Február 4-én kezdetét veszi Pekingben a téli olimpia, amelyre a magyar short trackes különítmény érmek reményében utazik ki. A férfi váltó négy évvel ezelőtt történelmet írt az ország első téli aranyérmével, az elvárások pedig csak nőttek azóta. Erről, a felkészülésről, a várható pekingi viszonyokról és a versenyek hiányáról is beszélt az Indexnek a válogatott alapembere, Liu Shaoang gyorskorcsolyázó.
A múlt héten lett volna esedékes az Európa-bajnokság, ám azt a járványhelyzet miatt törölték, így a legutóbbi versenyélménye a világkupa-sorozat, amely az ön számára rendkívül hullámzóan alakult. Hogyan emlékszik vissza rá?
Az éremszerzés másodlagosnak számított, a cél az volt, hogy minél több kvótát szerezzünk azzal, hogy stabilan ott vagyunk a legjobb 32-ben és 36-ban, no meg persze a váltók. Sok jó és rossz tapasztalatot szereztem, valóban egy hullámvasútra hasonlított az én szempontból. Mindegyik állomáson jó erőben éreztem magam, de volt egy olyan mélypontom, ami nem jött jókor, és ez hozott egy kisebb zuhanást.
Aztán Debrecenre és Hollandiára összeszedtem magam, a fizikai erőmet ki tudtam vinni a pályára, és úgy versenyeztem, ahogy korábban.
Mindenkinek vannak kisebb botlásai az életben, én szerintem jól felálltam belőle.
A kizárások miatt került mélypontra vagy fordítva?
Erről nem szeretnék nyilatkozni.
Ezek szerint az európai állomásokra megoldódott a probléma?
Igen, szerencsére a dolgok visszaálltak a régi kerékvágásba.
Nem sokkal a vk zárása után jött a hír, hogy törlik az Eb-t, azaz az olimpiát megelőző 2,5 hónapra verseny nélkül maradtak. Ez mit változtatott a felkészülésben?
Már előtte is sokat tanakodtunk arról, hogy érdemes-e elmenni az Eb-re. Nagyon közel volt időpontban az olimpiai induláshoz, egy esetleges pozitív teszt vagy sérülés rengeteget ártott volna, és nem lett volna visszaút. Ilyen szempontból örülök, hogy biztonságosabban utazunk ki Pekingbe, de persze jó lett volna egy kicsit versenyezni és ráérezni erre az egészre. Az jól jöhet, hogy kinn az első szám a vegyes váltó lesz, ami kellően felébreszt majd minket, és rá tudunk majd pörögni az összes versenyszámra.
Az új évet kisebb betegséggel kezdte, ami miatt kevesebbet is edzett. Most éppen hogy érzi magát, mind egészség szempontjából, mind formailag?
Köszönöm, szerintem teljesen meggyógyultam, ebben az időszakban könnyű megfázni, nekem is csak az orrom folyt, és a torkom fájt, de nem covidos voltam.
A felkészülés ezzel együtt is jól ment, és úgy gondolom, hogy a következő hetekben is jól fog menni.
Tudatosan építjük fel az egészet, én rábízom magamat az edzőkre, akikben teljesen megbízom, és biztos vagyok benne, hogy amikor ott állunk majd a rajtvonalon, akkor mindenki teljesen kész lesz a versenyre.
A felkészülés hajráját teljesen újra kellett gondolni?
Inkább a pandémia elején okozott ez nehézséget, amikor többször is teljesen le kellett állni, mert valaki mindig pozitív tesztet produkált. Most már rutinosabbak vagyunk, tapasztaltabban kezeljük a vírushelyzetet, úgyhogy szerencsére azóta nem voltak leállások, mindenki tud normálisan és biztonságosan edzeni.
Az utazáson és a beköltözésen kívül mi vár még önökre az első pekingi versenyig?
Jövő szerdán utazunk, addig is edzünk végig, szerintem nem lesz sok könnyítés. Kint még marad 10 napunk felkészülni, de valószínűleg ott is csak tréningek lesznek, amiket igyekszünk a lehető legbiztonságosabb módon végezni.
Épp a minap látott napvilágot a hír, hogy teljesen leállították a jegyvásárlást, és csak meghívott vendégek lesznek jelen a versenyeken. Ezenkívül mit tudnak még az önökre váró speciális körülményekről?
A világkupa első, pekingi állomásán már szerencsére valamennyire megtapasztaltuk azt, hogy mennyire szigorúan vesznek mindent. Persze most egy buborékban létrehozott faluban fogunk lakni, és tudtommal azon belül lehet majd mozogni. Ott már talán lazábban veszik a dolgokat, addig viszont biztosan vasszigor lesz. Ami a nézőket illeti, a közönség szerintem nem befolyásol minket annyira, versenyeztünk már zárt kapuk mögött, de nyilván jó lenne, hogy akik ott lesznek, azok szurkolnának nekünk.
Beszéltek esetleg olyanokkal, akik tavaly nyáron ott voltak Tokióban, és megtapasztalták, milyen egy olimpia a pandémia árnyékában?
Sportolókkal nem, de a csapatorvossal igen, aki ott volt, és jön velünk. Mindenre felkészít minket, szerinte egyébként Tokióban komolyabbak voltak a szabályok, például a beutazásnál 6 órát kellett várniuk a reptéren a teszteredményre, mi viszont szerencsére már a hotelben fogjuk ezt megkapni. Szerintem a pekingi szervezők is tanultak a tokiói hibákból, és megpróbálják kiküszöbölni azokat.
Négy évvel ezelőtt úgy nyertek olimpiát, hogy bár már akkor is sikeresnek számítottak, nem annyira voltak szem előtt. Most teljesen mások az elvárások, ezt önök is érzik?
Jól teszik az emberek, ha figyelnek ránk. Jóval kisebb lesz a küldöttség, mint Tokióban, de mi ezzel a kis csapattal is meg akarjuk mutatni, mire vagyunk képesek. Nyomást nem érzünk, és nem is tesz ránk senki, mi magunkért edzünk, a lehető legjobb eredményért megyünk, és ezek lehetnek a legszebb érmek akár.
A rendkívüli helyzet miatt érdemes egyáltalán előzetes erőviszonyokról beszélni?
Rengeteg olyan sportoló van, aki évek óta szállítja az érmeket különböző versenyekről, világkupákról, aztán az olimpián lemarad a dobogóról. Bármi bármikor megtörténhet, főleg a short trackben. Pont ezért nem tehetünk mást, mint hogy futamról futamra építjük fel magunkat.
Mi az, ami az önök erőssége lehet akár egyénileg, akár csapatszinten?
Ha csak néhány kínai néző ott lehet, az már nagy plusz tud adni nekünk, ezenkívül ismerjük a terepet, a kultúrát, az ételeket is szeretjük, és nincs vele gondunk. Ázsiával kapcsolatban rendkívül jó tapasztalataink vannak, pláne Kínával, ezért nem gondolnánk, hogy bármilyen meglepetés érhet minket.
A csapatunk kicsit megváltozott a négy évvel ezelőttihez képest, de a mostani például jóval stabilabban jutott ki az olimpiára, minden világkupáról hoztunk érmet.
És még ott lesz a vegyes váltó is, ami szintén érdekes futam, és kíváncsian várom.
Többször elmondták már, hogy Shaolinnal mindegy, milyen sorrendben végeznek a dobogón, amíg családban maradnak az érmek. Családilag mivel lennének elégedettek, mi a titkos vágy?
Annak örülnék a legjobban, ha több távon is ott lennénk a top 2-ben, de ez nagyon nehéz feladat. Inkább csak annyit kívánok, hogy amikor hazajövünk, és leszállunk a repülőről, akkor tudjak mosolyogni, és jó kedvvel ölelhessem meg a családtagjaimat és a barátaimat.
(Borítókép: Liu Shaoang az 1000 méteres világkupa-győzelme után a hollandiai Dordrechtben. Fotó: Joosep Martinson / International Skating Union / Getty Images)