Taylor kedden halt meg a Pennsylvania állambeli Paoliban lévő otthonában − közölte férje, Tony Rentschler. 2013-ban diagnosztizáltak nála mellrákot, amely három évvel később áttétet képezett. Tavaly decemberben hagyta abba a kemoterápiás kezelést, amikor a mellékhatások már elviselhetetlenné váltak.

Terry valóban úttörő volt az újságírásban, és sok nőnek egyengette az utat a vezetői pozícióba való felemelkedéshez, mind a sportosztályokon, mind az egész iparágban. Az AP-nél maradandó örökséget hagyott hátra, és ez kétségtelenül velünk marad

− mondta Julie Pace, az AP első alelnöke és vezető szerkesztője.

Taylor 1992-től 2013-ig vezette az AP sportosztályát, és hivatását úgy értelmezte, hogy közel napi 24 órán át volt szolgálatban.

A legtöbb hétköznap reggel 10 óra körül érkezett a szerkesztőségbe, és általában este 7-8 óráig maradt, majd folyamatosan betelefonált, amíg a nyugati parti éjszakai meccsek véget nem értek − vagy akár egész éjjel, amikor Ausztráliában zajlott az Amerika Kupa vitorlásverseny. 14 olimpiáról tudósított az Associated Press számára.

Természetesen voltak kételkedők, amikor kineveztem őt az AP első női sportszerkesztőjének, de hamar elhallgattatta őket, tehetségének és személyiségének erejével.  Minden kétséget kizáróan a Hall of Fame tagja

− mondta szerdán Louis D. Boccardi, aki az AP elnöke és vezérigazgatója volt 1985 és 2003 között.

Taylor magával és másokkal szemben is szigorú követelményeket támasztott. Azokat a riportereket például, akik rövidnadrágban érkeztek a szerkesztőségbe, hazaküldte, hogy öltözzenek át megfelelőbb ruhába.