A kerékpáros motokrossz történelme az 1970-es évekre nyúlik vissza, a helyszín pedig Dél-Kalifornia. Kezdetben a BMX-versenyzés a fiatalok körében vált népszerűvé, akik földes pályákon tekerve és ugrásokat végrehajtva a motokrosszot utánozták, szerényebb lehetőségeikhez mérten kerékpárral. A sportág vagy inkább szakág rövid átmenettel aztán nemzetközi szinten is ismertté vált, az olimpiai megjelenésének köszönhetően pedig Pekinget követően szintet lépett. A párizsi ötkarikás játékok már az ötödik lesz a sorban az olimpiai szereplést illetően, a részvételben bízók számára a kvalifikáció még jelenleg is zajlik, a végső állomás június 20. és 23. között a budapesti Ludovika Campus lesz.
A BMX-versenyzés virágzásával a motorozás új formája kezdett kialakulni. A versenyzők városi terepen, például járdaszegélyeken és falakon, valamint üres úszómedencékben kezdtek trükköket végrehajtani, így született meg a BMX freestyle.
Az 1980-as évek elejére kialakította saját, a versenyzéstől eltérő identitását. Olyan képviselői, mint Bob Haro, akit gyakran a „freestyle BMX keresztapjaként” emlegetnek, és cége, a Haro Bikes, kulcsszerepet játszottak a sportág népszerűsítésében. Trükkjeit és mutatványait bemutató kiállításai lenyűgözték a közönséget, és a versenyzők egy egész generációját inspirálták.
Az American Freestyle Association (AFA) 1981-es megalapítása formalizálta a sportágat, versenyeket szervezett, és megteremtette a BMX freestyle további fejlődésének feltételeit. Az 1980-as években születtek meg az olyan ikonikus trükkök, mint a „flatland” manőverek, amelyekkel a versenyzők sík felületen, valamint a „vert” trükkök, amelyeket rámpákon hajtottak végre. Az olyan magazinok, mint a BMX Plus! és a Freestylin' tovább növelték a sportág népszerűségét, krónikákat készítettek a legjobb versenyzők hőstetteiről, és terjesztették a sportág kultúráját.
Az 1990-es évek nagyobb ismertséget és professzionalizmust hozott, az ESPN által 1995-ben elindított X Games pedig jelentős platformot biztosított a sportágnak. A versenyek, különösen a vert és a park diszciplínák a rajongók kedvenceivé váltak, és a versenyzők atletikusságát és kreativitását mutatták be a széles közönségnek világszerte. Az olyan versenyzők, mint a magasröptű vert trükkjeiről ismert Mat Hoffman, valamint a technikai képességei miatt „csodafiúnak” nevezett Dave Mirra, közismert nevekké váltak.
Ebben a korszakban a BMX freestyle-ban különböző szakágak, többek között street, park, vert, flatland és dirt kategóriák jöttek létre. Minden egyes szakágnak kialakult a saját egyedi stílusa, amelyek gazdagították a sportágat.
A BMX 2008-ban a pekingi olimpián debütált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ugyanis felismerte a sportág növekvő globális vonzerejét, továbbá a fiatalok elhivatottságát. A BMX freestyle tovább virágzott, a kerékpársport nemzetközi szövetsége (UCI) közben ezzel párhuzamosan meg azért dolgozott, hogy a sportágat nemzetközi szinten szabványosítsa és tovább népszerűsítse.
A NOB 2017-ben jelentette be, hogy a 2020-as tokiói olimpiai játékokon (amely a Covid–19-járvány miatt végül 2021-ben került megrendezésre) újabb versenyszámmal, a parkkal bővül a BMX freestyle. Ez a döntés egy még szélesebb körű kezdeményezés része volt, amelynek célja, hogy az olimpia fiatalosabbá, egyben városiasabbá váljon. A BMX freestyle parkra annak dinamikussága és nézőbarát jellege miatt esett a választás.
A BMX freestyle debütálása a tokiói olimpián történelmi pillanat volt a sportág számára. A versenyen férfi és női számokat is rendeztek, amelyeket a trükkök nehézsége, eredetisége és kivitelezése alapján ítéltek meg. A világ több pontjáról érkező versenyzők mutatták be tudásukat, az aranyérmet a brit Charlotte Worthington és az ausztrál Logan Martin nyerte a női, illetve a férfi versenyszámban.
A BMX freestyle olimpiai szereplése jelentősen növelte a sportág ismertségét. A versenyzőknek soha nem látott láthatóságot és lehetőségeket biztosított, és a sportolók újabb és újabb generációját inspirálta, hogy ezen az úton induljon el. Az olimpiai platform a várakozásoknak megfelelően még nagyobb elismerést hozott a sportág kultúrájának is, amely értékeli a kreativitást, az egyéniséget és a közösséget.
A jövő fényesnek tűnik, olimpiai státuszával a sportág továbbra is vonzza az új tehetségeket és befektetéseket. A fejlődés ellenére azonban meg tudja őrizni gyökereit a lázadó, csináld magad szellemben, amely meghatározta a kezdeti napokat. A dél-kaliforniai utcáktól és hátsó udvaroktól az olimpiai játékok nagyszínpadáig kivívta a helyét a sportok világában, és a sportosság, a művészet és az innováció keveréke miatt ünneplik.
Az utcai sportok – a BMX freestyle park mellett ezek közé tartozik még a gördeszka, a breaktánc és a sportmászás – olimpiai kvalifikációjának második, végső állomását Budapesten rendezik június 20–23. között.
A négy sportágban mintegy 450 versenyző indul majd összesen, köztük négyen magyar színekben, és több mint 150-en biztosíthatják még helyüket a párizsi olimpiára. A sportolók májusban, Sanghajban rendezett első, valamint Budapesten, a második, végső állomáson maximum 50-50 pontot szerezhetnek BMX freestyle-ban, sportmászásban és breaktáncban. A gördeszka pontozása eltér majd ettől, a pontok egyharmadát korábbi versenyeken osztották ki, míg a maradék kétharmadot Sanghajban és Budapesten gyűjthetik be a sportolók.
A Ludovika Campuson tartott második fordulón a fesztiváljelleget koncertek és egyéb aktivitások jelentik, egyebek között minden utcai sportágat kipróbálhatnak a bátor és vállalkozó kedvű érdeklődők, a szükséges felszerelésről a rendezők gondoskodnak.