Ebben az évben Európa válik a sport világközpontjává, a világ figyelme a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságra, a Tour de France célfotóira és a párizsi olimpiai és paralimpiai játékok aranyérmes pillanataira irányul. Miközben az európaiak izgatottan várják a legnagyobb sportesemények közvetítését, sokan közülük illegális úton szerezhetik meg a tartalmakat.
Egy felmérés szerint az uniós polgárok 12 százaléka szerzett be, vagy streamelt illegális forrásból származó sportközvetítéseket. A fiatalok körében, a 15–24 éves korosztály több mint 27 százaléka elismerte, hogy illegális online csatornákon néz sportközvetítéseket.
„A közelgő nyári versenyekre készülve fontos beszélnünk arról, hogy miért elengedhetetlen a sportszerű játék, mind a játékosok, mind a szurkolók részéről. A szellemi tulajdonjogok védelme elmélyíti szurkolói élményeinket, támogatja sportolóinkat, és inspirálja a jövőbeli bajnokokat. A hivatalos közvetítések megtekintésével és az engedélyezett termékek vásárlásával biztosíthatjuk, hogy kedvenc sportjaink továbbra is örömet okozhassanak a jövő generációinak” –nyilatkozta Joao Negrao, a felmérést végző EUIPO ügyvezető igazgatója.
A nagy sportesemények körül a szellemi tulajdon mindenütt jelen van, az ikonikus olimpiai karikáktól kezdve a sportolók nevéig és képmásáig, a sportfelszereléseken át a hivatalos kabalákig és ajándéktárgyakig.
Az illegális közvetítések minden tartalomtípust érintenek, beleértve a sporteseményeket is. Az EUIPO becslése szerint
az illegális kalózkodás évente egymilliárd euró jogtalan bevételt generál.
Az élő események illegális közvetítése alapvető probléma a sport finanszírozása szempontjából. Emma Terho, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságának finn elnöke, így fogalmazott:
Ha a szurkolók illegális közvetítéseken keresztül néznék az élő sporteseményeket, az olimpiai mozgalom finanszírozási modellje veszélybe kerülne. A médiajogok értéktelenné válnának, és a jogok birtokosai nem vásárolnának többé médiajogokat, ami súlyos következményekkel járna az olimpiai mozgalom finanszírozására nézve.
A tanulmány szerint a teljes uniós lakosság több mint 10 százaléka nézett illegális forrásból származó sporteseményeket. Bulgáriában a legelterjedtebb, ahol a válaszadók 21 százaléka ismerte el, hogy illegális forrásokat használt. Ezt követi Görögország, Írország, Spanyolország, és Luxemburg.
A 15–24 éves fiatalok körében az illegális sportközvetítések nézése kétszer gyakoribb, mint az általános népességben. Bulgáriában a fiatalok 47 százaléka, Spanyolországban és Görögországban 42 százaléka, Szlovéniában 39 százaléka, Írországban pedig 34 százaléka ismerte el, hogy illegális forrásokat használ.
A kalózok kifinomult módszerekkel teszik elérhetővé az illegális tartalmakat, beleértve az illegális előfizetési szolgáltatásokat és a reklámbevételekből finanszírozott nyílt internetes közvetítéseket. Az online kalózkodás még a szabadon hozzáférhető események, mint az olimpia vagy a labdarúgó bajnokságok esetében is problémát jelent.
Az európai országok és érintett felek szabályozásokra és technológiára támaszkodva küzdenek a kalózkodás ellen. Az Európai Bizottság két ajánlást is elfogadott: egyet a sport- és más élő események kalózkodásának elleni küzdelemről, valamint egyet a hamisítás elleni küzdelem fokozásáról. Az EUIPO pedig terjesztési, végrehajtási és nyomonkövetési erőfeszítésekkel járul hozzá a jogérvényesítéshez.
2024-ben Európa a sport nemzetközi központjává válik, de a sportközvetítések illegális nézése és a kalózkodás komoly kihívásokat jelent. A szellemi tulajdonjogok védelme, a hivatalos közvetítések támogatása és a figyelemfelkeltés kulcsfontosságúak a sport jövőjének megőrzése érdekében.