Konkoly Zsófia aranyérmet szerzett csütörtökön 400 méteres gyorsúszásban, az S9-es kategóriában a párizsi paralimpián. Ez a magyar küldöttség első dobogós helyezése a francia fővárosban, ahol tegnap lobbant fel a paralimpiai láng.
A 22 éves pécsi versenyző – akinek nem fejlődött ki rendesen a jobb karja – délelőtt megnyerte előfutamát, s a második legjobb idővel jutott az esti döntőbe, ahol parádésan versenyzett, s visszavágott a címvédő Lakeisha Pattersonnak, aki mögött három éve második volt. Most az ausztrál lett az ezüstérmes.
A közel telt házas La Défense Arénában Konkoly remekül osztotta be az erejét, 100 méternél még csak negyedikként fordult, majd feljött az élen tempózó Pattersonra. A táv háromnegyedénél még mindig az ausztrál vezetett egy testhosszal, de aztán a magyar úszó nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt, és előbb simán utolérte, majd le is hagyta riválisát, s végül 4:39.78 perccel parádés győzelmet aratott. Pattersonnak (4:40.14 p) ezúttal meg kellett elégednie az ezüsttel, míg a harmadik helyen az olasz Vittoria Bianco (4:47.55 p) zárt.
„Nekem általában a táv második fele megy jobban, úgyhogy próbáltam menni a többiekkel, illetve nem elengedni nagyon az ausztrál lányt, hogy vissza tudjak rá jönni. Ez volt a taktikám, hogy a végén majd jövök – nyilatkozott az eredményhirdetés után az immár kétszeres paralimpiai bajnok Konkoly Zsófia. – Persze, nem csak Pattersonra figyeltem, úgy voltam vele, hogy aki bejutott a döntőbe, az már esélyes.”
A magyar úszó a délelőtti előfutam után azt mondta, az éremért küzd majd este, ez a látottak fényében szerény célkitűzés volt.
Általában le szoktam venni a saját vállamról a terhet, de most tényleg ez tűnt reálisnak. Még mindig elképesztő érzés, hogy aranyérem van a nyakamban
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a családja is ott volt a lelátón – az apukája nem, ő tévén keresztül nézte –, és az éremátadónál különleges érzés volt látni őket. A harmadik paralimpiáján szereplő, 100 méter pillangón címvédő Konkoly még 100 háton és 100 pillangón, valamint 200 vegyesen indul Párizsban.
A nap másik magyar döntőse, Adámi-Rózsa Zsanett az S2-es kategória 100 méteres hátúszó számában hetedik lett. A merev ízületekkel született magyar parasportoló a délelőtti előfutamból a hetedik idővel került a fináléba, amelyben szerb riválisát meg tudta előzni. A számot a címvédő és világcsúcstartó szingapúri Jip Pin-hsziu nyerte.
A magyar csapat egyik zászlóvivője, Gáspár Tamás negyedik lett a csütörtök délelőtti rangsorolón a kerekesszékes íjászok W1-es kategóriájában. A 45 éves Gáspár, aki három éve, Tokióban az ötödik helyen végzett, a 72 lövésből 655 kört ért el a 13 fős mezőnyben az Invalidusok előtti téren kialakított pályán. Ez azt jelenti, hogy a vasárnapi kieséses versenyben az utolsó helyen záró hazai versenyző lesz az első ellenfele a negyeddöntőbe jutásért.
„A megnyitó után, ahogy terveztük, eleget tudtam pihenni, mert a bevonulás után nem vártuk meg a műsor végét, hanem visszamentünk a faluba – mondta az MTI-nek a tavaly Európa-bajnoki bronzérmes, kétszeres világkupagyőztes sportoló. – Jók voltak ma a körülmények, bár izgult mindenki. Kicsit csalódott vagyok, hogy a verseny közbeni második helyről hátrébb csúsztam, de menet közben íjat kellett cserélnem. Ahogy becseréltem a másodikat, már minden rendben volt, csak be kellett állítani.”
A magyar paraíjász azt mondta: szerinte a kieséses szakaszban egyszerű lesz az első meccse, bár a közönség nyilván francia riválisát támogatja majd, de ezt ő előzetesen gyakorolta. Arra a kérdésre, hogy a végén milyen eredménnyel lenne elégedett, kijelentette: az aranyéremmel.
Gáspár Tamás Angliában él és készül, 34 évesen került kapcsolatba a parasporttal, miután gerincvelő-gyulladás következtében mellkastól lefelé lebénult.
Az asztaliteniszező Arlóy Zsófia, Szvitacs Alexa páros kikapott első mérkőzésén a WD20-as kategóriában, így nem jutott be a negyeddöntőbe a párizsi paralimpián. A kilencedik helyen kiemelt magyar duó nehéz ellenfelet kapott a hetedikként rangsorolt kínai Liu Meng és Mao Csing-tien személyében – utóbbi többszörös paralimpiai és világbajnok, de előbbinek is van egy-egy paralimpiai és vb-aranya. A genetikai rendellenességgel született Arlóy és Szvitacs – aki 2018-ban toxikus sokk szindrómát kapott, emiatt amputálni kellett a bal alkarját és lábujjait – három éve, Tokióban az ötödik helyen zárt.
A Déli Arénában csütörtökön délután mintegy félház figyelte a hat asztalon zajló küzdelmeket, köztük a magyarok mérkőzését, a lelátón egy piros-fehér-zöld zászlót is lehetett látni. A magyar és a kínai kettős szoros, változatos csatát vívott egymással, ami döntő szettel végződött, s ez az ázsiaiaknak sikerült jobban, így Szvitacsék számára az első forduló egyben a végállomást is jelentette. Egyesben még mindkét játékos érdekelt lesz a folytatásban.
„Ismertük őket, tudtuk, hogy nehéz lesz ellenük, kellemetlenek is voltak – mondta az MTI-nek Vitsek Iván, Szvitacs trénere. – A döntő szettben 9–8-ra vezettünk, ott két nagyon nehéz pontot megcsináltak a kínaiak, addig többet hibáztak az ilyen szituációkban. Az első játszmában pedig úgy vesztettünk, hogy érezni lehetett a lányokon, az első mérkőzésüket játsszák. Talán ha az a szett a mi javunkra dől el, más lehetett volna a vége. Küzdöttek a lányok nagyon, és szerintem jól is játszottak. Majd egyesben javítanak.”
Közben a szomszédos arénában, a bocciásoknál – ahol 16 év szünet után van ismét magyar induló, mindjárt kettő is – az éremesélyesek között számon tartott Szabó Alexandra magabiztos győzelemmel mutatkozott be, és a BC4-es kategória D csoportjának első fordulójában 6–0-ra verte a német Anita Raguwarant.
A pénteki versenynapon öt sportágban lesznek érdekeltek a magyarok a párizsi paralimpián, az úszók és a bocciások után bemutatkoznak a sportlövők, az atléták és az egyetlen kerékpáros is.
(MTI)
A párizsi paralimpián kiosztott érmek megtestesítik a francia történelmet és művészetet, s mivel mindegyik medál tartalmaz egy eredeti vasdarabot az Eiffel-toronyból, szimbolikusak és felbecsülhetetlen értékűek. Az érem elején a házigazda város legismertebb látványosságának a grafikus ábrázolása látható alulról. Annak érdekében, hogy a sportolók érintéssel is meg tudják különböztetni érmeiket, az arany-, ezüst- és bronzérmeken külön metszetek és univerzális Braille-írás található Louis Braille-nak, a Braille-rendszer francia feltalálójának tiszteletére. A medál másik oldalán egy hatszögletű vasdarab van az Eiffel-toronyból – ezeket a 20. századi felújítások során megőrzött anyagokból készítették.
Az érmesek – így az úszó Konkoly Zsófia is, aki a magyar küldöttség első dobogós helyezését szállította csütörtökön – egy kabalát is kapnak, a plüssök „hasán” látható embléma és „lábuk” színe különbözik attól függően, hogy az adott versenyző hányadik helyen végzett. Az olimpián már megismert Frígek a kabalatörténetben először nem emberi alakot vagy állatfigurát formáznak, hanem egy ruhadarabot, a szabadságot jelképező, tradicionális füles frígiai sapkát keltik életre.
A kabalák első ránézésre teljesen egyformának látszanak, a különbség csupán az olimpiai és paralimpiai logóban, illetve a figurák jobb lábában rejlik: míg az olimpiai Frígnek mindkét lába ép, addig a paralimpiai Fríg egyik lábán futóprotézist visel. A vidám kabalák a francia trikolor színeiben pompáznak. Az olimpiai és paralimpiai kabalákat közös üzenettel, együtt tervezték meg, hogy ezzel is demonstrálják az összefogásnak és a sportnak az életet megváltoztató erejét. Mottójuk: „Egyedül gyorsabbak vagyunk, együtt messzebbre jutunk”.
(Borítókép: Konkoly Zsófia 2024. augusztus 29-én. Fotó: Franck Fife / AFP)