Minderről Szöul főpolgármestere beszélt hétfőn. Oh Sze Hun a Reutersnek adott interjúban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Szöul és az észak-koreai főváros, Phenjan közös rendezésének a terve nem nyerhetett.

A 2032-es elképzelésünk kudarcra volt ítélve, mert a két ország kapcsolata kiszámíthatatlan

– jelentette ki a városvezető.

A közös pályázat lehetősége a 2018-as phjongcshangi téli olimpiáig vezethető vissza, melyen az egymással az elmúlt évtizedekben többnyire kifejezetten rossz viszonyt ápoló két ország sportolói közös zászló alatt vonultak fel a nyitóünnepségen, és közös női jégkorong-válogatottal szerepeltek. A közös nyári olimpiarendezést 2021-ben Dél-Korea indítványozta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, ám a NOB végül Brisbane-t választotta a 2032-es házigazdának.

A szöuli főpolgármester szavai mögött ugyanakkor nem csupán az előző játékok pályázatának rossz tapasztalata állhat, hanem az is, hogy Dél- és Észak-Korea viszonya az elmúlt években ismét hűvösebbé és ellenségesebbé vált, miután a Koreai NDK rekordszámú ballisztikus rakétateszteket végzett. Oh Sze Hun ugyanakkor azt is elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a pályázat sikere esetén néhány versenyt a két ország közötti demilitarizált övezetben vagy esetleg Phenjanban rendezzenek, ha érdemben javul a viszony a két Korea között.

A pályázat ugyanakkor még Dél-Korea részéről sem eldöntött. Az ország olimpiai bizottságának illetékese ugyanis azt közölte a brit hírügynökséggel, hogy egyelőre sem Szöultól, sem Puszantól nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy szeretnének pályázni a 2036-os nyári játékokért.

A nemzetközi médiában korábban India, Egyiptom, Indonézia, Katar, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Törökország és Magyarország szerepelt az érdeklődők között.

A 2024-es olimpiának Párizs, a 2028-asnak Los Angeles, a 2032-esnek Brisbane ad majd otthont.

MTI