögre akartam akasztani a bokszkesztyűmet. Az edzőm, Nagy Lajos napokig nem tudott aludni, annyira kiborult, és én is ugyanígy voltam. Aztán mégis összeszedtem magam, pedig nem volt könnyű, már csak azért sem, mert Fodor a selejtezőben attól a lengyel Damian Durkacztól kapott ki, akit én megvertem Lengyelországban. 

Jerevánban már nem volt mese, ott Kovács indult 63,5 kilóban, Fodor meg eggyel feljebb. És Ricsi meg sem állt a dobogóig.

Minden vágyam, hogy részt vehessek a párizsi olimpián. Még csak 27 éves leszek, ez simán belefér, ezért is döntöttem úgy, hogy mégsem hagyom abba. A családom beszélt rá a folytatásra, meg aztán tudtam, hogy nekem ott kell lennem Párizsban, és ott érmet kell szereznem. Ez a jereváni Eb-bronz lendületet adott!

Veres Roland, a másik jereváni bronzérmesünk (60 kg) egészen más utat jár, mint Kovács Ricsi. Roli még csak 22 éves, a csepeli Halker-Király Team versenyzője, és sokszoros kick-box-világbajnok. 

Átmenetileg áttértem az ökölvívásra, mivel a kick-box nem olimpiai sportág, és az a feltett szándékom, hogy ott legyek Párizsban – mondta a vakítóan szőke sportoló. – Nagyon keményen dolgoztunk, a tatai edzőtáborban Bertók Róbert szövetségi kapitány, Ráth Miklós és Szepesi Csaba segítették a munkámat. Korábban Oroszországban is készültem, most pedig a közelmúltban Angliában edzőtáboroztam egy hónapot. Ehhez klubom, a Halker–Király Team segített hozzá. 

Angliában profi világbajnokokkal is kesztyűzött Roli, feledhetetlen élményt jelentettek számára a kint töltött hetek.

Az volt a legszebb, hogy odakint majdnem minden bokszoló egyetemista, intellektuálisan is magas szinten űzik ezt a sportot – lelkendezett. – Igaza van annak, aki azt mondja, a boksz valójában szellemi sport. Ha nem elég erős az elméd, ha nem tudod megtörni fejben az ellenfeledet, akkor nincs esélyed. A közvetlen célom aranyérmet szerezni az egyetemi világbajnokságon, szeptember végén Törökországban. 

Roli az angliai körútján érintette Manchestert, Liverpoolt, Birminghamet, Sheffieldet, Coventryt, Stretfordot. Tyson Furyval ugyan nem találkozott, de kesztyűzött az albán Florian Markuval, aki tavaly bokszolt a Joshua–Uszik nehézsúlyú vb-címmeccs undercardján, látta kesztyűzni Dalton Smitht, Tony Edwardstól kapott tanácsokat, találkozott Eddie Hearnnel, Anthony Joshua menedzserével, szóval belekóstolt a profi boksz csúcsminőségébe.

Sokat gondolkozom azon, hogy merre megyek tovább a párizsi olimpia után, a profi boksz is a lehetséges útvonalak között van, ahogy a visszatérés a kick-boxhoz is – fogalmazott a csepeli Eb-érmes.

Bajkai István, a MÖSZ elnöke arról beszélt, hogy juthat vissza a sportág idehaza a régi magasságokba.

Kevés olyan sportág van hazánkban, amely tíz olimpiai aranyéremmel büszkélkedik, és ezek az eredmények köteleznek minket 

– mondta az elnök. – Nem lehet kétségbe vonni, hogy elindultunk felfelé, ez a két bronzérem több mint jelzőfény. A magyar ökölvívás örök. Azon vagyunk, hogy minél több ökölvívónk legyen ott a párizsi olimpián. A mostani tudásunk szerint lehetőségeink nem csorbulnak a világméretű válság körülményei között sem. 

(Borítókép: Kovács Richárd. Fotó: Gáll András / Index)