Klein Dávid szerint Suhajda Szilárd esélye a túlélésre elenyésző. Elmondása szerint nem talált rá precedenst, hogy valaki ebben a magasságban, ilyen hosszú ideig túlélt volna. Mint mondta, egyetlen dolog adhat bizakodásra okot, mégpedig az, hogy a fiziológiai elváltozások, bár nehezen visszafordíthatók, nagyon lassan játszódnak le a szervezetben.
Ahogy arról már írtunk, tudják, hol lehet Suhajda Szilárd, el is indult egy keresőcsapat a megtalálására – a realitás azonban az, hogy minimális esélye van annak, hogy élve megtalálják. A csúcsmászás napját a legkedvezőbb időjárás-előrejelzés ismeretében május 24-ére tűzte ki.
A hazai háttércsapat május 25-én reggel értesült róla, hogy Suhajda Szilárd körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában van. Az őt észlelő csapat elmondta: ruházata alapján egyértelműen beazonosítható volt.
Arról, hogy milyen mentőcsapat indult a magyar mászó segítségére, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Elég annyit megjegyezni róluk, hogy Annapurnán nemrégiben egy indiai mászót találtak meg három nap után. Akkor a híradások csodaként emlegették, hogy ennyi idő után sikerült a mentőakció.
Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy az Imagine Nepal vezetője szerint soha nem volt még ilyen hideg a Mount Everesten. Meglátása szerint „nem ez volt annak az éve, hogy valaki pótlólagos oxigén nélkül megmássza az Everestet”.
„Az embernek a túléléshez oxigénre van szüksége. Nyolcezer méter felett ez a létfontosságú molekula csak harmadakkora mértékben áll rendelkezésére, mint normális körülmények között. A gondolkodás beszűkül, esetlegessé válik, térben és időben a mászó nehezebben helyezi el magát, a mozgása drasztikusan lelassul. A tér- és időérzékelése leromlik, a látótere beszűkül, a hőháztartás és a keringési rendszer felborul, az emésztés leáll, nem beszélve a tüdő- és agyi ödéma kialakulásának veszélyéről” – magyarázta Klein Dávid a hirado.hu-nak, majd hozzátette, a „kis és nagy nyolcezresek” között ilyen tekintetben hatalmas a különbség.
Klein szerint minden egyes megtett méter rengeteget számít, ha valaki olyan magasan van, ahol most Suhajda. „Nagyon másképp érzékeli a fiziológiai elváltozásokat, mint aki épphogy nyolcezer méteren tartózkodik” – tette hozzá.
Klein Dávid arra a kérdésre, hogy a békéscsabai hegymászó ebben az állapotban, ilyen magasságban ennyi idő eltelte után túlélheti-e, elmondta, egyelőre konkrétan még nem lehet tudni, hogy Suhajda milyen állapotban van, de az esélye a túlélésre elenyésző.
Ki kell mondani, hogy ez a mentés, illetve keresés, ami Szilárdért elindult, túlnyomórészt inkább keresés. Ezt érdemes beismerni. Nagyon kis esély van rá, hogy életben van. Én személy szerint még nem találtam rá precedenst, hogy valaki ebben a magasságban, ilyen hosszú ideig túlélt volna
– fogalmazott Klein, aki szerint az egyetlen dolog, ami bizakodásra adhat okot, hogy „a fiziológiai elváltozások, bár nehezen visszafordíthatók, nagyon lassan játszódnak le a szervezetben”.
A Suhajda Szilárddal kapcsolatos további híreinket ide kattintva olvashatja el.
(Borítókép: Suhajda Szilárd és Klein Dávid 2019. augusztus 4-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)