Egyre nő a feszültség a magyar műkorcsolyasport körül. Erőszakos tréneri magatartásra és az orosz származású sportolók szokatlan térnyerésére panaszkodnak az érintettek, egyikük nyilvánosan is vállalta a megszólalást. A szálak a sportág ágazati irányítója, az örmény származású sportszakember felé vezetnek.
A pontozásos műkorcsolyában érdekelt versenyzők és szülők már hónapok óta követelik, hogy a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) vezetése vonja meg a bizalmat a műkorcsolya örmény származású ágazati sportigazgatójától, Gurgen Vardarjantól, valamint az orosz szövetségi kapitánytól, Jeranjak Ipakjanától, bántalmazás miatt pedig marasztalja el az SKSE vezetőjét is. Jelzéseik szerint a műkorcsolya és jégtánc területén jelentős problémák várnak megoldásra. A kialakult légkörben azonban eddig senki nem vállalta, hogy nevét, arcát adja az általa tapasztaltakhoz, Galambos Rita edző, a Jégördög SE elnöke azonban most megtette az Indexnek.
A MOKSZ a Vasas káposztásmegyeri pályáján egyszerre több klub számára biztosít korcsolyaidőt, így Galambos személyes tapasztalatok alapján állítja: Sebestyén Júlia, az SKSE edzője, a sportág Európa-bajnoka erőszakos módszerei köztudottak. Ezzel magyarázza, hogy a nála sportoló fiatalok, elsősorban az A keret tagjai sorban hagyták el a klubját. Ma már nagyrészt csak a 7 és 12 év közti korosztály van nála, az utánpótlása kiüresedett. Az Indexnek egy név nélkül nyilatkozó szülő arról számolt be, hogy gyermekének a mínusz két fokban le kellett vennie a korcsolyáját, és harisnyában állva a jégen büntetőgyakorlatokat végeznie.
Egy másik szülő arról beszélt lapunknak, hogy az ágazati vezetés, Vardarjan és Ipakjana a külföldről érkező sportolókat egyenesen az SKSE-hez irányítja – így érkezett a Vlasenko testvérpár –, de az orosz műkorcsolyapáros is az SKSE versenyzői, miközben Oroszországban edzenek. Galambos Rita vezetőedző megerősítette, hogy azokat a magyar gyerekeket egyből eltanácsolják, akik nem nyújtanak százszázalékos teljesítményt, miközben a külföldiek előzetes felmérés nélkül, automatikusan jöhetnek, számukra a MOKSZ rögtön biztosítja a jéghasználatot.
Szülők egy csoportja Sebestyén Júlia ellen a MOKSZ etikai bizottsága előtt eljárást is akart kezdeményezni, de az ügyben nem történt érdemi előrelépés. Ezek a szülők viszont nem mernek a nyilvánosság elé állni, félnek a következményektől. Azt azonban egyikük elmondta, azért lenne szükség kivizsgálásra, mert Sebestyén lelkileg gyötri sportolóit, nem tűri az ellentmondást, egyes versenyzőkkel szemben kirekesztő, és az is előfordult már, hogy a versenyen akkor is el kellett indulnia tanítványának, amikor épp sérült volt vagy beteg.
Az SKSE a MOKSZ által biztosított jégen edz, ezeket a nyilvános edzéseket a gyerekek szülei is látják, hallgatásukkal pedig támogatják Juli erőszakos módszereit, így a szülői felelősség kérdéskörével is foglalkozni kellene
– hangsúlyozza Galambos. A szakember megjegyezte, hogy mivel az SKSE a MOKSZ tagszervezete, az ott folyó munkáért a MOKSZ-ot is felelősség terheli. A beadványában írtak szerint több szülő is hajlandó tanúskodni Sebestyén ellen.
Az Index megkereste Sebestyén Júliát is, Európa-bajnokunk úgy fogalmazott: az edzőtáborokban, az edzéseken több szülő nézi, ahogyan a jégen dolgoznak, és maguk a gyerekek is csoportban végzik a munkát.
El tudja azt képzelni valaki, hogy ha bármikor bármilyen bántalmazás történt volna, annak sosem lett volna szemtanúja? – tette fel a kérdést.
Szavai szerint nincs folyamatban semmilyen fegyelmi eljárás vele szemben, és soha nem is volt. A szövetség a panaszos leveleket megvizsgálta, a megfogalmazott állításokkal kapcsolatban meghallgatta őt, és rövidesen tájékoztatja az érintetteket az ügyben. Galambos Rita állításait visszautasítja, álláspontja szerint azok nem felelnek meg a valóságnak. „Minden etikai, gyermekvédelmi szabályt betartva végzem a munkámat” – szögezte le kérdéseinkre adott válaszában. Az erőszakot illető vádakra úgy reagált:
Ssosem volt kérdés: szigorú vagyok, sokat követelek, magam is ebben a szellemben nevelkedtem. Minden élsportoló tudja, mennyi munkával, mennyi áldozattal jár a siker. A felkészülési időszakban sokszor van szükség keménységre, határozottságra, hiszen jó eredményt akarunk elérni. Ez minden sportág élsportolói esetében ugyanígy van, nem hiszem, hogy egy uszodában, egy kajak-kenu pályán más lenne a szemlélet, a hangnem. A korcsolyapályán rendnek kell lennie, mert fokozottan veszélyes a sportág, sok gyerek van egyszerre a jégen, az edző felelőssége, hogy rendet tartson.
Galambos Rita edző magyarázata szerint a magyar trénerek éveken át eredménytelenek voltak, ezért kezdetben jó ötletnek tűnt, hogy majd a magyar színekben versenyző, honosított oroszok szereznek kvótákat a mieinknek.
Csakhogy a jelenlegi szisztémában nem lehet kinevelni a jövő kedvezményezett magyar műkorcsolyásait, mivel a 17-18 éves magyar versenyzők előtt a tapasztalatok alapján három út áll: eddigre vagy abbahagyják az egészet, vagy külföldre szerződnek, végső esetben pedig elfogadják az MOKSZ ajánlatát (és edzőkijelölési jogát), ezzel vállalva az SKSE vezetőjének pedagógiai módszereit. A Vlasenko testvérpár kivételezése miatt szinte a teljes magyar junior és felnőttválogatott elhagyta az SKSE-t.
Az elmúlt évek világversenyein rendre ő ült az edzői széken, akár magyar, akár orosz származású magyar versenyzett. Szuper lett volna, ha a legutóbbi versenyen az orosz fiunk benne lett volna a top tízben, de utolsó előtti lett. Ugyanazt produkálta, amit a magyar kislány. Ezért kár elvenni a magyarok elől a lehetőségeket
– húzta alá Galambos Rita. Azt is megemlítette, hogy a Magyarországra hozott orosz versenyzőktől a magyar sportolók és edzők semmilyen tiszteletet nem kapnak, gyakran nem is köszönnek nekik.
Annak reményében vállalom most a nevemet, hogy a kialakult helyzet rövid időn belül megváltozik. Ha mégsem így történik, kénytelen leszek befejezni az edzői karrieremet. Arra felkészültem, hogy a cikk után engem darabokra szednek
– fogalmazott lapunknak a sportszakember.
Fontos mellékszál: versenyző korában Sebestyén Júlia edzője Gurgen Vardarjan volt.
A sportsajtóban egyre több kritikus írás jelent meg az örmény származású, de 1989 óta Magyarországon tevékenykedő, a magyar jégtánc és műkorcsolya szakágakat 2018 óta vezető Gurgen Vardanjanról, aki volt feleségével, Jeranjak Ipakjana szövetségi kapitánnyal egyes beszámolók szerint gyakorlatilag kiszolgáltatta a sportágat az oroszoknak.
A honosítások mára oda vezettek, hogy a közelmúltban – Láng Júlia kivételétől eltekintve – csak orosz származású sportolók kaptak lehetőséget arra, hogy a nemzetközi versenyeken Magyarországot képviseljék. Ugyanakkor az eredmények alapján, illetve a műkorcsolya magyar származású érdekeltjei szerint sem a legjobb, legeredményesebb orosz versenyzők kapnak magyar címeres mezt. Az orosz műkorcsolyázók és jégtáncosok az orosz–ukrán háború kirobbanását követően kerültek lépéskényszerbe, mert a Nemzetközi Korcsolyázószövetség 2022 márciusában felfüggesztette az oroszok és a beloruszok nemzetközi versenyzési jogát. A honosított orosz sportolók reprezentálása a nemzetközi versenyeken nem kizárólag magyar sajátosság, több országban van példa hasonlóra.
Az érintettek a változás szeleként értékelik, hogy már az MTVA sportcsatornája is meglehetősen kritikus összeállítást közölt a Vardarjan, Ipakjana, Sebestyén hármasfogatról. Értelmezésükben a közszolgálati csatornán a politikai vezetés jóváhagyása nélkül ilyen kritikus anyag nem jelenhetett volna meg.
A junior világbajnokságon, a kanadai Calgaryban például egyetlen magyar születésű korcsolyázó sem jutott szerephez a magyar válogatottban, miközben a korábban jelentős eredményeket is produkálni képes magyar származású versenyzők (mint például a Junior Grand Prix top 10. Papp Vivien) vagy a pálya szélére szorultak, vagy külföldön folytatják sportkarrierjüket.
A kanadai világversenyen a legjobb „magyar” eredményt a 16. helyet Dzsumanyijazova Polina érte el, Alexander Vlasenko a 21. lett, míg jégtáncban Benkiewicz Maya és Shapiro Mark a 28. helyen végzett. Miközben Ekker Léna legyőzte Polinát az utolsó válogatóversenyen, mégsem mérlegelte Gurgen Vardanjan, hogy a magyar lányt küldje Calgaryba a junior vb-re. Márciusban a japán Szaitamában rendezett műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokságon 20. helyen végzett az Ignateva Mariia, Szemko Danijil Leonyidovics magyar jégtáncpáros.
Kósa Lajos, a MOKSZ elnöke ugyanakkor a Mandinernek adott interjújában azt mondta, hogy az új versenyzők több esetben is érezhetően emelték a hazai műkorcsolyázás színvonalát, egyébként is „csak” a kétversenyzős számokban, vagyis a páros és a jégtánc szakágban keresnek versenyzőket külföldről, a szűkös hazai lehetőségek miatt.
Még 2021-ben született döntés arról, hogy Budapest lesz a házigazdája a 2024-es műkorcsolya- és jégtánc-Eb-nek, ám információink szerint akár zavart is okozhat a sportágban kialakult helyzet a kontinensbajnokság hazai megrendezésében.
Az ügyben megkerestük a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget is. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy az elnöksége érzékelte-e Vardarjannal szemben azt a jelentős jelentős bizalomvesztést, ami az országot elhagyni kényszerülő sportolók, illetve családtagjai részéről megfogalmazódott. Továbbá arra is szerettünk volna választ kapni, hogy mindezek ismeretében fontolóra veszik-e Vardarjan megbízatásának megszüntetését. Arra is rákérdeztünk, hogy megfelelőnek tartják-e a válogatott versenyzők kiválasztásának jelenlegi metódusát, a szövetség azonban nem kívánt nyilatkozni.
(Borítókép: Tim Clayton / Corbis / Getty Images)