Szakértők szerint az idei lesz az egyik leghalálosabb év a Mount Everesten, amit többek között az éghajlatváltozás okozta változékony időjárással magyaráznak.
A Himalayan Database (Himalájai adatbázis) szerint eddig összesen 12 ember halálát erősítették meg az idei hegymászószezonban. További öt embert eltűntként tartanak nyilván, akik feltételezhetően meghaltak, mivel legalább öt napja nem léptek kapcsolatba senkivel.
Az adatokat Yuba Raj Khatiwada, a nepáli turisztikai hivatal igazgatója is megerősítette. Elmondása szerint ennek a fő oka az lehet, hogy ebben a szezonban az időjárási körülmények nem voltak túl kedvezőek. A klímaváltozásnak különösen nagy hatása van a hegyekben – tette hozzá a The Guardian beszámolója szerint.
Az utóbbi években megugrott a világ legmagasabb hegycsúcsánál történt halálesetek száma. Átlagosan évente öt-tíz ember hal meg az Everesten, azonban az idei év az egyik legrosszabb év lehet, amelyet csak a 2014-es hegymászószezon közelít meg, amikor 17-en vesztették életüket a hegyen.
Az idei hegymászószezonban vesztette életét Janos Kennison, aki 2023. május 19-én halt meg a hegyen magassági betegségben. A 40 éves ausztrál férfi – aki jótékony céllal érkezett, ausztrál gerincvelősérültek számára gyűjtött mászásával –, a csúcsot sikeresen meghódította, a halál őt is ereszkedés közben érte. Valamint áprilisban Pieter Swart kanadai orvos és három nepáli serpa, akik egy hirtelen lavina következtében vesztették életüket.
Az eltűntek közé sorolják Suhajda Szilárdot, aki oxigénpalack és serpa nélkül indult neki a csúcstámadásnak. A magyar hegymászó keresését május 27-én fejezte be a mentőcsapat. A döntést az eltelt időre, az időjárási és terepviszonyokra hivatkozva hozták meg, mert szerintük már nem volt esély arra, hogy élve leljenek a hegymászóra. De eltűntként tartanak nyilván egy indiai–szingapúri hegymászót is, aki a feltételezések szerint lezuhant a hegyről.
A nepáli kormányt már többször bírálták amiatt, hogy idén 479 mászóengedélyt adott ki, ami az eddigi legmagasabb szám. A fejenként 12 ezer fontba (8 és fél millió forintba) kerülő engedélyek azonban jelentős bevételt jelentenek a pénzszűkében lévő országnak, ezért a kormány nem szívesen csökkenti a számukat.
A nepáli turisztikai hivatal igazgatója szerint ez nem olyan sok, hiszen idén hamarabb kezdődött a hegymászószezon. Ang Norbu, a Nepáli Nemzeti Hegyi Vezetők Szövetségének elnöke viszont nem így látja a helyzetet. Szerinte a kormány túl sok engedélyt ad ki, és ez környezeti nyomást is gyakorol a hegyre.
A hegymászás mintája megváltozott, régen csak edzett hegymászók voltak, de most sok kezdő hegymászó akar feljutni az Everest csúcsára
– mondta a serpa.
Szakértők és ismert hegymászók arra figyelmeztettek, hogy a 8848 méter magasan fekvő Everestet ma már turistacélpontnak és az „izgalomra vágyó gazdagok játszóterének” tekintik. Hiszen akadnak olyanok, akiknek kevés tapasztalatuk van a magashegyi mászásban, de hajlandóak rengeteg pénzt fizetni azért, hogy feljussanak a csúcsra.
Alan Arnette hegymászó, aki 2011-ben megmászta az Everestet, most rendszeresen ír a körülményekről. Úgy látja, hogy az idei év „káosz” volt, és szerinte a halálesetek magas számának fő oka a tapasztalatlan ügyfelekben keresendő, akik túlságosan megerőltetik magukat, és nem fordulnak vissza elég hamar.
A nagy hegymászóforgalom viszont a környezetre is rossz hatással van. Az Everest alaptábora ugyanis a Khumbu gleccseren található, az állandó emberi jelenlét pedig tovább súlyosbítja a klímaváltozás miatt kialakult körülményeket. Egy nemrégiben készült felmérés szerint az Everest gleccserei csak az elmúlt 30 évben kétezer évnyi jeget veszítettek.
Az évi több mint 400 hegymászó igényeinek kielégítése érdekében a szezonban mintegy 1500 ember érkezik az alaptáborba, ahol a luxuslétesítmények között masszázs és esti szórakozás is szerepelhet. Az alaptáborba való eljutást ma már gyakran helikopterrel oldják meg a mászni vágyók.
A hegymászók nagy száma miatt az Everesten hagyott hatalmas mennyiségű szemét problémája is fokozódik. Bár a helyzet némileg javult, mióta bevezették a „szemétdíjat”, amelyet a mászók csak akkor kapnak vissza, ha 8 kilogramm szemetet visznek. A helyi serpák szerint azonban a hegy még mindig tele van szeméttel, különösen műanyaggal.
(Borítókép: Frank Bienewald / LightRocket / Getty Images)