A helyes táplálkozás ma már elkerülhetetlen a profi sportban. Lehet számszerűsíteni, hogy a siker hány százalékban köszönhető a megfelelő étrendnek?

A számszerűsítés nem könnyű. Sportága válogatja. Például egy nagy állóképességet igénylő sport esetében, mint az országúti kerékpározásnál, ahol folyamatosan több órán keresztül kell teljesíteni, az elvesztett energiát és tápanyagot pótolni kell, ellenkező esetben a sportoló nem tudja végigcsinálni a versenyt. Ebben az esetben ötven százalék is lehet, de természetesen a sportteljesítménynek nagyon sok összetevője van: az életkortól az edzésmunkán keresztül a testalkaton át egészen a genetikáig. A táplálkozás is idetartozik. Ha rossz a táplálkozás, nem hasznosul az edzésmunka. Ha rossz a táplálkozás, akkor nincs regeneráció. Alapnak kell tekinteni a sportspecifikus táplálkozást.

Ez mit jelent pontosan?

Az egészséges táplálkozás az alap. Egyébként a jövő héten szerdán kezdődő, sok izgalmas témát, programot ígérő V. Sport és Innováció Konferencián is így álltunk hozzá, mert a szervezőbizottsággal egyeztetve a reggeli, az ebéd és az uzsonnamenü is a lehető legegészségesebb lesz. Az ételek mellett több fontos adatot feltüntetünk, ezzel is jelezve, hogy az egészségből is lehet sportot űzni. Egyébként úgy gondolom, a táplálkozás is lehet a sportot támogató innováció, ha tudományosan közelítünk hozzá. Semmit nem szabad kihagyni az étrendből, persze ha valaki allergiás vagy érzékeny, az más tészta. De alapvetően a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, húsok, halak, tejtermékek, és így tovább, ezeknek mind alapnak kell lenniük. Erre épülnek fel azok a specifikus igények, amik a sporttal járnak. Egy sportolónak többletenergiára van szüksége, hiszen egy élsportoló napi hat órát edz. Biztosítania kell az energiaszükségletét, a felgyorsult élettani funkciókhoz biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű ásványi anyagot, vitamint, nyomelemet. Fontos továbbá az időzítés, hiszen az ajánlás úgy tartja, napi ötször együnk. Egy profi sportoló esetében az étkezések száma az edzéshez, versenyhez, mérkőzéshez igazítandó. Kiemelendő, hogy a rossz étrendet az edzésmunkával nem lehet kompenzálni.

Az egészséges táplálkozás mennyire konkrét dolog? Előfordulhat, hogy személyenként változik, hogy kinek mi az egészséges?

Az egészséges táplálkozásnak megvannak az alapelvei. Mindegy, hogy sportoló vagy nem az illető, az ajánlások pedig korcsoportonként változnak. Van egy úgynevezett Okostányér, amit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dolgozott ki, és elfogadta a Tudományos Akadémia. A tányér fele gyümölcs és zöldség, a maradék egyik része a fehérjeforrások, mint például a hús, hal, tojás, a másik pedig a gabonafélék, mint a rizs, kenyér, tésztafélék és így tovább. Ha lehet, spóroljunk a zsiradékkal, a sóval és a cukorral. És persze a megfelelő folyadékfogyasztásra is figyelnünk kell. Megjegyzem: a TF-en az étteremben ennek alapján a hallgatók számára bevezettük az élsportolói menüt, amit a kiváló sportoló hallgatók kapnak támogatásként.

Ha már spórolás: egészségesen táplálkozni sokak szerint költséges. Valóban?

Az egészséges élelmiszer – ebben az időszakban különösen – nem olcsó. Azonban lehet okosan csinálni. Fontos, hogy tudjunk főzni, és ne az legyen, hogy nap mint nap az első utcai gyorsétteremnél az illat alapján választunk valamit, mert ezek az ételek nagyrészt tele vannak adalékanyagokkal. Azt szoktam mondani, hogy az az egészséges élelmiszer, amin nincs címke. A címkére ugyanis fel kell írni bizonyos dolgokat, és amin nincs címke, az lényegében azt jelenti, hogy természetes, feldolgozatlan élelmiszer. És ha már spórolás: a víz egészségesebb és olcsóbb is, mint a cukros üdítők.

Egyre divatosabb bizonyos étrendeket követni, legyen szó húsmentes vagy éppen tejmentes táplálkozásról. Ennek van veszélye?

Nagyon sok divatdiéta van. Tényleg rengeteg. Hiába mondják a szakemberek, hogy valamit nem érdemes, nem lehet hosszú távon csinálni, mégis futótűzként terjed el a közösségi médiában, és utána valahogy a szakember hangja elhalkul. Sokszor látunk olyan sportolót is, aki magától elkezd követni egy diétát, majd elkezd romlani a teljesítménye.

Lehet vegán egy sportoló?

Szerintem nem. Vegetáriánus már inkább, de mindenképp meg kell tanulnia egy dietetikussal, hogy mik az alapelvek, hiszen bizonyos élelmiszercsoportok kihagyása nem tesz jót sem az egészségnek, sem a teljesítménynek.

Úgy tűnik, egyre többen vannak a laktózérzékenyek vagy gluténérzékenyek. Nő az arány, vagy régebben is ennyi volt, csak nem beszéltünk róla?

Az arány valóban nő, nem csak azért, mert a média többet beszél róla. Az élelmiszeripar átalakulása, illetve a különböző adalékanyagok használata sok mindenhez vezethet, sőt egyre gyakoribb az is, hogy valaki glutén- és laktózérzékeny is egyszerre. Az is igaz, hogy a diagnosztikus lehetőségek is fejlődtek.

Van, aki nem érzékeny, és mégis erre az étrendre épít?

Abszolút, sőt! Azt javaslom, érdemes meggyőződni elfogadott, evidenciákon alapuló vizsgálattal, hogy az egyén tényleg érzékeny-e. Sokan saját magukat diagnosztizálják. A profi sport és az ételérzékenység egyébként nem összeegyeztethetetlen. Nehéz követni az étrendet, de nem lehetetlen. De ha valaki divatból, buliból, csak azért, mert más is csinálja, lesz „érzékeny”, az kontraproduktív.

Ha egy profi sportoló felkészülési időszakban megiszik egy kupica pálinkát, hatással van a teljesítményére?

Ha a felkészülési időszak egy meghatározott napján úgy berúg egy sportoló, akkor biztos, hogy akár egy hétig is hátráltatni tudja a munkában. Azonban ha például születésnapja van, és megiszik egy valamit, akkor egy két hónap múlva kezdődő olimpiai versenyszámot aligha befolyásol.

Azt mi okozza, hogy egyes sportolóknál hamar felszaladnak a kilók, miután felhagynak aktív pályafutásukkal?

Több oka is van. Az egyik, hogy egy élsportoló gyakorlatilag egész pályafutása alatt végig fegyelmezett. Figyel arra, hogy mit eszik, hogyan edz, mikor megy szórakozni, mikor fekszik le, mennyit alszik, és így tovább. Amikor kikerül ebből a mókuskerékből, bizonyos értelemben elengedi magát, nem követ szigorú étrendet sem, az pedig, hogy végez egy átmozgató edzést, messze nem ugyanaz, mint amit profi karrierje alatt csinált.

Immár öt éve működik a Sport-táplálkozástudományi Központ a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen. Hogyan összegezné a mögöttünk hagyott esztendőket?

A fő célunk – Mocsai Lajos akkori rektor úrral, aki egyébként a Sport és Innováció Konferenciát is életre hívta – a központot életre hívó kormányhatározat elvárásai alapján, hogy az analitikai laboratóriumban az étrend-kiegészítőket, illetve a sportolóknak szánt élelmiszereket vizsgáljuk, valamint kimutassuk az esetlegesen azokba véletlenül vagy direkt bekerülő doppinganyagokat, ezzel pedig a vétlen doppingolástól megvédjük a sportolót. Fontosnak tartjuk az edukációt, az elmúlt öt évben elindítottunk egy sportspecifikus dietetikai szakemberképzést is. Együttműködve a Semmelweis Egyetemmel a sportorvos gyakorlati képzésen belül a sporttáplálkozás gyakorlat a TF-en működik, évente körülbelül 700 ötödéves hallgató érkezik hozzánk, hogy megismerkedjen a sporttáplálkozással.

A már említett laboratóriumban mennyi doppinglistás összetevőt tudnak kimutatni?

Öt év alatt sikerült eljutnunk oda, hogy több mint 120 olyan összetevőt tudunk kimutatni, ami a WADA által kiadott doppinglistán tiltott anyag. A TF campusán található laboratórium egyedi, Magyarországon nincs még egy olyan laboratórium, ami ennyi tiltólistás összetevőt ki tud mutatni. A sportolók védelmét szolgáljuk, erre szükség is van, mert az a tapasztalat, hogy van még mit edukálni a sportolókon, sokan még mindig elbuknak vétlen dopping miatt, mert nem megbízható táplálékkiegészítőket használnak. Ezért mondom mindig, hogy forduljanak hozzánk, mert a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen valóban tudunk segíteni.

A jövő heti Sport és Innováció Konferencián ön is előad. Mit vár a rendezvénytől?

A konferencia kiváló alkalom arra, hogy bemutassuk, hogy mi mindent csináltunk a mögöttünk hagyott öt évben. Sokszínű rendezvény lesz, nemcsak a témák, hanem az előadók szempontjából is. Az egész esemény egy főtéma köré csoportosul: tehetségből teljesítmény. Az igazán jó teljesítményhez pedig – sok más mellett – tudatosan és szakemberek által összeállított táplálkozásra is szükség van.

Ez a szerkesztőségi anyag a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem támogatásával jött létre.

(Borítókép: Martos Éva. Fotó: Szollár Zsófi / Index)