Sosem fogom elfelejteni ezt a győzelmemet, ezt a világbajnoki címemet, mert korábban volt olyan időszak az életemben, amikor azt gondoltam, sosem leszek erre képes. Borzasztó lehangolt voltam, mentális problémákkal, szorongással küzdöttem, amely arra sugallt, hogy azt gondoljam: nincs helyem a dartsban

– fejtette ki Luke Humphries pillanatokkal azok után, hogy második próbálkozásra eltalálta a dupla 8-at, amellyel megnyerte a szerda esti világbajnoki finálét. A „Cool Hand Luke”, tehát a jéghideg kezű Luke becenévre hallgató úriember pályafutását talán azzal lehetne a legjobban jellemezni, hogyha van játékos, aki vert helyzetekből, teljesen reménytelen szituációkból képes felállni, akkor bizony ő az. 

Ezt pedig nemcsak azért mondjuk, mert a 2024-es világbajnokságon – stílusosan – többször vékony jégen táncolt, és közel járt a kieséshez, hanem azért is, mert világbajnoki menetelése könnyen összehasonlítható eddigi pályafutásával, magánéletével.

Humphries évek óta a dartsvilág élmezőnyébe tartozik, kiváló eredményeket ért el a legnagyobb tornákon, 2019-ben például legyőzte az év végi világbajnokságon a címvédő Rob Crosst, de az igazi áttörés nem akart eljönni. És ha már 2019-ben járunk, az akkor 24 éves dartsozó pályafutása legnehezebb időszakát élte, mivel eluralkodott rajta a depresszió és szorongás – a tábla előtt, és a színpadon kívül egyaránt. A German Darts Open második fordulójában 6:5-re kikapott James Wade-től, és a mérkőzés után úgy döntött, nyilvánosan beszél az őt sújtó problémákról. 

A depresszió, szorongás, teljesítménykényszer olyan szinten megnehezítette a fiatal Humphries mindennapjait, hogy elgondolkozott rajta, inkább felhagy a dartscal, mintsem, hogy folytassa – az ő szavaival élve – a szenvedést. Frusztrálta, hogy ott áll ugyan a nagy lehetőségek, sikerek ajtajában, belépnie azon egyszer sem sikerült.

Előfordult, hogy 5:2-es előnyben voltam, de ennek tudatában szorongás jött rám mérkőzés közben, eluralkodott rajtam az érzés, és teljesen összeestem. Úgy éreztem, hogy az egyik elmém azt sugallta, képes vagy rá, mindjárt megnyered a mérkőzést, a másik viszont ennek ellentétét mondta, hogy mégsem vagy elég jó ehhez, el fogsz bukni. Így nemcsak az ellenfelemmel, és magával a kihívással mérkőztem meg, hanem saját magammal is. Ezek után elhatároztam, ez így nem mehet tovább. Vagy végleg abbahagyom a dartsot, és az élet más területein teszem próbára magam, vagy nagy levegőt veszek, és beleállok a munkába. Még több gyakorlás, még több áldozat, egy cél érdekében, hogy a legjobb legyek

– emlékezett vissza Humphries, aki elmondta, 18 hónapon keresztül elnyomta magában a mentális problémáit, félt beszélni róla másoknak, mert nem tudta, hogyan fognak hozzá viszonyulni az emberek, mit fognak hozzá szólni. Az előbb említett, Cross elleni veresége után viszont rávette magát, és nyíltan mesélt problémáiról, segítséget kért, amelyet rögtön meg is kapott, sőt több játékostársa megkereste, hogy hasonló problémákkal küzdenek. 

Ekkor teljes szemléletváltás következett be Humphries karrierjében, egy kisebb időre eltávolodott a dartstól, majd újult erővel, sokkal nagyobb elszántsággal és munkamorállal kezdett neki a gyakorlásnak, edzésnek. Eközben – a világjárvány ideje alatt – látványosan leadott súlyából, az addig jellemzően teltebb alkatára nemet mondott, állóképességét előtérbe helyezve pedig fizikailag is látványos átalakuláson ment keresztül. 

Visszaemlékezve, élete egyik legjobb döntésének tartja, hogy amikor a legmélyebb ponton volt, nem hagyott fel sportágával, hanem erőt vett magán, változást hozott életébe, és a lehető legelhivatottabban kezdett el edzeni annak érdekében, hogy tényleg a legjobbak közé tartozzon. 

Nagyon hálás vagyok a körülöttem lévő embereknek, hogy segítettek rajtam, mivel 10-15 évvel ezelőtt még nagyon keveset beszéltünk a mentális problémákról. Minden negyedik ember a világon szenved valamilyen mentális betegséggel, legyen szó pánikbetegségről, depresszióról, vagy szorongásról, amelyekről sokan nem mernek beszélni, inkább elfojtják magukban. De ez nem megoldás, amire én is rájöttem. Ez változtatta meg az életemet, hogy felvállaltam a problémámat, beszéltem róla, és segítő kezekre találtam. Most már sokkal nyíltabbak, elfogadóbbak az emberek, ez késztetett arra, hogy én is feltárjam magamból ezt a részt

– tette hozzá Humphries arról, hogy milyen nehéz volt beszélnie eleinte a depresszióról.

Hogyha nem hozza meg ezt a döntést, akkor könnyen lehet, hogy már eltávolodott volna a dartstól. Szemléletváltás, új filozófia, és minden addiginál nagyobb elhivatottság kellett ahhoz, hogy változást érjen el. Az áttörés pedig azok után, hogy egyre meghatározóbb tagja lett a világ élmezőnyének, végül 2023-ban jött el. 

Humphries azok után, hogy a legnagyobb major tornákon korábban egyszer sem ért célba, és a siker kapujában elbukott, a mögöttünk hagyott esztendőben áttörte a képzeletbeli ajtót – és ha már ott járt, megtette ezt többször. Mert szokták mondani, hogyha egy üzlet beindul...

Nos, a 28 éves dartsozónál olyannyira beindult az üzlet, hogy megnyerte élete első major tornáját, a World Grand Prix-t, legyőzte többek között a végső győzelemre favoritnak tartott Gerwyn Price-t, a trófea mellé pedig bezsebelt 120 ezer fontot. A pályafutása mérföldkövének számító siker után mindössze 42 nappal már a Grand Slam of Dartson ünnepelhetett győzelmet, a döntőben valósággal lemosta Crosst, 104 pont feletti körátlaggal. Majd jött a Players Champhionship – egy újabb major torna –, amelynek döntőjében már 9:5-ös hátrányban volt Michael van Gerwen ellen, de ahelyett, hogy feladta volna, és végleg elengedi a mérkőzést, 6 leget húzott be sorozatban, és nyerte meg a mérkőzést 11:9-re.  

Ez volt néhány hónapon belül Humphries harmadik major torna győzelme, fellépett a világranglista harmadik helyére, az év végi világbajnokságra úgy készülhetett, mint a végső győzelemre esélyesek egyike. Annak ellenére, hogy a világbajnokságon rengeteg sztárjátékos nagyon korán, váratlanul búcsúzott, Humphries teljesítménye végig kiegyensúlyozott volt, hátrányban pedig szintet emelt játékán, és minden elé gördülő akadályt megugrott. A többi – ahogyan mondani szokták – már történelem. 

A történelmi pillanat alább. 

A Luke Littler elleni mérkőzés után Humphries emlékeztetett, tavaly nagyon rosszul esett neki, hogy nem kapott meghívást a Premier League sorozatba, nemtetszésének pedig hangot is adott a közösségi médiában. De most már látja, annak is oka volt. Sokkal motiváltabb lett, saját magának bizonyítani akarta, hogy igenis megérett a nívós sorozat invitálására. És mint kiderült, ez is hozzájárult ahhoz, hogy egy verhetetlen Humphries menetelt végig a világbajnokságon, ült fel a végén a világ trónjára, ezzel együtt pedig egyrészt 500 ezer angol fontot nyert, másrészt – ami még talán ennél is fontosabb – az ő nevével kezdődik a világranglista. 

Jéghideg kezű Luke a dartsvilágbajnokságok 12. győztese lett, aki örökre beírta magát a sportág históriás könyvébe, és újabb példája annak, hogy a legkilátástalanabb, reménytelenebb helyzetből is mindig van kiút. Akár a világ tetejéig. 

(Borítókép: Getty Images)