A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 141. ülésszakán, október közepén Mumbaiban dönt arról, hogy Fürjes Balázst a szervezet teljes jogú, állandó tagjának válassza.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó testülete pénteken nyolc új NOB-tagot javasolt a NOB 141. ülésszakára, amely 2023. október 15. és 17. között Mumbaiban ülésezik. A nyolc új jelölt közt szerepel Fürjes Balázs neve is.
Thomas Bach, a NOB elnöke szerint az új jelöltek az élet különböző területein szerzett tapasztalataik és sokrétű szakértelmük miatt új színt hoznak a NOB munkájába. A NOB német elnöke úgy fogalmazott, hogy
az új jelöltekben közös a sportszeretet, az olimpiai értékekbe és a NOB képviseletébe vetett erős hitük.
Bach külön kiemelte, hogy a négy új női jelölt megválasztása esetén 44 női NOB-tag lesz, így a nők arány a szervezetben 41,1 százalékra emelkedik.
A nős, háromgyermekes Fürjes Balázs 2023 márciusában mondott le miniszterhelyettesi megbízásáról. Ezzel egy időben Gyulay Zsolt, Schmitt Pál és Gyurta Dániel javaslatára a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége egyhangú döntéssel felkérte őt mint a Brisbane 2032 nyári olimpiát előkészítő és koordináló NOB-bizottság tagját, a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottságának társelnökét, hogy nyújtson be pályázatot a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz állandó taggá választása érdekében.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak Schmitt Pál 1983-tól negyven éven át volt tagja, tagsága akkor szűnt meg, amikor a legendás sportdiplomata tavaly májusban betöltötte a 80. életévét. Ugyanekkor a NOB tiszteletbeli tagjának választották. Így is maradt magyar tagja a szervezetnek: Gyurta Dániel 2016 óta a NOB sportolói bizottságának tagja, ám nyolcéves megbízatása 2024 nyarán lejár. Amennyiben a Magyar Olimpiai Bizottság nem jelöl, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig nem választ meg új tagot, akkor könnyen előfordulhat(na), hogy magyar(ok) nélkül marad a nemzetközi szervezet.
Fürjes Balázst a hír megjelenése után telefonon érte el az Index:
Most igazán az alázat és szerénység a kötelező magatartás, főleg a részemről. Pontosan tudom: a jelölés döntően a magyar sportnak és a magyar olimpiai mozgalomnak szóló elismerés, nem a személyemnek. Ráadásul ez még csak egy javaslat. A NOB önálló és szuverén tagjain múlik, elfogadják-e azt októberben. Hálás vagyok a magyar olimpiai család támogatásáért, különösen is Gyulay Zsolt, Schmitt Pál és Gyurta Dániel személyes kiállásáért! Ugyanakkor az utolsó szó a NOB tagjait, a NOB-tagokból álló közgyűlést illeti, a végleges döntés kizárólag az ő hatáskörük. Alázattal és tisztelettel varom a NOB tagok döntését. Addig pedig és azután is igyekszem tenni a dolgomat.
Dénes Ferenc sportközgazdász az Index megkeresésre a hír kézhez vétele után arról beszélt, mekkora jelentősége lenne Fürjes Balázs NOB-tagságának Magyarországra nézve. „Egy sarkított példát felhozva nagyjából úgy jellemezném az átigazolás jelentőségét, mint Szoboszlai Dominik Liverpoolba szerződtetését a magyar futballra nézve, természetesen nagyon komoly pozitív hatása lenne annak, ha Fürjes Balázs teljes jogú, állandó tagja lenne a NOB-nak.
Együtt dolgoztam vele korábban, utána is követtem pályafutását, meggyőződésem, hogy elkötelezetten dolgozna azért, hogy Magyarország a jövőben is egyre erősebb helyzetben legyen a nemzetközi sportvilágban. Azt is mindenképpen hozzá kell tenni, hogy Fürjes NOB-tagsága jelentősen javítaná a magyar sportdiplomácia erejét, mivel képes stratégiailag gondolkozni, így elősegítve a magyar sport sikerességét a jövőben. Bízom benne, hogy Fürjes Balázson keresztül Magyarország egy olyan láncszem tud lenni a NOB gépezetében, melynek köszönhetően a jövőben számos pozitív eredménye lesz a magyar sportra és annak utánpótlására nézve.
A sportközgazdász leszögezte: Fürjes Balázs kiváló sportdiplomata, NOB-tagsága óriási nyereség lenne a magyar sportra nézve.
Gyulay Zsolt a hír megjelenése után az MTI-nek úgy fogalmazott, a pénteki döntés "Magyarország további erősödését vetíti előre és megtiszteltetés az egész magyar olimpiai család számára".
Mi kértük fel Fürjes Balázst, hogy pályázzon, és ha az áprilisi pályázatbeadás után már októberben taggá választanák, az azt mutatná, hogy nagyon jó jelölttel álltunk elő, ilyen gyorsan ugyanis csak kivételes esetben szoktak taggá választani valakit a NOB-ban"
— nyilatkozta a MOB elnöke.
Eddig nyolc magyar tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak.
Kemény Ferenc (1894–1907): Matematika–fizika, valamint német–francia szakos tanár, aki a Sorbonne-on tanulva került baráti kapcsolatba Pierre de Coubertin báróval, akivel a NOB alapító atyja lett, az első 16 NOB-tag egyike, akinek nevét az athéni olimpiai stadion előtti márványtábla is őrzi. Tevékeny részt vállalt a MOB 1895-ös megalapításában, amelynek első titkára lett. Az 1906-os, az athéni játékok 10. évfordulójára rendezett, később olimpiaként el nem ismert versenyek körülötti viták miatt 1907-ben lemondott NOB- és MOB-tagságáról.
Muzsa Gyula (1909–1946): Gyógyszerészként diplomázott (és tanult Párizsban és Londonban is), az első világháború előtt két ciklusban volt országgyűlési képviselő, aztán nemzetgyűlési képviselő és háznagy, 1927-től felsőházi tag. Kemény lemondása után 1909-től ő lett a magyar NOB-tag, itthon előbb alelnöke, majd 1927-től 1940-ig a MOB elnöke volt.
Ifj. Horthy Miklós (1939–1948): Horthy Miklós kormányzó legkisebb fia, korábbi autóversenyző, majd több hazai szövetség (ökölvívó, úszó, tenisz, automobil) elnöke. 1939-től a MOB és az országos sporttanács nemzetközi ügyekért felelős megbízottja lett, és ebbéli minőségében a NOB tagjai közé választották. Miután 1947-ben kivándorolt Brazíliába, a NOB alapszabályának értelmében – csak a hazájában élő állampolgár lehet NOB-tag – törölte tagságát.
Mező Ferenc (1948–1961): Sporttörténész, az 1928-as szellemi olimpia győztese az ókori olimpiák történetéről írt monumentális művével. A világháború előtt középiskolai tanár, majd a Kölcsey Gimnázium igazgatója volt, 1947-ben a MOB alelnöke lett, továbbá a közoktatási minisztérium tanácsosa, később osztályvezetője. 1948-ban, Muzsa Gyula halálát követően lett a NOB-tagja, a tisztséget haláláig töltötte be.
Csanádi Árpád (1964–1983): Magyar bajnok labdarúgó a Fradival, 1958-tól haláláig a MOB főtitkára, 1962-től az OTSH elnökhelyettese, 1966-ban a budapesti atlétikai Eb szervezőbizottságának elnöke. 1964-ben választották be a NOB tagjai közé, 1968-tól a programbizottság elnöke volt, 1975–79, majd 1982–83-ban az Executive Board tagja, az utolsó két évben a NOB sportigazgatója.
Schmitt Pál (1983–2022): Kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, 1983-tól a MOB főtitkára és Csanádi Árpád utóda magyar NOB-tagként. 1989-ben a MOB elnökévé választották, a tisztséget 2010-ig töltötte be, amikor előbb a parlament elnökévé, majd köztársasági elnökké választották. A NOB-ban 1991-től az Executive Board tagja, 1995-tól 1999-ig alelnöke, valamint alapítója és első elnöke volt a környezetvédelmi bizottságnak, 1999-tól pedig a szervezet protokollfőnökének nevezték ki. 2001-ben indult a NOB elnöki tisztségért, és a 4. helyen végzett. 80. életévének betöltése miatt tavaly automatikusan megszűnt a tagsága, ugyanakkor tiszteletbeli taggá választották.
Aján Tamás (2000–2010): A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnökeként lett NOB-tag, aktív tagsága a 70. életévének betöltése miatt szűnt meg. Az IWF-nek 1976-tól volt a főtitkára, 2000-től 2020-ig az elnöke, itthon a MOB főtitkára volt 1989-től 2005-ig. Utóbb a doppingügyek eltussolása miatt a CAS örökre eltiltotta mindennemű sportvezetői tevékenységtől, így NOB tiszteletbeli tagságáról is le kellett mondania.
Gyurta Dániel (2016–2024): Olimpiai bajnok úszó, akit a 2016-os riói játékokon, az olimpiai faluban a sportolók választottak be a NOB tagjai közé. A szavazáson valamennyi riói olimpikon voksolhatott, Gyurta a 24 kandidáló közül került be a 4 kiválasztott közé – ez a fajta NOB-tagság nyolc évre szól, azt követően automatikusan megszűnik.
Fürjes Balázs megválasztása esetén Magyarország kilencedik NOB-tagja lehet, aki az elmúlt években olyan jelentős projektekben vállalt vezető szerepet, mint:
Amikor egy évvel ezelőtt Fürjes Balázs bekerült a Brisbane 2032 koordinációs bizottságba, az Index a magyar sport prominens alakjait kérdezte a kinevezésről.
Kovács Ágnes olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó korábban dolgozott együtt Fürjes Balázzsal a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázaton.
Mindig jó, ha minél több magyar ember segíti a nemzetközi olimpiai mozgalmat is. Fürjes Balázs a 2024-es pályázaton is keményen és céltudatosan dolgozott. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jól döntött a kinevezésével, testhez álló feladat számára, hiszen ő rendkívül elhivatott az olimpizmus iránt.
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó szintén a 2024-es budapesti ötkarikás pályázaton dolgozott együtt Fürjes Balázzsal.
Sosem volt kérdés, hogy a magyar sportéletben az olimpiai mozgalom egy kiemelkedő, meghatározó témakör. Fürjes Balázst egy óvatos, tervező-gondolkodó vezetőnek ismertem meg, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Bár az olimpiai pályázat nem úgy futott ki, ahogy szerettük volna, nagyon jók voltak a közös munka tapasztalatai.
Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség exelnöke, a vízilabda-válogatottat 2000 és 2008 között három olimpiai bajnoki címre vezető szövetségi kapitány, a FINA vízilabdaedzői bizottságának elnöke:
Nem tudom, Balázsnak van-e sportolói múltja, de ez jelen esetben nem is lényeges. Azt viszont tudom, hogy politikusként ő menedzselte a Papp László Budapest Sportaréna, a Groupama Aréna, a Duna Aréna, a Puskás Aréna és az MVM Dome felépítését, és a még épülőben lévő atlétikai stadion munkálatait is ő felügyeli. Egyszóval: az elmúlt két évtized valamennyi jelentős magyarországi sportlétesítmény-fejlesztése az ő keze alatt valósult meg. Amennyiben Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke ismeri Fürjes Balázs szakmai önéletrajzában ezeket a tényeket, akkor biztos, hogy jól választott.
Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke:
Balázs mindig is elkötelezett híve volt az olimpiai mozgalomnak és a magyar sportnak, a közös projekteken nagyon jól tudunk együtt dolgozni.
(Borítókép: Fürjes Balázs. Fotó: Huszti István / Index)