Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára csütörtökön közölte, hogyan változtatták meg a sportágak pozicionálását a 2023 január elejétől működő ötkategóriás rendszerben. A topszintről egy sportág került ki, míg a helyére kettő lépett be, mindkettő olimpiai bajnokot adott Párizsban a magyar sportnak.
A sportállamtitkár a sajtóeseményen kiemelte: a párizsi olimpián a magyar csapat eredményeinek javát azok a sportágak szállították, amelyeket korábban az első kategóriába soroltak.
Ezek közül egy, az egyetlen téli sportág, a korcsolya veszítette el pozícióját, és került a második szintre. Tekintve, hogy a Liu fivérek időközben már kínai színekben versenyeznek, és nélkülük a széles háttér, a szép számú utánpótlás ellenére is teljesen mások a célok, a lehetőségek az eredményesség tekintetében nemzetközi porondon, ez a döntés a sportvezetéstől papírforma volt.
Egy sportág ki-, kettő viszont bekerült az első kategóriába, és figyelembe véve, hogy Gulyás Michelle, valamint Márton Viviana személyében a magyar öttusa és tekvandó is aranyérmet ünnepelhetett Párizsban, ugyancsak realitás volt az előrelépés.
A 18 éves Márton Viviana, valamint ikertestvére, Luana – utóbbi a sportág egyetlen magyar világbajnoka, de az olimpián nem szerepelt – életkorából adódóan bőven van potenciál a magyar tekvandóban, még az állományt tekintve szűk merítési lehetőség ismeretében is. Az viszont még így is bravúrosnak mondható, hogy a sportág a harmadik kategóriából sorolt egy lépcsőt kihagyva rögtön az elsőbe.
Az öttusában ellenben sorban állnak a hazai kiválóságok, mindig akad legalább egy, de inkább több képviselőjük, aki(k) képes(ek) nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredményre, Gulyás Michelle is mindössze 24 éves. Esetükben egyelőre az jelent kérdőjelet, hogy az újfajta lebonyolítás, Párizs után a lovaglást az akadályverseny váltja, újrakeverheti a sportág már megszokott erőviszonyait.
Az olimpiai szempontból éremesélyesnek gondolt második kategóriában megőrizte helyét hat sportág (atlétika, cselgáncs, kerékpár, triatlon, sportlövészet, vitorlázás), a korcsolyáról és az öttusáról már fent tettünk említést. Előbbi új beszálló ebben a körben, ahonnan utóbbitól meg elköszöntek.
Ugyancsak elköszöntek a kézilabdától, amely egy kategóriát visszacsúszott, éremesély helyett a pontszerzés tűnik inkább valósnak a Magyarországon közkedvelt, népszerű és eredményes csapatsportágnál. Tegyük hozzá, 2004 után húsz évet várt a magyar kézilabda, amíg Párizsban ismét mindkét szakág képviselői ott lehettek az ötkarikás mezőnyben, a férfiak három (2008, 2016, 2021), míg a nők két (2012, 2016) olimpiáról hiányoztak. Rióban ugye egyik sem volt ott.
Ahogyan az öttusa és a korcsolya váltotta egymást az első és a második kategóriában, úgy váltotta egymást a kézilabda az ökölvívással a másodikban és a harmadikban.
A magyar bunyósok a közelmúlt évtizedeit tekintve 2008-ig közepes létszámú csapattal vettek részt az olimpián (3–9 fő), Londontól viszont a kvótákért is komoly küzdelmet kellett folytatniuk, és már azt önmagában sikerként lehetett értékelni. 2012-ben három magyar lépett szorítóba, Rióban kettő, Tokióban egy, Párizsban viszont ismét három. Hámori Luca emlékezetes és viharos körülmények között végzett két győzelemmel, valamint egy vereséggel hivatalosan az ötödik helyen. Ugyancsak ötödik lett Kovács Richárd (1 gy/1 v), míg Akilov Pylyp első meccsén a nyolcaddöntőben elbukott, és zárt így hivatalosan a 9. helyen.
A sportág és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság viszonya az utóbbi években viharos volt, a tradíciók ellenére már a részvétele is megkérdőjeleződött az ötkarikás programban. Pedig a magyarok kimondottan sikeresek benne (10 arany-, 2 ezüst-, 8 bronzéremmel), győzniük viszont legutóbb 1996-ban, Atlantában a honi szövetség közelmúltban megválasztott elnökének, Kovács Istvánnak sikerült, dobogóra pedig Erdei Zsolt (2000, Sydney) óta nem léphetett magyar ökölvívó. Utóbbi két klasszis világbajnoki címmel is büszkélkedhet az amatőrök között, de a sportági utódoknak a férfiaknál Kokó 1991-es és 1997-es és Madár 1997-es bravúrját sem sikerült megismételniük. És a női szakág sem járt ilyen magasságban két évtizede, Pruzsinszky Ivett 2001-ben, Kovács Mária 2002-ben és 2005-ben lett világbajnok.
A legjelentősebb mennyiségi változás a harmadik kategóriában történt, ahonnét a már említetteknek megfelelően a tekvandó kettőt, az ökölvívás egyet léphetett előre, viszont kilenc sportág (evezés, kosárlabda, sí, hódeszka, súlyemelés, szinkronúszás, szörf, tenisz, tollaslabda) pozíciót veszített.
(Borítókép: Márton Viviana Párizsban 2024. augusztus 9-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)