Tizenkilenc éve, 2003. október 16-án hunyt el minden idők egyik legnagyobb ökölvívója, az első háromszoros olimpiai bajnok bokszoló, Papp László. Nehéz eldönteni, ki volt a magyar sporthistória legnagyobb óriása, de ha nagyon lecsupaszítjuk a ranglistát, a végelszámolásnál ketten maradnak, az a két gigász, akiről a két emblematikus sportlétesítményt, a futballarénát és a sportcsarnokot elnevezték. Puskás Ferenc és Papp László.
Ha elnézzük napjaink magyar ökölvívását, akkor el sem hisszük, hogy bunyósaink nem kevesebb, mint tíz aranyérmet szereztek az olimpiákon, és ebből a tízből három egy keménykötésű angyalföldi srác, Papp László nevéhez fűződik.
Papp Laci szokatlan utat járt be: 1948-ban, Londonban – 22 évesen – 73 kilóban, 1952-ben, Helsinkiben és 1956-ban, Melbourne-ben 71 kilóban lett olimpiai bajnok, azaz nem felfelé, hanem lefelé ment az évek múlásával.
Érdekes, hogy kezdetben a labda jobban vonzotta, mint a kesztyűk, huszonegy éves koráig úgy volt, hogy labdarúgó lesz belőle, de akkor edzője, Podány Sándor rábeszélte, hogy inkább az ökölvívást válassza, ott nagyobb jövő áll előtte. És milyen igaza lett! Papp az 1948-as olimpiáig 45 mérkőzéséből 44-et kiütéssel nyert meg! Londonban első három meccsét KO-val hozta, majd az utolsó kettőt csak pontozással, de ebbe az is belejátszott, hogy a belga Cavignac és az olasz Fontana ellen egyazon napon kellett bunyóznia. Ma már ilyesmi elképzelhetetlen volna. Végső diadala után a brit újságírók őt választották a londoni játékok kiemelkedő sportolójának.
Négy évre rá Helsinkiben 16 magyar aranyérem született, és a tizenhatodikkal Papp Laci tette fel a koronát minden idők legcsodálatosabb magyar olimpiai szereplésére. A finn fővárosban is ötször lépett szorítóba a Vasöklű – ahogy Londonban elnevezték –, két KO és három pontozásos győzelem volt a mérlege.
Melbourne előtt baljós események zavarták a harmincadik születésnapja felé araszoló Pappot. Az 1955-ös berlini Európa-bajnokságra nem engedte ki a kommunista sportvezetés Papp edzőjét, Adler Zsigmondot, ezért a nagy bajnok sem ment ki az Eb-re. A nagyváltósúlyban a nála nyolc évvel fiatalabb lengyel Zbigniew Pietrzykowski győzött. 1956 szeptemberében Varsóban Papp megmérkőzött a lengyel Európa-bajnokkal, és nagy verést kapott tőle, padlót is fogott.
Ilyen előzmények után érkezett el a melbourne-i olimpia. Pappot temették, azt mondták rá, megöregedett, de ő nem törődött a károgókkal, és hatalmas elánnal végezte az edzéseket fenn a Normafánál.
Második mérkőzésén nem más várt rá, mint Pietrzykowski. Ezúttal a magas lengyelnek nem volt ellenszere Papp viharos rohamaira, kétszer is számoltak rá, és végül Laci egyhangú pontozással győzött, maga Pietrzykowski emelte fel bajnokunk kezét. Ezek után a döntőben az amerikai José Torres már nem volt ellenfél, hiába érkezett veretlenül, 41 győzelemmel a tarsolyában.
Pappot felállva tapsolta az ausztrál közönség, ami persze nemcsak a győzelemnek, hanem a magyar forradalomnak is szólt. Laci megpróbálkozott a filmezéssel is, ő volt a főszereplője az 1957-ben forgatott és Varasdy Dezső által rendezett Nehéz kesztyűk című mozinak, ahol gyakorlatilag önmagát alakította Ács Laci szerepében. A ringben nagyobb sikere volt, mint a filmvásznon. Tizenkét évvel később Az oroszlán ugrani készül című krimiparódiában az egyik zsiványt játszotta, és el kellett tűrnie, hogy Bujtor István, a főszereplő kiüsse őt, a háromszoros olimpiai bajnokot.
Papp profiként veretlen maradt, eljutott az Európa-bajnoki címig, de a sportvezetés – konkrétan Kutas István – nem engedte kiállni a világbajnoki címért az amerikai Joey Giardello ellen. Pedig Pappnak jó esélye volt a világbajnoki öv megszerzésére, beleszokott a profibokszba. „Amikor az amatőrök között verekedtem, nem tudtam elképzelni, hogy a hivatásosak miként bírnak 15 menetet. A profik között pedig azon csodálkoztam, hogyan fáradhatnak el az amatőrök három menet alatt” – nyilatkozta egyszer a Népsportnak.
A kommunista sportvezetés álságos ürüggyel tiltotta meg Pappnak, hogy megmérkőzzön a vb-címért. 1965 elején beintettek neki azzal, hogy egy szocialista sportember nem kereshet pénzt az ökölvívással. Nos, hét és fél évig tartott Kutaséknak, mire rájöttek, hogy egy profi bokszoló pénzt keres az ökleivel. Papp ugyanis 1957 óta profi volt...
A nyolcvanas években Papp a válogatott szövetségi kapitánya volt, edzőként is sikereket aratott. 2003-ban, 77 éves korában érte a halál.
Ha kíváncsi az olvasó, mennyire felkészült Papp László élettörténetéből, töltse ki az alábbi tesztet!
Minden kérdés megválaszolására 30 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.
(Borítókép: Papp László 1983. május 11-én. Fotó: Petrovits László / MTI)