A sportvilág új keletű vadhajtásának, dollármilliárdos üzletemberek életveszélyes emberkísérletének nevezik a magyar sportélet közismert alakjai az Enhanced Gamest, magyarosítva „továbbfejlesztett játékokat”, amelynek résztvevői doppingellenőrzés nélkül szabadon fogyaszthatnak teljesítményfokozó készítményeket. Az Ausztráliában született ötletgazda, az Oxfordban pallérozódott Aron D'Souza mögött felsorakozó befektetők díszes társaságában két amerikai nagyágyú is tolja a várhatóan már az idén bemutatkozó „szteroidolimpia” szekerét. Az egyik Donald Trump amerikai elnök 47 éves fia, a másik pedig a szintén „Junior”, de már 71 esztendős ifjabb Robert F. Kennedy.
Egyiküket sem lehet azzal a váddal illetni, hogy megvetik a profitot, amiben önmagában semmi kivetnivaló nincs. Az érvelésük azonban sokaknak nem tetszik, másoknál pedig egyenesen kiveri a tolerancia biztosítékát. Szerintük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy milliárdokat felhalmozó, az olimpikonokkal szemben mégis zsugori és korrupt szervezet, a Doppingellenes Világszervezetet (WADA) pedig annak befolyásolható, olykor a tudománynak ellentmondó rendőrsége.
A szószóló D'Souza azt állítja, hogy morálisan támadhatatlanok, mert nyíltan állítják, hogy minden sportolónak jogában áll azt csinálni a testével, amit akar. Szemben azokkal az álszent társaikkal, akik titokban már vétkeztek, de ezzel nem mernek előállni. Hivatkozási alapjuk is van. Egy eddig ismeretlen felmérés tanúsága szerint a megkérdezett sportolók 44 százaléka elismerte, hogy legalább egyszer már a tilosban járt, más szóval beszedett egy vagy több olyan gyógyszert, ami a WADA tiltólistáján szerepel, ugyanakkor a fülön csípett csalók statisztikai adata csupán 1 százalék volt.
D'Souza és társai már annyi pénzt dobtak össze, hogy egymillió dolláros szuperbónusszal kecsegtetik azokat, akik a versenyszámukban a világcsúcsnál jobb eredményt érnek el. Erről a NOB persze hallani sem akar, sőt az olimpiai játékok szellemének megcsúfolását emlegeti. Lesújtó a véleménye a magyar sport prominenseinek is, akik közül négyen egymást erősítve nyilatkoztak az Indexnek.
Gyulay Zsolt, az olimpiai- és világbajnok kajakozó 2022 óta a MOB elnöke. A sportvezető arra figyelmeztetett, hogy akik a tiltott teljesítményfokozók szedésének spiráljába kerülnek, azok soha nem keverednek ki onnan, ezért a karrierjüket és az életüket egyszerre viszik vásárra.
„Az olimpiai család számára ez egy olyan, vadhajtásnak minősülő kezdeményezés, amely egyrészt értelmezhetetlen, másfelől elfogadhatatlan a számomra, bárki is áll mögötte, bárkinek az érdeke, hogy sikerre vigye. Akik az olimpiai játékok eszméjéhez tartják magukat, azok annak egyesítő erejében hisznek, ezért nem is azonosulnak azokkal, akiknek akarva-akaratlanul a megosztás az érdeke. Akik az ötkarikás versenyek lehetséges alternatívával állnak elő. Egyszerűen elképzelhetetlen a számomra, hogy kétféle olimpia vagy az olimpiára emlékeztető multisportesemény legyen. Egy olyan, ahol a sportolók elfogadják, hogy doppingellenőrzéseknek kell alávetniük magukat, és egy másik, amelyre a résztvevők annyi és olyan teljesítményfokozó készítmény fogyasztásával készülnek fel, amennyit csak mernek, amitől jelentős javulást remélnek.”
A MOB-elnök hozzátette: első hallásra csak arra tud gondolni, hogy „a szervezők az elképesztő, már-már földöntúli teljesítmények reményében és azok bűvöletében figyelmem kívül hagyják, hogy a teljesítményfokók fogyasztása káros hatást fejthet ki.
Ha viszont tisztában vannak ezzel, akkor ez felér egy emberkísérlettel, az emberi életek kockáztatásával.
Gyulay Zsolt szerint a NOB, élén a márciusban bemutatkozó új elnökével, soha nem fogja hozzájárulását adni ahhoz, hogy azok a sportolók, akik az olimpiák szereplői, a teljesítményfokozókkal élők versenyein is rajthoz álljanak. Hol itt, hol ott. Az olimpiai mozgalom történetének 130 éve nem erről szólt, elveit, szabályait és kötelmeit illetően senkinek a kedvért nem fognak engedményeket tenni.
„Aki a figyelmeztetés és a tiltakozás ellenére az új versenyformát vonzónak és kihívásnak tekinti, az ámokfutásba kezd. Fokozatosan növelni fogja a dózist, egészen addig, amíg a szervezete nem adja fel a szolgálatot. Sportolók halála vethet árnyékot a sport egészére, ezt meg kell akadályozni minden lehetséges eszközzel.”
A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívóként úgy vélekedik, hogy az új versenyforma kitalálói rémes álmokat szőttek, olyan utat választottak, aminek az életét szerető józan ember nem vág neki.
„A premier helyét és időpontját még nem jelentették be, de én már most úgy gondolom, hogy az ötletgazdák, akik egy személyben a profitvadász befektetők is, egy kalap alá veszik a versenysportot a gladiátorok öldöklő tusakodásával. Maximálisan ellenzem ezeket játékokat, amelynek már a nevével sem vagyok kibékülve. Gyalázatos és megtévesztő csúsztatás »játékokat« emlegetni, amikor ez az elnevezés az olimpiai játékokhoz kötődik, a kezdetek kezdetétől egészen mostanáig.”
A MOB korábbi elnöke kiemelte: félti azokat a sportolókat, akiket sikerül rávenni az indulásra. A nyugalmazott sportdiplomata – aki 1995 és 1999 között a NOB egyik alelnöke is volt – hozzátette:
azok a sportemberek, akik mégis bevállalják a részvételt, vélhetően nem számolnak azzal, hogy „egyirányú útra lépnek, ahonnan nem lehet visszafordulni”.
„A teljesítménysportok »kokszoló« képviselői talán kilőhetnek a pályán, de ebben sem vagyok biztos, a küzdősportok képviselői viszont a vesztükbe rohannak, mert felspannolva meg fognak vadulni, kíméletlen és pokoli csatát vívhatnak, aminek a kimenetele a lehető legrosszabb is lehet.”
Schmitt Pál számára a sport mindig is az esélyegyenlőség szimbóluma volt, Egy olyan globális játéktér, ahol a teniszezők felváltva adogatnak, térfelet cserélnek, ahol nappal vagy széllel szemben játszanak, fordulás után pedig éppen fordítva, és ez így van jól, így igazságos. Ahogy az is, hogy a vívók csak milliméterre azonos hosszúságú fegyverrel léphetnek a pástra.
„Gyanítom, hogy a világcsúcsjavításért beígért egymillió dolláros bónusz sok sportolót fog megrészegíteni, de ez a csoda nem lesz hosszú életű, ezzel a jóslattal nem vagyok egyedül. Remélem, hogy az új versengési forma, amit sportnak csak nehéz szívvel nevezhetek, nem fogja megosztani a sportvilágot. Nem kelti azt a látszatot, hogy az emberi szabadság megtestesítője, a szabad választás jelképe. Azt már tudjuk, hogy nem vérbeli sportemberek a befektetők, hanem az üzleti világ nagyágyúi, akiknek most semmi sem drága, így a sportolók élete sem. Nem tudom elképzelni azt, hogy a jövőben egy szteroidokkal felturbózott sportoló úgy néz majd egy »igazi« olimpikon szemébe, ahogy eddig. Bizonyára lesz olyan, aki kapható a kalandra, aki letér az útról, nézők is lesznek, bár nem vagyok biztos abban, hogy a doppingolók versenye sokak érdeklődését váltja ki. Minket arra neveltek, hogy legyünk szorgalmas sportolók, akik nem csalnak, és nem is próbálják becsapni az ellenfeleiket. Erre tanítottuk a gyerekeinket és az unokáinkat is, nem arra, hogy tilosban járjanak. A fair play számukra is szentírás.”
Szalma László volt atléta, a Testnevelési Egyetem 67 éves tanszékvezető docense nem válogatta meg a szavait, amikor a nyilatkozatába kezdett.
„Bocsánat a kifejezésért, de ez egy baromság, aminek nem szabad befurakodnia az elfogadott sportágak és sportversenyek közé. Nem tudom eldönteni, hogy ezeket az úgynevezett játékokat egyáltalán sportnak nevezzem-e, mert ellent mennek a fair play szellemével, az Olimpiai Chartában foglaltakkal, ezért rossz fényt vethetnek az egyetemes sport egészére. Ha ennek ellenére tető alá hozzák, és úgy tűnik, hogy a befektetőknek semmi sem drága, olyan kihívás elé állítják a sportolókat, amivel eddig még nem találkoztak. Így nem is lehet felmérni, hogy milyen veszélynek teszik ki magukat. A túlzott szteroidfogyasztás életfontosságú szerveket károsíthat, mentális zavarokat okozhat és függőséget alakíthat ki.”
A kétszeres fedett pályás Európa-bajnok távolugró Szalma emlékeztetett arra, hogy már korábban is hallani lehetett olyan sportolókról, akik sok pénzért az egészségüket is vásárra vitték volna, talán azt remélve, hogy olyan nagy baj biztos nem lesz.
Találkoztam egy olyan tanulmánnyal, ami olyan fiatal sportolókról szólt, akiknek az élete vágya az olimpiai győzelem megszerzése volt. Szomorúsággal töltött el, hogy igen sokan tiltott szerekkel is éltek volna, ha azok álmaik megvalósulásához segítik őket. Lépnünk kell, nekünk, tanároknak és edzőknek is kötelességünk, hogy a veszélyekre figyelmeztessünk.
A magyar csúcstartó távolugró egyetért a WA elnökével, mert Sebastian Coe már leszögezte, hogy nincs helye az atléták közösségében olyan versenyzőnek, aki beáll a doppingolók közé, és kedve szerint váltogatná a sapkáját.
„Egy szónak is száz vége, ezt az őrület nem szabadulhat el, még az előtt, hogy belejelentik az első halálos áldozatot. Jó lenne, ha a profitorientált befektetők más vadászmezőket választanának.”
Az ortopéd sebész főorvos Tállay András, aki a MOB orvosi bizottságának vezetője, emellett három olimpiai válogatott orvosa, először is arra emlékeztetett, hogy a tisztán amerikainak mondott kezdeményezés nem új keletű.
„Már évek óta lóg a levegőben egy ilyen jellegű multisportesemény megrendezése, de most, hogy újra Donald Trump lett az elnökük, az amerikaiak a fejükbe vették, hogy nem várnak tovább. Biztos az anyagi háttér, és úgy gondolják, hogy ez a legfontosabb. Látszólag cseppet sem zavarja a magabiztos ötletgazdát és a vállalkozói kör többi tagját, hogy szembemennek minden olyannal, ami az olimpiai mozgalom örök értéke. A NOB már kinyilvánította az aggodalmát, és felhívta az amerikaiak figyelmét, hogy ha az a céljuk, hogy lerombolják az olimpiák tradicionális értékeit, és semmibe veszik a fair play szellemét, a legjobb utat választották, de ezt nem fogják hagyni.”
Tállay András úgy fogalmazott: „Akinek esze van, az kimarad ebből az emberkísérletből.”
Az igazságérzetem azt mondatja velem, hogy a szörnyűséget engednek ki a palackból. Nem szabad úgy lennie, hogy az győz, aki több teljesítményfokozót szedett be, vagy egy hatásosabb gyógyszert. Ebből alakulhat ki a túladagolás, amikor menthetetlenül károsodik a vese, a máj, függőség alakul ki, egyre nagyobbá válik a daganatos betegségek veszélye, és felborul a sportoló mentális egyensúlya is.
Az orvos hangsúlyozta: nemrégiben még a konditermeket emlegették olyan titokzatos műhelyekként, ahol mindenki ellenőrzés nélkül tömi magába a szteroidokat, és így gyúrja ki magát, mostanra azonban ez már nem így van. „A kemény srácok visszafogták magukat, mert már ők is tudják, hogy a jóból, mármint a jó anyagból is megárt a sok.”
„Kérdés, hogy a továbbfejlesztett játékok indulói is így gondolkodnak-e, vagy »nagy kanállal« merítenek a teljesítményfokozókból.”
Tállay András kiemelte: számára orvosként és sportembereként is elfogadhatatlan az a gondolat, hogy a testével mindenki azt kezd, amit éppen akar, mert „az őrületes hatású gyógyszerek őrületes bajokat okozhatnak”.
Legyen a sportoló keresztény vagy más vallású, hívő vagy nem, egy »szteroidolimpiának« is nevezett verseny csábításának engedve nem viheti vásárra az életét. Erre nem bátorítani kell, hanem észhez téríteni.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség – amelyet a továbbfejlesztett játékok szervezői a NOB befolyásolható rendőrségének neveztek – a héten visszavonta az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége és annak vezérigazgatója, Travis Tygart ellen indított rágalmazási keresetét annak a 23 kínai úszónak – az amerikaiak szerint eltussolt – ügyében, akiknek trimetazidintesztje „egységesen” pozitív lett a 2021-es tokiói olimpia előtt. Lépését a WADA azzal indokolta, hogy pereskedés helyett a doppingolás elleni globális küzdelmének feladataival kíván foglalkozni...
Ezt megelőzően a Fehér Ház nem engedélyezte a 2024-es éves tagdíj befizetését a nemzeti doppingellenes ügynökségének, ami a WADA alapszabályának 6.6-os cikkelyének értelmében az amerikai tagság automatikus felfüggesztését jelenti. A szóban forgó összeg 3,625 millió dollár, fájó és pótolhatatlan hiány a WADA költségvetésében.
(Borítókép: Jaime Lopez / LatinContent / Getty Images)