Négy magyar hegymászó hódítja meg hamarosan a Föld legmagasabb aktív vulkánját, az Ojos del Saladót. Molnár Ábel, Varga Csaba, Fülöp Gábor és Kelemen Zsolt január végén indulnak útnak a Chilében található, 6893 méter magas hegycsúcshoz. Molnár Ábel az Indexnek mesélt a Vulkáni Kvartett elnevezésű expedíció részleteiről.
Mint megírtuk, négy magyar hegymászó indul el január 22-én, hogy megmásszák a világ legmagasabb aktív vulkánját, a 6893 méter magas Ojos del Saladót. A 26 éves Molnár Ábel, a csapat legfiatalabb tagja az Indexnek számolt be arról, hogyan készültek fel és milyen veszélyeket rejt a Vulkáni Kvartett elnevezésű expedíció.
Molnár Ábel jelenleg a legsikeresebb magyar Hét vulkán-teljesítő. A Volcanic 7 Summits (V7S, avagy Hét vulkán) hegymászókihívás egy 1999 óta létező próbatétel, amelynek lényege, hogy a teljesítők megmásszák a kontinensek legmagasabb vulkánjait. A szarvasi kalandort csupán egy állomás, az antarktiszi Mount Sidley megmászása választja el attól, hogy első magyarként teljesítse a V7S kihívást.
Molnár Ábel mellett részt vesz a csapatban az egyik legsikeresebb magyar hegymászó, Varga Csaba, valamint Fülöp Gábor és Kelemen Zsolt.
A Vulkáni Kvartett elnevezésű chilei expedíciót Fülöp Gábor hegymászó tervezte meg. A négyfős csapatból egyedül Molnár Ábel volt az, akinek már sikerült az Ojos del Salado tetejére eljutnia.
A 26 éves fiatal az Index kérdésére beszélt arról, hogy a vulkánnak két csúcstömbje van, így már hosszú évek óta vitáznak arról, hogy melyik a magasabb. Korábban 2022-ben, a 6893 méter magas vulkán chilei csúcsához jutott el, így a januári expedíción az argentin csúcsra is szívesen feljutna.
Molnár Ábel elmondta, hogy a csapattagok évente több hegymászáson is részt vesznek, ezért folyamatosan edzésben vannak. A chilei expedícióra tavaly ősszel kezdtek el készülni. A 26 éves fiatal rengeteget fut, hogy állóképessége és erőnléte is a megfelelő szinten legyen.
Sok edzést kell beletenni, mert az Ojos del Saladónak rendkívül alacsony a sikerességi arányszáma. Körülbelül 20-25 százalék, ami azt jelenti, hogy a statisztika szerint minden négy hegymászóból csak egy jut fel a csúcsra
– fejtette ki Molnár Ábel.
Hozzátette, hogy az Ojos del Saladót aktív vulkánnak hívják, de a gyakorlatban inkább szunnyadó, mivel már hosszú ideje nem volt kitörés. Véleménye szerint a chilei expedíció legnagyobb nehézsége a körülmények összességében van. „Folyamatosan fúj a szél, alacsony a páratartalom, erős az UV-sugárzás és rendkívül alacsony a hőmérséklet. Az Atacama-fennsíkon Földünk legmagasabb hideg sivatagi területe található.”
Mint mondta, az alaptábor környéke és a teljes Atacama-fennsík is kietlen és kopár. „Embertelen körülmények vannak, ahol élőlények és növényzeti övek egyáltalán nincsenek. A legfelső táborhelytől nagyjából 10-12 óra alatt szeretnénk elérni az Ojos del Salado csúcsát.”
A Chilében található Copiapó településről január 26-án indulnak el, majd a menetterv alapján február 2-re ütemezték a csúcstámadást. Napról napra jutnak egyre magasabbra, ugyanis fontos, hogy megfelelően akklimatizálódjanak.
Molnár Ábel szerint a hegymászóknak hozzá kell szokniuk és el kell fogadniuk, hogy Magyarországon rossz megítélése van ennek a sportágnak. Suhajda Szilárd hegymászó 2023-as halálával kapcsolatban kifejezetten elszomorította a közvélemény reakciója. Szerinte a hegymászók mind tisztában vannak azzal, hogy ennek a sportnak milyen veszélyei vannak, éppen ezért „nagyon észnél kell lenniük minden egyes lépésüknél”.
A szarvasi hegymászó személyesen ismerte Suhajda Szilárdot. „Mindig nagyon segítőkész volt, akár ruházatválasztásról vagy felszereléshasználatról legyen szó. Például a kabátot, amit most a chilei expedícióra viszek, azt is az ő tanácsára vásároltam meg, remekül helytállt a múltkor is.”
A chilei expedíción két olyan, hatezer méter feletti hegycsúcsot is célba vesznek, ahol magyar hegymászók soha nem jártak még korábban.
Molnár Ábel arra is kitért, hogy a négyfős csapat a Barrancas Blancas és az El Muerto magaslataihoz is ellátogat. Véleménye szerint az El Muerto már a nevében is jelzi, hogy egy nehezebb úti cél lesz, ugyanis a hegy halált jelent spanyolul. Mint mondta, az El Muerto nemzetközileg is ritkán mászott, és a csúcsra is nehéz útvonalat találni. „A hegy felépítése is bonyolultabbá teszi a mászást, nincsenek táborhelyek kiépítve, de szeretnénk megpróbálni, és bízunk benne, hogy összejön” – fejtette ki Molnár Ábel.
Molnár Ábel a Dél-Alföldön született, a Békés vármegyei Szarvason. A 26 éves kalandor szerint már gyermekkora óta vonzották a hegyek. Családjával sokat kirándultak Magyarország és Erdély magaslatain, nagybátyának köszönhetően pedig az Alpokba is eljutott. Felnőttkorában már önerőből és teljesen egyedül mászott meg három vulkánt – Elbrusz, Damávand, Citlaltépetlis – a V7S kihívásból, valamint a Kilimandzsáró magaslatain is járt.
A Volcanic 7 Summits (V7S, avagy Hét vulkán) expedícióról 2019-ben olvasott először, így abban az évben két vulkán csúcsához is eljutott.
Molnár Ábel 21 éves volt, amikor megmászta az 5642 méter magas Elbruszt, amely Európa legmagasabb hegycsúcsa és vulkánja.
Felidézte, hogy édesanyja eleinte kicsit nehezen viselte az expedíciókat, főként amikor közölte, hogy tíz napra egyedül utazik el Oroszországba. Mára a családja is tudja, hogy bízhatnak az eddigi tapasztalataiban.
Molnár Ábelt már hat állomást teljesített a V7S kihívásból. Jelenleg csak a Mount Sidley megmászása választja el attól, hogy első magyarként teljesítse a Hét Vulkán elnevezésű kihívást. A hegymászó szerint ez a vulkán azért maradt a végére, mert a hétből ez a legdrágább úti cél. Mint mondta, évek óta tervezi az expedíciót, de egyelőre még nem sikerült támogatókat találnia hozzá. „A Mount Sidley megmászása körülbelül 30 millió forint, úgyhogy önmagában hatszor drágább, mint a többi hat vulkán együttvéve a kihívásban. Csak a pénz az egyetlen akadálya annak, hogy valaki ide eljuthasson.”
A szarvasi kalandor elmondta, hogy a chilei hegymászás után Nagy Balázs nemzetközi klímakutató expedíciójához is csatlakozik, ahol a terepen zajló munkákat segíti. A hegymászó jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem földrajz szakos hallgatója, így örömmel vesz részt a geográfusok munkájában.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kutatócsapat már több mint tíz éve dolgozik az Ojos del Salado térségében. „Nekik köszönhetően ez Földünk legmagasabb, folyamatosan megfigyelt hegye, emellett nagyon sok eredményt tudnak felmutatni ebből a kutatásból. A chilei vízdiplomáciát is segítik, Magellán-díjat is kaptak, úgyhogy tényleg nagyszerű dolgokat visznek véghez” – fejtette ki.
A Vulkáni Kvartett elnevezésű expedíció tagjai – Molnár Ábel, Varga Csaba, Fülöp Gábor és Kelemen Zsolt – kevesebb mint két hét múlva indulnak útnak a Föld legmagasabb aktív vulkánjához. A tervek szerint Magyarországra február közepén érkeznek vissza.
(Borítókép: Molnár Ábel fotója a 2022-es Ojos del Salado-expedícióról)