A jól sikerült tavalyi premier után csak idő kérdése volt a folytatásról szóló bejelentés, amit kedden végül zárt körű filmvetítésen tettek meg az érintettek: a Játékszín művészekből álló csapata idén is elindul Európa leghosszabb és legrégebbi tókerülő versenyén, a Kékszalagon.
Kedden a Játékszínben mutatták be azt a rövidfilmet, amely a csapat 2023-as Kékszalagon nyújtott produkcióját követi figyelemmel. A legénység – ahogyan az illik – egyenszerelésbe öltözött férfitagjai, Bank Tamás, Nagy Sándor, Szerednyey Béla és Barabás Kiss Zoltán, valamint a legendás Zenthe Ferenc fia, a kormányos és taktikus Zenthe Ferenc a film előtt röviden beszámoltak tavalyi élményeikről, mindezt hatodik társuk, Zavaros Eszter operaénekes, a HírTV műsorvezetője konferálásában.
A fehér sportcipő, sötétkék nadrág, piros mintás öv, világoskék ing és narancssárga mellény már messziről kiváló keretet adott a csapat férfitagjainak, bár sokkal inkább vízre, vagy alkonyatkor rendezett vízparti összejövetelre való megjelenést biztosított számukra, mintsem a színpadra, majd azt követően a filmvetítés során a székekbe, ahol finoman szólva sem kellett a megfázástól tartaniuk viselőiknek. Ők azonban ezzel mit sem törődtek, a fél évvel ezelőtti élmények mind a mai napig olyan élénken, intenzíven élnek bennük, hogy ilyen semmiség különösebb figyelmet sem érdemel részükről. A film előtt is vidáman, olykor viccesen, de mégis komolyan osztották meg gondolataikat a publikummal, benne kollégákkal, majd a film közben egymással kommentálták végig tavaly júliusi élményeiket.
A személyes tapasztalatok mellett Bank Tamás színházigazgató kitért arra is, hogy a Balaton és a vitorlázás szeretete miatt már régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy egy komplett művészcsapattal vágjanak neki a Kékszalagnak.
A hajós témában ugyancsak régi motorosnak számító Szerednyey Bélával, a vitorlázás másik nagy lekötelezettjével jóideje dédelgették már a tervet, és tekintve, hogy a hajó adott volt, tavaly végül a gyakorlati megvalósítás fázisába léptek. Bank Tamás emlékeztetett: színészek, művészek már korábban is részt vettek a Kékszalagon, de olyan még nem történt a verseny közel száz éves történetében, hogy a legénységet kizárólag ők adják. Kormányosnak pedig felkérték a többszörös magyar bajnok vitorlázó ifjabb Zenthe Ferencet, akinek színházi kötődése ugyancsak adta magát.
Szép, tekintélyt parancsoló hajó a Queen Lucy, de nem versenyhajó, hanem túrázásra tervezték. Amikor viszont Béla beszámolt nekem arról, hogy mi vele a tervük, elérzékenyültem
– mondta a színészlegenda 71 éves fia, aki villamosmérnöki pályát választott magának, de édesapjának köszönhetően a magyar színésztársadalom javát több évtizede ismeri.
Így egyebek között Szerednyey Bélát is, aki azt emelte ki, hogy a magyar tervezésű hajó kilenc évig tartó kivitelezésében, úgy a tervezés, mint az építés fázisában a kezdetektől aktív szerepet vállalt. A hajót elsősorban az Adrián gondolták használni Barabás Kiss Zoltánnal együtt nyaranta, miután a színházi holtszezonban másodállásként a turizmusban is látták magukat kiteljesedni, végül némi kényszer hatására azonban mégis a Balatont választották.
„Az igazgatónak köszönhetően, ugyanis a színházukban nincs is már olyan, hogy nyári holtszezon” – jegyezte meg Szerednyey a filmben, valamint annak felvezetőjében is. Túrahajója később versenyvitorlázattal gazdagodott, de a Kékszalagot illetően így is csupán a középmezőnyt célozhatták meg maguknak. Ennek a saját magukkal és hajójukkal szemben támasztott elvárásnak aztán tökéletesen megfeleltek:
a célba ért 498 hajó közül 18:58:45 órás eredménnyel az abszolút rangsorban a 250. helyen végeztek, míg saját kategóriájában (Yardstick II/1 csoport) a 66 hajó között a 19. helyen zárt a Queen Lucy.
A rend kedvéért: abszolútban az MLS Raiffeisen Fifty-Fifty katamarán nyert (5:03:56 óra), a Yardstick II/1 csoportban pedig a T-26 Jolle (15:27:13 óra) bizonyult a legjobbnak.
A tapasztaltabb vitorlázókhoz csatlakozott Nagy Sándor – akihez Szerednyey régi hajója került – a filmben azt emelte ki, hogy sokat hallott már a Kékszalagról, a rajt előtt testben-lélekben egyaránt készült rá, de az igazi élményt akkor kapta meg, amikor mindezeket versenyszituációban élte át.
Például mindjárt a startot, ahol a remek szeles időjárás ellenére szélcsendet kaptak, és rögtön beragadtak, majd a kenesei bójánál megtapasztalta a zsúfolt forduló nehézségeit, mindenek előtt pedig a hajón töltött 19 órát, benne az éjszakázással. Mindeközben megannyi szakmai fortélyt lesett el rutinosabb vitorlázó kollégáitól, illetve Zenthe Ferenctől, akinek különösen is csodálta a tapasztalatát, a Balatonon szerzett több évtizedes rutinját, amivel mindig előre megmondta, mikor mi történik majd a hajójukkal, hol kap éppen szelet és honnan, illetve mikor kerül szélcsendbe. Amit ő még csak nem is sejtett, azt Zenthe Ferenc már biztosra bemondta előre.
Szerednyey Béla a film és a verseny leghangulatosabb pillanatában arra utalt, hogy a győztes és rekorder katamaránnal ellentétben nekik, valamint a mezőny nagy részének is megadatott, hogy a naplemente és a napfelkelte a Balatonon érje őket:
„Nem irigylem a győztes Fifty-Fifty legénységét, ebben az élményben soha nem lehet részük...”
Tekintve, hogy a katamarános csapatok addigra már nem csak kiünnepelték magukat és lezuhanyoztak, hanem gyakorlatilag hazai is értek. Nem úgy, mint a versenyben résztvevő további ötszáz hajó legénysége, akik hozzájuk hasonlóan még javában küzdenek a távval.
A filmet és az abban szereplőket látva ismeretlenül aligha mondta volna meg bárki, hogy a hajón lévők közül foglalkozását tekintve valójában ki a kakukktojás, ifjabb Zenthe Ferenc ugyanis tökéletesen hozta a figurát. Ami a Balatonon, egy vitorlás kormánya mögött és versenyszituációban azért amúgy is elég közel állt hozzá. A Kékszalagon egész végig, közel 19 órán keresztül ő irányította a hajót, miközben társai a vitorlákkal segédkeztek.
Ifjabb Zenthe Ferenc nem tanulta, főként nem gyakorolta a színész szakmát, de az valahogy mintha mégis ott lenne, sőt, ott is van a vérében. A magyar színjátszás így minden bizonnyal kevesebb lett egy értékes drágakővel, bár édesapja szakmai ragyogása kitett talán kettőt is.
Mondanom sem kellett, mindannyian tudták, mikor mire van szükség
– mondta az Index kérdésére Zenthe Ferenc, hogy kormányosként, egyben taktikusként mennyire volt elégedett a legénység munkájával.
Bank Tamás a program fénypontjaként csak elárulta, amire a csapat tagjai korábban már félre nem érhető célzásokat is tettek, miszerint
részükről idén lesz folytatása az erős csapatépítő történetnek.
Amit aztán még nagyszülőként is emlegetnek majd minden bizonnyal. Sőt, ezúttal plusz ráadással is készülnek.
„Tavaly kétszer edzettünk, azt sem feltétlen szakmai okok miatt, hiszen többünknek azért már volt kellő rutinja egy ilyen vitorlázáshoz. Bár az sem elhanyagolható szempont, hiszen az éjszakát is kint töltjük a vízen, és bármikor jöhet egy viharosabb időjárás, ami komoly munkát és odafigyelést igényel a hajón kivétel nélkül mindenkitől. Esetünkben tavaly a két edzés sokkal inkább azt a célt szolgálta, hogy még jobban, egy másfajta közegben is megismerjük egymást, és kíváncsiak voltunk arra, hogy miként működik közöttünk csapatban a kémia. A film remekül adta vissza azt a nagyszerű hangulatot, ami a hajón a Kékszalag során végig uralkodott, vita, veszekedés, nézeteltérés nélkül. Idén viszont kicsit máshogy tervezünk, szeretnénk többször közösen vízre menni még a Kékszalag előtt, és tavasszal, kora nyáron a felvezető versenyek valamelyikén is jó lenne részt vennünk, de azért ezeket nehéz lesz összeegyeztetni a zsúfolt programjaink miatt” – mondta lapunknak.
Bank Tamás azzal zárta gondolatát, hogy még a színház nyári programját is át kellett alakítaniuk, a Kékszalag rajtjához igazítani, hogy ne üsse egymást a kettő, de ezt a problémát gyorsan megoldották, és így már semmi akadálya annak, hogy ott legyenek július 18-án 9 órakor a balatonfüredi rajtnál.
(Borítókép: A 2023-as Kékszalagról szóló kisfilm zárt körű vetítése. Fotó: Juhász G. Tamás)