A sportvilág ritkaságaként említhető, hogy Magyarországon négy olimpiai bajnok is sportágának elnökeként kormányoz, Közülük az egykori „kápakirály” tornászlegenda, a négyek között a 71 évével rangidős Magyar Zoltán immár tizennégy éve élvezi választóinak bizalmát. A hozzá hasonlóan az állatorvoslás tudományát kitanuló 61 éves Wladár Sándor 2017-ben lett az úszószövetség legfőbb tisztségviselője, Moszkva olimpiai bajnokát Magyarhoz hasonlóan a Nemzet Sportolója címmel tüntették ki. Az Athénban és Pekingben is Kemény Dénes „aranycsapatát” erősítő 45 éves Madaras Norbert 2022-ben került a vízilabda-szövetség élére, ugyanezt a tisztet az ökölvívó-szövetségben a tavaly megválasztott 54 éves atlantai aranyérmes Kovács „Kokó” István tölti be.
A tiszteletre méltó sportemberek közül megválasztásakor Wladár és Madaras is kényes és bonyolult feladatok terhét vette a vállára, amelyek száma és súlya „menet közben” még tovább púpozódott.
Az olimpiai bajnoki győzelem, illetve a duplázás örömét is átélt sportági elnökök szűk elitjében tehát a küldetése vége felé járó Magyar Zoltán a rangidős, ugyanakkor nem ő az, aki a leghosszabb ideje sportágának az első embere. Az abszolút rekorder a 65 éves Tóth László, akit először 1998-ban, tehát 27 éve (!) választottak meg a cselgáncsszövetség elnökének, és azóta már többször megerősítettek tisztségében.
Tóth szakmai és emberi elismertségét bizonyítja, hogy az egykor maga is cselgáncsozó sportvezetőt 2022-ben az európai szövetség (EJU) szintén az elnökévé választotta. Mandátuma tavaly ugyan lejárt, de szóba sem került a távozása. Éppen ellenkezőleg: a sportág európai „parlamentje” közfelkiáltással döntött úgy, hogy nincs nála alkalmasabb személy az EJU vezetésére. A magyar sportdiplomata dicséretére legyen mondva, neki köszönhető az is, hogy a budapesti székhelyű Nemzetközi Cselgáncs Szövetségnek (IJU) magyar az alelnöke.
Nem Tóth László az egyedüli, akik régi motorosnak számít az elnöknek megválasztottak sorában. A már említett Magyar Zoltán mellett ide sorolható a 2009-ben a kormánykerékhez álló, nemrégiben újra megválasztott Gyulai Miklós az atlétáknál, a 2006-ban eltávozott sportdiplomata Gyulai István elsőszülött fia, aki azzal is büszkélkedhet, hogy sprinterként nyári, bobosként pedig téli olimpiának is résztvevője lehetett. Gyulainál egy évvel korábban lett a súlyemelő-szövetség elnöke Dobos Imre, akit sportágának közgyűlése március 29-én választhat újra.
A teljesség igénye nélkül készített összeállításban következőként a bankár és klubtulajdonos Csányi Sándor neve tűnik fel, aki 2010 óta a labdarúgó-szövetség elnöke, 2018-tól kezdve pedig a nemzetközi szövetség (FIFA), alelnöke is, nem mellesleg Magyarország második leggazdagabb embere. Az elnökválasztások a múltban olykor igazolták a várakozást, máskor viszont rácáfoltak a papírformára. A jövés-menésből ugyanakkor arra is fény derült, hogy a szavazásra jogosultak többsége azokat preferálta, akik a pozíciójuknál fogva az állami pénzügyi forrásokhoz egyszerűbb csatornákon tudnak hozzáférni. Ezzel is magyarázható, hogy a regnáló elnökök között most is akadnak politikusok, országgyűlési képviselők, kormánytagok, államtitkárok, vagy azok helyettesei.
Meglepetésnek számított, amikor 2012-ben a bankár Erős Jánost váltva Csampa Zsoltot választották meg a vívószövetség elnökének, de a helyét – a nemzetközi sikereknek is köszönhetően – azóta is biztosan őrzi, legutóbb tavaly erősítették meg a tisztében. Az ötvenéves sportvezető a Belügyminisztérium nyilvántartások vezetésért felelős helyettes államtitkárként tevékenykedik.
Akadnak az elnökök között „duplázók” is, ahogy például Schmidt Gábor, a kajak-kenu-szövetség 2016-ban főtitkárból elnökké előrelépett vezetője, aki egy személyben a Honvédelmi Minisztérium sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára is. „Két lovon” ül az öttusázóként olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok Balogh Gábor is, aki amellett, hogy 2023 decembere óta a megújult öttusaszövetség elnöke, 48 évesen ugyanezt a tisztet tölti be a Nemzeti Diák-hallgató és Szabadidősport Szövetségben is.
Annak ellenére, hogy egyre több szó esik arról, hogy nem csupán a sportban, hanem a sportvezetésben is változtatni kell a férfiak dominanciáján, a nagyobb olimpiai sportágakban idehaza csupán egyetlen női elnök munkálkodik. Nevezetesen Kolbenhayer Zsuzsanna, akit 2024 májusában választottak meg jégkorongszövetség elnökének, és akiről azt is tudni kell, hogy sportága nemzetközi szövetségben régóta komoly pozíciót tölt be, ő vezeti a női és a jogi bizottságot is. Miután a napokban a zimbabwei Kirsty Coventry személyében első alkalommal női elnököt választottak meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének, az áttörés hatása valószínűleg a magyar sport berkeiben is folyamatokat indít(hat) el, megszüntetve a férfi sportvezetők majdnem százszázalékos foglalkoztatását.
Az összeállításhoz tartozik még az is, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és főtitkára is olimpiai aranyéremmel büszkélkedő sportvezető. A szervezetet vezető 60 éves Gyulay Zsolt 1988-ban Szöulban kajakozóként két aranyérmet nyert, a nála két évvel idősebb Fábián László ugyanott egyet, Martinek János és Mizsér Attila társaságában az öttusázók csapatversenyében.
(Borítókép: Gyulay Zsolt, Dr. Wladár Sándor és Dr. Magyar Zoltán. Fotó: Szalmás Péter / MOB)