Rátgéber László, a Nemzeti Kosárlabda Akadémia szakmai és stratégiai igazgatója immár harmadszor toborzott össze egy világhírű sporttudományos szakemberekből álló All-Star csapatot a magyar kosárlabdasport pécsi tudományos fellegvárába. Az elsőt egy éve, 2022. január 13–14-én tartották, többek között olyan legendás edzők, mint Geno Auriemma, Ettore Messina és Pinhas „Pini” Gershon részvételével, a másodikon két amerikai edzőóriás, Nick Nurse és Bob McKillop volt a sztárvendég tavaly július 23–24-én, a mostani összejövetelre pedig – többek között – a horvát Neven Spahiját, a korábban az NBA-ben is tevékenykedő horvát kosárlabdaedzőt, Igor Jukicot, a Horvát Olimpiai Bizottság sportközpontjának vezetőjét, Vladimir Bankovicot, a szerb női röplabda-válogatottat két világbajnoki címhez segítő kondicionáló gurut, Francesco Cuzzolint, az Olimpia Milano kosárcsapat teljesítmény-szakértőjét és Jámbor Lászlót, Louis van Gaal, Bölöni László, Sota Arveladze és megannyi neves futballedző sporttudományos háttéremberét, a magyar labdarúgó-válogatott egykori sportágfejlesztési igazgatóját hívta meg.

Nehéz kiemelni bárkinek az előadását is a kétnapos konferenciáról, amelynek vezérfonala ezúttal a sérülésekből történő felépülés, a rehabilitáció és a regeneráció tudománya volt. Nem véletlenül jegyezte meg Rátgéber:

Manapság azok a csapatok nyerik meg a nagy tornákat, amelyek a leghamarabb megoldják játékosaik visszatérését a sérüléseket követően.

Ebből is látszik, hogy a sérüléskezelés mára magával az edzésvezetéssel egyenértékű tudománnyá nőtte ki magát. Ennek pedig Jámbor László nemzetközileg elismert, ma is aktív tudora.

Jámbor pályafutásának legemlékezetesebb időszaka az a tizennégy év volt, amelyet az Ajax csapatánál töltött, de nyomot hagyott Debrecenben, amikor 2005 márciusa és 2006 májusa között a cívis városban dolgozott erőnléti edzőként, majd a monacói kitérőt követően – ahol Bölöni László segítője volt – a magyar válogatottnál segítette Ronald Koeman szövetségi kapitány munkáját.

Megítélésünk szerint Jámbor teljesítményfokozó és egészség-karbantartó edzői munkájának legizgalmasabb időszaka az a három év volt 2017 és 2020 között, amikor egykori játékosával, az Ajaxnál nemzetközi hírnévre emelkedett grúz Sota Arveladzéval hosszú távú munkát vállalt Üzbegisztánban, a Pahtakor Taskent csapatával. 

Arveladze volt a vezetőedző, Jámbor a fizikai felkészítő és a játékosok egészségére ügyelő szakember. Egy idény leforgása alatt bajnokcsapatot formáltak az addig csak szenvedő Pahtakorból, szinte kizárólag üzbég játékosokkal (egyetlen légiósuk volt, egy szerb labdarúgó), és Jámbor kiváltképp arra volt büszke, hogy ott-tartózkodásának három éve alatt egyetlen olyan sérülés sem fordult elő a csapatnál, amely ne úgynevezett kontaktsérülés lett volna. Az izomfáradtság, túlerőltetés vagy egyéb, meccstől független okból senki sem sérült meg, csak akkor, ha lerúgták a mérkőzésen. 

Jámborról még azt is tudni kell, hogy 2001-ben döntő szerepet játszott az utóbbi negyedszázad egyik legnagyobb hatású labdarúgója, Zlatan Ibrahimovic Ajaxhoz szerződésében Malmöből. Szóval Jámbor nem akárki, ez hétfői előadásából is kiderült, amikor például felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a nyújtás (stretching) mennyire káros az izomzatra már molekuláris szinten is, ehelyett egyfajta, saját maga által kidolgozott, jógaszerű módszert javasolt az edzések utáni regeneráció meggyorsítására. 

Jámbor azt is elmagyarázta, hogy a sportban csak a célirányos, funkcionális edzéseknek van értelmük, tehát nem jó, ha mondjuk egy kosaras fekve nyomást végez nagy súlyokkal, hiszen a pályán nem kell fekve nyomnia 100-120 kilót, vagy a húsz kilométeres erdei terepfutás is fölösleges, hiszen ilyesmire sincs szükség kosármeccs közben. 

Visszatérve Jámbor taskenti szerepvállalásához: Arveladzét és az Amszterdamban élő  magyar szakembert Aliser Uszmanov, a Pahtakor Taskent üzbég milliárdos tulajdonosa csábította a klubhoz. Ami azt illeti, Jámbor csak a legjobbakat mondta a világ száz leggazdagabb embere közé tartozó vállalkozóról, aki évről évre hatalmas összegekkel támogatja szülőhazáját. 

Hasonlóan izgalmas volt Julio Calleja-Gonzalez előadása. A Baszkföldi Egyetem (Universidad del País Vasco) professzora a rehabilitáció és a regeneráció kulisszatitkait osztotta meg a hallgatósággal. A spanyol szakember az Indexnek beszélt arról, hogyan sikerült a világtörténelem egyik legnagyszerűbb kosarasa, Pau Gasol pályafutását elnyújtani 41 éves koráig a gondosan megtervezett regenerációs munkával. Calleja-Gonzalez éveken át Serge Ibaka személyi edzőjeként dolgozott az NBA-ben a Toronto Raptors csapatánál, amelynek az a Nick Nurse a vezetőedzője, aki nyáron járt Pécsett a második nemzetközi konferencia sztárvendégeként. 

A kétnapos előadássorozatot végighallgatva és a közelmúltban átadott, szomszédos Dr. Hepp Ferenc Rehabilitációs és Regenerációs Központ pazar berendezésekkel felszerelt épületét bejárva újfent világossá vált Rátgéber László korábban hangoztatott szavainak, ha úgy tetszik, jelmondatának értelme:

Egy ilyen akadémia nem a luxuscélokat, nem az üdülést szolgálja, hanem a kemény munka telephelye.

(Borítókép: Gáll András / Index)