A világ harmadik legnagyobb sporteseménye a... Melyik is? Hosszú a sor ugyanis a megtisztelő címért, és akár mindegyiknek igaza lehet, már amennyiben a megfelelő kérdést feltéve közelítünk a témához.
Az eredeti házigazdák, Guadalajara és Fukuoka visszalépését követően Budapest 2017-ben, majd 2022-ben vizes világbajnokságot rendezett, míg idén atlétikai világbajnokságnak adott otthont. Mindkét esemény különösen nagy rangot képvisel a sportvilágban, ennek megfelelő a körítése és a kommunikációja is. A szinte egyenlő erőként küzdő rendezvények közül mégis utóbbi jár egy fokkal előrébb, majd ki is fejtjük, hogy pontosan miért.
Előbb azonban mindenképpen említsük meg, hogy a nyári olimpia és a labdarúgó-világbajnokság olyan szintet üt meg múltjával, tradíciójával, a világ közvéleményére, így egyben a világ gazdaságára gyakorolt hatására, amellyel semelyik másik sportos esemény nem tud érdemben versenyre kelni.
Becsületükre legyen mondva, nem is akar. Jó, különben megkockáztatná, hogy bohócsipkát húzzanak a fejére, és kinevessék, arra meg ugye kinek van szüksége? Aki a harmadik helyre pályázik, annak semmiképpen.
Miután a dobogó első két fokára tehát nem lehet odaférni – itt és most nem tisztünk az egyenlők között a jobbat kiválasztani –, a képzeletbeli pódiumon csak a legalsó fok maradt üresen. Amely persze még így is nagyon szépen csillog, nem véletlenül pályáznak rá elég sokan.
De vajon mire alapozza állításait az atlétika, vagy a vizes sportágakat tömörítő szervezet legrangosabb saját gyártású rendezvénye?
Mindenekelőtt a résztvevő nemzetek számára.
Az idei, budapesti atlétikai vb-re a szervezők beharangozójában szerepelt adatok alapján 202 ország 2187 atlétája nevezett, a házigazda magyarokat tartalékokkal rekordlétszámú, 63 fős csapat képviselte.
A vb eseményeit a fővárosi helyszíneken több mint 400 ezer néző tekintette meg, negyven százalékuk külföldi volt, akik 120 országból érkeztek. A szervezők úgy számoltak, hogy a tévés közvetítésen keresztül akár egymilliárdan követhetik az eseményeket, míg a közvetítések összesen hárommilliárd emberhez juthatnak el. Komoly számok ezek a 214 tagországot felsorakoztató világszervezettől (World Athletics/WA).
Ami a vizes vb-t illeti, idén Fukuokában rendezték a világbajnokságot – magyar sikerekkel, aranyérmekkel, tegyük hozzá gyorsan –, és 195 nemzet közel 2400 versenyzője szerepelt. A szervezet (World Aquatics/WA) itt 208 taggal bír. Tehát két teljesen hasonló alapokra építkező sportágról – a vizesek esetében inkább gyűjtősportágról – beszélhetünk.
A mérleg nyelvét talán leginkább az jelentheti, hogy az atlétika direktebb hatást fejt ki a közvetlen környezetére, így egyszerűbben vonz be nagyobb tömegeket, és hagy náluk magáról maradandó emléket, követendő gyakorlati példát, tekintve, hogy sokkal kevésbé létesítményfüggő.
A közelmúlt emlékei mellett már csak azért sem lehet szó nélkül elmenni, mert arra bőven épült alap a jelenre és a (közel)jövőre. Amint azt már említettük, 2017-ben és 2022-ben Budapest rendezte meg a vb-t – a résztvevő versenyzők és nézők legnagyobb megelégedésére –, de 2027-ben ismét házigazda lesz. Mindeközben a szervezet központja a 2024-es év végére már fővárosunkba költözik, ahol és amikor éppen a rövid pályás úszó vb-t rendezik majd meg.
És akkor jöjjön egy újabb, akár „harmadik harmadiknak” is beillő rangos sportesemény, amelynek ugyancsak Budapest lesz a házigazdája legközelebb. Ez pedig a 2024-es sakkolimpia.
A nemzetközi szövetségnek (FIDE) itt 199 tagországa van, a magyar szervezők a férfiaknál 185-190, míg a nőknél 160 körüli csapat nevezésével számolnak, így összesen 340-350 érkezhet. Miután a csapatokat öt fő alkotja, a résztvevői létszám 1750 körül lehet. Amivel megint közel azonos szintről beszélhetünk, és miután a sakk az egyik leginkább kortalan sportág, egészen fiatalon már élvezetesen játszható, és az idősebb generációk tagjai is vígan űzhetik, mindezt különösebb anyagi ráfordítás nélkül, tehát ismét széles körökhöz juthat el világszerte. Mármint az vb-rendező ismét széles körben jelenhet meg a világon, mutathatja meg magát, talán kevésbé látványos akcióképeken, mint a másik két sportág esetében. De miután a sakk világszerte népszerű, alighanem sokan figyelemmel követik majd az éves slágereseményt.
Ezen a ponton említsük meg: a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 206, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) 211 tagja van. Előbbi egy multisportesemény, legutóbb, 2021-ben, Tokióban 11 420 versenyző szerepelt és 339 versenyszámban hirdettek bajnokot. A foci vb-n ennél jóval „kisebb” a tét, mindössze egyetlen csapat-aranyéremért küzdenek. Tavaly év végén a katari tornán még 32 válogatott részvételével – legközelebb, 2026-ban az észak-amerikai térségben már 48 lesz a csapatlétszám –, a játékosok száma 832 főben volt maximalizálva.
És akkor mégis mi alapján jöhet képbe más sportesemény? Gyakorlatilag bármi egyéb alapján.
Nézzük a már említett világbajnokságoknál például a versenyszámokat. Atlétikában ez 49, a vizes sportoknál 75 éremátadót kellett rendezni legutóbb. Ami viszont az olimpiához hasonló multieseményeket tekintve azért nagyságrendileg nagyobb. Sőt, olyan messzire sem kell menni az öt karikától. A NOB további kirakatrendezvényei közül a 2021-es, tokiói paralimpián 539, a pekingi téli olimpián 2022-ben pedig 109 versenyszámban avattak bajnokot.
Ebben a tekintetben még az olimpia fölé is nő
az Ázsia Játékok (2023, Hangcsou, 481 versenyszám), de a Pánamerikai Játékok is (2019, Lima, 419 vsz.),
továbbá említést érdemel a Nemzetközösségi Játékok (2018, Gold Coast, 275 vsz.), az Európa Játékok (2023, Krakkó, 253 vsz.) vagy éppen az egyetemi világjátékok, a lassan hetven éves múltra visszatekintő, de iskolai alapjait tekintve már százéves Universiade (2019, Nápoly, 220 vsz.).
A résztvevő sportolók számát illetően a paralimpián 4403 parasportoló vetélkedett, a téli olimpián 2871 versenyző indult. Az olimpiával bőven vetekszik az Ázsia Játékok (2023-ban 11 909 fő), amely mellett magasan előzi az atléták és a vizes sportágak vb-jét az Európa Játékok (2023, 6857 fő), a Pánamerikai Játékok (2019, 6680 fő), az Universiade (2019, 5971 fő) és a Nemzetközösségi Játékok (2018, 4426 fő) is. Amennyiben pedig direkt sportági fő eseményt keresünk, nem multisportot, oda elég erre az esztendőre visszatekinteni, amely során először rendeztek az összes kerékpáros szakágnak egy helyen vébét. Glasgow-ban az amatőrversenyekkel együtt körülbelül 8000-es volt az indulói létszám, és 216 versenyszámban avattak bajnokot.
A résztvevő országokat tekintve az atlétikai és a vizes vb egyaránt kimagaslik a mezőnyből, ez nem képezheti vita tárgyát. A paralimpián azért a 162-es szám tekintélyt parancsoló, de a téli olimpiának sincs oka szégyenkezésre a 91-es mezőnnyel. Ezen a szinten képletesen szólva még az összkerékpár-vb (2023, 120 nemzet), az Universiade (2019, 112 nemzet) és a Nemzetközösségi Játékok (2018, 71 nemzet) rúghat labdába.
Helyszíni nézőszámot illetően a többnapos, akár egysportágas, de csapatsportágas világbajnokságoknak vagy kontinensbajnokságoknak nem lehet párja, tekintve, hogy több tízezres befogadóképességű létesítményekben rendezik a küzdelmeket.
Itt jöhet képbe a labdarúgás másik kiemelkedő világversenye, az Európa-bajnokság,
amelyen ugyancsak egy trófeáért megy a küzdelem, 2016 óta már 24 ország részvételével, de a sportág gazdasági felhajtóereje, nagyközönségre gyakorolt hatása nagyon komolyan érezhetővé és láthatóvá válik abban a közegben, amely a legtöbb sztárral szolgál. A koronavírus-járvány erősen kihatott a 2020-ról 2021-re halasztott labdarúgó Eb nézőszámára – a budapesti négy mérkőzésen azért telt ház lehetett –, de még így is közel 2,5 millió néző volt ott a stadionokban.
Hasonló nézettségi adatot ért el az idei rögbi-világbajnokság is, amelynek Franciaország adott otthont. Ennek a számnak nagyságrendileg a felét, 1,25 milliót produkálta a krikett-vb, amelyet szintén négyévente rendeznek, és idén október 5., valamint november 19. között India volt a házigazdája. No igen, abban a sportágban, amely a világ legnépesebb országában az első számúnak számít, abban sokféle szempontból bőven van potenciál.
Miután a rendezési költségek nagyon szerteágazóak lehetnek, ott aligha érdemes viszonyítási alapot keresni és sorrendet kerekíteni. Ez nagymértékben függ, hogy létesítmény, adott esetben létesítmények építését és/vagy fejlesztését igényli az esemény, esetleg egyiket sem, mert a teljesen készbe mennek. Továbbá erős költségnövelő tényező lehet, hogy az adott sportlétesítmény vonzáskörzetében infrastrukturális beruházásra is szükség van. Amennyiben új csarnok, stadion, aréna épül, ez lényegében megkerülhetetlen plusz.
Egy sportesemény esetében a televíziós nézettség is érték- és mérvadó lehetne, de miután a konkrét adatokat az esetek többségében ugyanúgy üzleti titokként kezelik, mint reklámként befolyt összegeket, így döntően arra hagyatkoznak a legtöbben, hogy a közvetítőtársaságok hány háztartásba juttatják el a versenyről készített közvetítést, jelet, akár élőben, akár felvételről, csúsztatva vagy összefoglalókban. Ritkán és nem teljes adatok látnak csupán napvilágot a valós megtekintésről.
Persze már maga az elérés önmagában is komoly rangot ad, de a sportesemények többsége azért valamilyen formában ilyen nagyságrendben megjelenik a háztartásokban.
A kiemelkedő éves sportesemények közül kihagyhatatlan, sőt, egyenesen az élre kívánkozik a Formula-1-es világbajnoki szezon. A 2022-es idényben összesen 5,7 millió néző volt a helyszíneken, ami átlagban futamonként közel 260 ezer embert jelent.
A profi ligák közül az amerikaiak viszik a prímet.
Össznézőszámot tekintve baseball (MLB), jégkorong (NHL), kosárlabda (NBA) és amerikaifutball (NFL) a sorrend, amit leginkább a meccsszámok szabnak meg, mert az átlagnézőszámot tekintve viszont erősen módosul a sorrend. Abban az NFL magasan viszi a prímet az MLB előtt, míg az NBA és NHL tisztes távolból és egymás nyakán követi őket. És ha már NFL, konkrét egy meccset tekintve a bajnokság nagydöntőjéhez, a Super Bowlhoz képes minden más hasonló esemény erős hendikeppel indul bármilyen összevetésben, úgy a reklámértéket, mint a tévés nézettséget illetően.
Ugyancsak erős érdeklődés mutatkozik, így üzleti háttér áll például a nagy tenisztornák, különösen a komoly tradíciókkal bíró Grand Slam-viadalok mögött. Wimbledonban idén rekordot jelentő 532 651 nézőt regisztráltak, csak a főtáblán több mint hétszázan játszottak a 17 versenyszámban és a további három, meghívásos gálaeseményen, a felnőtt férfi és női egyes selejtezős mezőnyében érdekeltekkel együtt pedig közel nyolcszázan léptek fűre.
Ehhez hasonló nagy érdeklődés kíséri világszerte a háromhetes kerékpáros körversenyeket, amelyek elképesztő népszerűségnek örvendenek.
Az atlétikához hasonlóan leginkább talán azért, mert kedvcsinálóként könnyen leutánozható, bár annál azért nagyobb, viszont még belátható és elérhető anyagi beruházást igénylő sportág.
A főbb kerékpáros események közül is kimagaslik a Tour de France, valamint a Giro d'Italia, mindkettő körülbelül 12 milliós helyszíni nézőszámot tud felmutatni. De azért a rangsorban harmadik La Vuelta a Espana is tudja hozni ennek körülbelül az ötödét, ami még mindig megfelel a futball Eb-nek. Az országúti sportesemények sajátossága és előnye, hogy semmilyen létesítményhez nincsenek kötve, beszorítva, gyakorlatilag a több száz kilométeres pálya hosszában ott vannak a drukkerek.
Borítókép: Ázsia Játékok 2023. október 8-án Hangcsouban. Fotó: Shi Chunyang / China News Service / VCG / Getty Images)