Szenzációs esemény helyszíne volt szerdán Pécsen a Magyar Tudományos Akadémia pécsi területi bizottságának székháza. A Rátgéber László mesteredző által szervezett I. Pécsi Sporttudományi Szimpóziumon a magyar sport legjelesebb edzőegyéniségei osztották meg a hallgatósággal sikereik titkát. Kiderült többek között, hogy a férfi párbajtőrcsapat olimpiai aranyérmét a közösségi média alapos tanulmányozásának (is) köszönheti.
Pécsi edzőlegendák a Magyar Tudományos Akadémián – High Performance-szemlélet a pécsi sikerkovácsok gyakorlatában.
Ezzel a talányos mottóval rántotta össze Rátgéber László Euroliga-győztes kosárlabda-mesteredző a baranyai vármegyeszékhelyről elindult sportszakemberek krémjét szerda délutánra az MTA pécsi területi bizottságának székházába. Valószínűleg könnyebb egy zsák bolhát egyben tartani, mint az alábbi edzőzseniket egy időpontban egy helyre összegyűjteni, hogy felfedjék sikereik titkát a hallgatóságnak. Danyi Gábor a Győri Audi ETO KC női kézilabda-csapatával nyert Bajnokok Ligáját, Petrov Iván és bátyja, Árpád világbajnoki címre, illetve paralimpiai aranyéremre vezettek úszókat, Dancsházy-Nagy Tamás a Párizsban olimpiai bajnok férfi párbajtőrcsapat edzője, a Zoomon bejelentkező Dárdai Pálról pedig nincs ember, aki ne tudná, hogy a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.
Az egyetlen kevésbé ismert résztvevő Bencs Dávid volt, ő azonban olyan pozíciót tölt be, amelyről korábban magyar ember nem is álmodhatott: az ugyancsak Pécsről elszármazott fiatalember az Orlando Magic NBA-kosárcsapat általános igazgató-helyettese. Természetesen Dávid is Zoomon keresztül osztotta meg gondolatait a szép számú hallgatósággal.
Rátgéber felütésként arról beszélt, hogy Pécsen három éve működik a Kosárlabda Specifikus Sporttudományi Központ, amely a csúcsteljesítmény (angolul a mottóban szereplő high performance) elérésének műhelye.
Amikor az 1994–1995-ös idényben bajnokságot nyertünk a Péccsel, még egymagam jelentettem a szakmai stábot, még segédedzőm sem volt – mutatott a szakember a kivetítőn megjelenő csapatképre. – Tizennégy évvel később, 2009-ben pedig úgy nyertem Euroligát a Szpartak Moszkvával, hogy az edzői stáb létszáma felülmúlta a játékoskeretét.
Danyi Gábor felemlegette a 2019-es évet, amikor Bajnokok Ligáját nyert a Győr. Tette ezt hasonló okból, mint Rátgéber, mivel a szakvezetői stáb ugyanúgy 16 fős volt, mint maga a csapat… Vagyis az oly sokat emlegetett high performance, a csúcsteljesítmény elérése manapság már nem lehetséges polihisztor, hályogkovács mentalitású edzővel, aki mindenhez (is) ért.
„Az edző ma már az edzéstechnológiák menedzsere” – fogalmazott Rátgéber, visszakérve a szót.
A Petrov fivérek azt hangsúlyozták, hogy sporttudomány nélkül lehet elérni jó eredményt, de hosszú távon aligha.
Bencs Dávid tizennégy éve indult el a nagyvilágba, amikor még csak pécsi közgazdaság-tudományi egyetemi hallgató volt. Mániája lett a kosárlabda, az NBA, és mára csaknem másfél évtized kemény munkájával eljutott oda, hogy az Orlando Magicnél, Shaquille O’Neal egykori klubjánál a jegyértékesítés menedzseréből általános igazgatóhelyettessé avanzsált. Dávid hangsúlyozta a matematika és az adatelemzés felmérhetetlen jelentőségét abban, hogy a játékosok lehetőleg a kellő pillanatban legyenek csúcsformában, csúcsteljesítményre képesek.
Hát igen, megint a high performance, a bűvös jelzős szerkezet.
A legizgalmasabb előadás talán Dancsházy-Nagy Tamás nevéhez fűződött, aki nem kevesebbet állított, mint hogy a Siklósi Gergely, Koch Máté, Andrásfi Tibor, Nagy Dávid összetételű párbajtőrcsapat nem kis mértékben az ellenfelek Facebook-, illetve Instagram-posztjainak alapos tanulmányozásával juthatott fel a csúcsra. Merthogy a közösségi média mindent, de mindent elárul azokról, akik rendszeresen posztolnak, így aztán fel lehet készülni az ellenfelekből.
Így is történt, a már jól ismert eredménnyel.
Siklósiék gondosan hanyagolták és most is hanyagolják a social média használatát, ekként tartva titokban esetleges gyenge, támadható pontjaikat.