A bréktánc, más néven bréking – sportos nevén vagy b-boying/b-girling – a New York-i South Bronxban, a tágabb értelemben vett hiphop kultúra részeként alakult ki az 1970-es évek elején, a párizsi olimpián pedig már az egész világ figyelemmel követheti legjobbjait. A győztesek nyakába aranyérem kerül, nevüket beírják a sporttörténelembe.
Az 1970-es évek elején, afroamerikai és latin-amerikai fiatalok által kitalált és nekik köszönhetően gyorsan népszerűvé váló bréktánc az utcai tánc dinamikus formája volt, amely a torna, a harcművészetek és az összetett ritmusok elemeit ötvözte.
A bréktánc korai megújítói, mint például a Rock Steady Crew és a New York City Breakers, olyan stílust fejlesztettek ki, amelyet a toprock (állva végzett lábmunka), downrock (a földön végzett lábmunka), power moves (akrobatikus mozdulatok, például pörgések és szaltók) és freezes (pózok, amelyeket a táncosok egy ideig tartanak) jellemez. A táncformát tömbházakban partikon és helyi rendezvényeken adták elő, önkifejezést és pozitív versenyzési lehetőséget biztosítva a kihívásokkal teli városi környezetben.
Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején kezdett el a mainstream figyelem középpontjába kerülni. A hiphop kultúrának a média által a Wild Style (1982), a Flashdance (1983) és a Beat Street (1984) című zenés-táncos filmeken keresztül történő bemutatása hozta el a bréktáncot a globális közönséghez. Emellett televíziós műsorok és zenei videók is bemutatták, ami segített népszerűsíteni a táncot a New York-i gyökereken, sőt, messze az ország határain túl is.
Ebben az időszakban a bréktánc nemzetközileg is elterjedt, a b-fiúk és b-lányok átvették és adaptálták a stílust a világ számos városában, elsősorban a világvárosokban. A hiphop kultúra globális elterjedése a földrajzi és kulturális különbségek ellenére is elősegítette a közösség és a közös identitás érzését a gyakorlók között.
Ahogy a bréktánc fejlődött, úgy változott a versenyzői aspektusa is.
A helyi és nemzetközi versenyek a jelentős részévé váltak, a rétegkultúraként indult mozgásforma így erőteljes sportos vonatkozást kapott. Az olyan események, mint az 1990-ben Németországban indult Battle of the Year, valamint az 1996-ban létrehozott UK B-Boy Championships platformot biztosítottak a táncosoknak, hogy megmutassák képességeiket és kreativitásukat.
Ezek a versenyek a technikai jártasságot, az eredetiséget és a művészi kifejezőkészséget hangsúlyozták. A bírák olyan kritériumok alapján értékelték a táncosokat, mint a zeneiség, a kivitelezés és a stílus. A bréktánc versenyjellege segített a művészeti forma finomításában, és arra ösztönözte a táncosokat, hogy folyamatosan újítsanak és kiemelkedjenek.
A bréktánc útja az olimpiáig a 2018-as Buenos Aires-i ifjúsági olimpián (YOG) való részvételével kezdődött. Ez az esemény jelentette az első alkalmat, hogy szerepelt egy jelentős, több sportágat felölelő nemzetközi multisporteseményen. A tánc mint sportág pedig bemutatkozott a fiatalabb, sokszínű közönségnek,
sikere és népszerűsége az ifjúsági olimpián megmutatta, hogy ötkarikás sportágként is komoly potenciált rejt magában.
2020 decemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan bejelentette, hogy a bréktánc bekerül a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok programjába. Ez a döntés része volt a NOB szélesebb körű törekvésének, hogy modernizálja az olimpiai játékokat és fiatalabb közönséget vonzzon. Felvétele más városi sportágakkal, például a gördeszkázással, a sportmászással és a szörfözéssel együtt az olimpia fejlődő jellegét és a változatos sportágak elismerését tükrözi.
A bréktánc olimpiai szereplése jelentős mérföldkövet jelent a hiphop közösség és a tánc világa számára. Ez a bréktánc elismerését jelenti, mint legitim sport- és művészeti ágat, amely méltó a globális színpadra. Sok b-fiú és b-lány számára az olimpián való részvétel egy valóra vált álom, és egy lehetőség arra, hogy tehetségüket és kultúrájukat a világ közönsége előtt is bemutathassák.
Az olimpiai reflektorfény várhatóan még tovább emeli a bréktánc státuszát, új résztvevőket vonz, és elősegíti a művészeti forma nagyobb megbecsülését. Ahogy tovább fejlődik, a hiphop kultúrában rejlő gyökerei továbbra is identitásának fontos elemei maradnak, biztosítva, hogy a tánc hű maradjon az eredetéhez, miközben új hatásokat és lehetőségeket is magáévá tesz.
Összefoglalva, a bréktánc útja a Dél-Bronx utcáitól az olimpiáig a gyakorlói rugalmasságának, kreativitásának és szenvedélyének bizonyítéka. Rávilágít a kulturális kifejezés erejére és a tánc mint kommunikációs és versenyzési forma egyetemes vonzerejére. Ahogy a 2024-es párizsi olimpián a középpontba kerül, kétségtelenül inspirálni fogja a táncosok új generációját és megszilárdítja helyét a globális sportok panteonjában.
Az utcai sportok – ezek közé tartozik a bréktánc is – olimpiai kvalifikációjának második, végső állomását június 20–23.között Budapesten rendezik, ahol a Ludovika Campuson mintegy 450 versenyző indul majd összesen a négy sportágban, köztük négyen magyar színekben, éstöbb mint 150-enbiztosíthatják még helyüket a párizsi olimpiára.
A sportolók májusban, Sanghajban rendezett első, valamint Budapesten, a második, végső állomáson maximum 50-50 pontot szerezhetnek BMX freestyle-ban, sportmászásban és bréktáncban. A gördeszka pontozása eltér majd ettől, a pontok egyharmadát korábbi versenyeken osztották ki, míg a maradék kétharmadot Sanghajban és Budapesten gyűjthetik be a sportolók.
A Ludovika Campuson tartott második fordulón a fesztiváljelleget koncertek és egyéb aktivitások jelentik, egyebek között minden utcai sportágat kipróbálhatnak a bátor és vállalkozó kedvű érdeklődők, a szükséges felszerelésről a rendezők gondoskodnak.