1994. július 23-án a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) rendszerváltás utáni második elnökének választották meg Benkő Lászlót. A Caola tulajdonosa nem húzta sokáig a magyar futball élén, 1996 elején távozott. Utólag azt mondja, kilátástalan volt küzdelme és ezért előkészítette visszavonulását.

Benkő megválasztásának története természetesen egy lemondással kezdődött: június 9-én, a válogatott Belgium elleni 3-1-es vereségének napján a szövetségi kapitány Verebes József mellett távozott az MLSZ elnöke, Laczkó Mihály. A Magyar Kábel Művek első embere 1989 óta állt a szövetség élén, elfogyaszott hat szövetségi kapitányt és indoklásként azt mondta, nincs értelme a további hadakozásnak a profi klubokat tömörítő ligával és az állami sportvezetéssel. Maga helyett 1978 és 1986 közötti elődjét, Szepesi Györgyöt ajánlotta. Ő elvállalta a jelöltséget, de jelentkeztek mások is: liga saját elnökét, Mezey Györgyöt jelölte, az edzők Genzwein Ferencet ajánlották, a közgyűlésre legtöbb tagot delegáló amatőr klubok pedig Benkő Lászlót, a Caola Rt. tulajdonosát, a Kispest-Honvéd FC elnökét jelölték.

"Nem akartam én MLSZ-elnök lenni, nem akartam elfogadni a jelölést, csak megdumáltak" - emlékezett vissza mostani beszélgetésünkkor egykori jelöltségére Benkő. Az elnökválasztást felvezető Nemzeti Sport-számban úgy nyilatkozott, világéletében csak a konkrét események után nyilatkozott, így nem akar előre programot hirdetni. Benkő azt ígérte, ha megválasztják, egy hónap múlva letesz az asztalra egy olyan koncepciót, amely aztán a futball törvényévé válna. A helyzettel kapcsolatban pedig nem volt pesszimista: "Egyébként azt vallom, hogy a labdarúgás nincs olyan bajban, mint ahogy gondoljuk."

A többi jelölt közül Genzwein visszalépett, Mezey és Szepesi pedig érdekes ötlettel állt elő. Mindketten azt akarták, hogy csak egy évre válasszon elnököt a rendkívüli közgyűlés (A távozó Laczkó mandátuma eredetileg addig szólt). Szepesi eleve csak ezzel a feltétellel vállalta, Mezey pedig szintén őt akarta átmeneti elnöknek, illetve azt, hogy a három jelölt együtt vezesse a szövetséget, amelyben ebben az időszakban a feladatokat kellett volna meghatároznia és önvizsgálatot kellett volna tartania.

Az elnökválasztó rendkívüli közgyűlés színpadias jeleneteket, kivonulást és sértődést hozott. Az első vihart az Országos Sporthivatal (OSH) elnöke, Gallov Rezső kavarta azzal, hogy az egyértelműen állami segítséget váró küldöttekre úgymond rácsapta az ajtót. Azt mondta, sorsdöntő napok ezek a futballban, de az állam nem fog kitöltetlen váltót aláírni a magyar focinak. "A labdarúgásban nem minden pénz kérdése. Nem várhat a futball garanciát, amikor a futball sem tud garanciát adni az eredményességre" - jelentette ki az államtitkár.

Az elsőként felszólaló jelölt, Benkő meggyőzőnek tűnt, nagy tapsot kapott. Majd következett Mezey, aki vázolta már ismert nézeteit az ideiglenes elnökről és a posztra Szepesit javasolta. Utóbbi szólalt fel utolsóként és látva, hogy a küldötteknek nem fog tetszeni az ideiglenes megbízatás ötlete, Benkőt javasolta elnöknek. Ezután ritkán látható cirkusz kezdődött, a kezdőlökést ezúttal is Gallov államtitkár adta, aki kiosztotta a küldötteket, hogy igenis válasszanak most elnököt. Szepesi erre beszólogatott az államtitkárnak, majd kijelentette, ő nem vállal semmi tisztséget. Mezey is alaposan felhúzta magát és nekiesett Gallovnak, mondván, az elmúlt négy év alatt nem hallotta ilyen határozottnak az államtitkár hangját. "Akkor mondják ki, hogy a kormány nem támogatja a futballt" - majd azzal zárta a monológját, hogy lemondott az elnökjelöltségről és kivonult a teremből. Később az MTK legendás játékosa, Sándor Károly megjegyezte, hogy aki közszereplést akar vállalni, annak nem szabad úton-útfélen megsértődnie.

Másként látta a helyzetet a legtöbb küldöttet adó amatőrök elnöke, Szentannai József, aki szerint maradnia kellett volna Laczkónak és egyébként is minden úgy jó a magyar futballban, ahogyan van. Az amatőrök végül átvitték akaratukat és jelöltjük, Benkő László 119 igen, 22 nem és 31 érvénytelen szavazattal az MLSZ huszonegyedik elnöke lett, három évre.

"Egyenes és őszinte leszek mindenkivel. Aki nem szolgálja a magyar futball ügyét, azzal nem tudok együtt dolgozni - nyilatkozta Benkő a közgyűlés utáni tájékoztatón." Nem zavarta, hogy az amatőrök szavazataival lett MLSZ-elnök, mint mondta, ők képviselik az ország nagyobbik részét. Majd odamondogatott Mezeynek is. "Egy dolog nagyon elszomorít, mégpedig azoknak a kivonulása, akik óriási pénzeket keresnek a magyar futballban. Nekem az a véleményem, hogy nem így kell véleményt nyilvánítani!"

Mezey és az őt támogatók viszont csalódottak voltak és sértődöttek. "Most hadd ne nyilatkozzak, ilyen napom van..." - mondta az edzőbizottság elnöke, az akkor Újpesten dolgozó Garami József. A bajnok Vác edzője, Csank János azt mondta, nagyon-nagyon szomorú. "Ezúttal is előre le lett játszva minden! Én egy ilyen kabaréban nem óhajtok szerepet vállalni" - kommentált az üléstermen kívül Mezey. Néhány héttel később egy interjúban kijelentette, neki jár a kivonulás, sértődés joga: "Tettem már annyit a magyar futballban, hogy megsértődhessek abban az esetben, ha valamit tisztátalannak, manipuláltnak érzek."

Az új elnök néhány nappal később megkapta az első pofont, amikor a kapitányi posztra szánt elsőszámú jelöltje, Nyilasi Tibor nemet mondott a felkérésre. Másnap a Nap-Keltében sem tudott napirendre térni az eset felett, csak azt hajtogatta, feltételezni sem merte, hogy visszautasítja a Fradi akkor már csak volt edzője. Végül Mészöly Kálmán lett a kapitány, harmadik megbízatása volt ez - a fanyalgók szerint azért, mert ő volt az egyetlen, aki igent mondott.

Benkő már egy szeptemberi interjúban elismerte, baráti körben már többször beszélt lemondási szándékairól. Az MLSZ-elnök a tévéközvetítési jogokról is szólt, sérelmezte, hogy a feljebb alkudott összeg is csak 70 millió forintot jelent a magyar focinak. Még akkor is ment az újságon keresztüli szópárbaj Mezeyvel, akit a szövetség technikai igazgatójának akart megszerezni Benkő, de a jelölt hetekig nem akart választ adni. "Neki emberileg kell megváltoznia. Nem vagyok kibékülve a jellemével, nem határozott ember. Aki elolvasta a Nemzeti Sportban a szavait, tudja, hogy lehetetlen vele dolgozni" - mondta a BVSC akkori szakosztály-igazgatójáról. Mezey aztán néhány héttel később mégis technikai igazgató lett.

"Fakarddal küzdöttem a hatalom ellen" - jellemezte most elnöki idejét Benkő, aki most is a Caola-Alfa elnök-tulajdonosa. Fő célkitűzésének a televíziós bevételek növelését tartotta és állítja, ebbe bukott bele. A magyar fuball tévés jogai ekkor már a Bodnár György vezette Football Duó Kft.-nél voltak és Benkő szerint nem részesültek a bevételekből megfelelő módon a legilletékesebbek, vagyis a klubok. Ezért küzdött a Football Duóval, kevés sikerrel.

"Arról azonban nem tudtam, hogy Bodnárnak üzleti partnere, sőt, egy vállalkozásban társtulajdonosa is volt Békesi László akkori pénzügyminiszter - világított rá az összefonódásokra. A Caolánál pedig időközben nemcsak az APEH jelent meg, hanem hamarosan a cég privatizációját is vizsgálták. - Nem találtak semmit, nem is találhattak, hiszen korábban nemzetközi elismerést is kapott a Caola magánosítása."

Elnökösködése alatt sem jutott ki a válogatott az aktuális világversenyre (az 1996-os angliai Eb-re), az olimpiai csapat azonban 24 év után kivívta a részvételt és 1996-ban ott lehetett Atlantában. Benkő mai napig az irodájában tartja az utolsó, skótok elleni selejtezőmeccsen készült csapatképet. A kijutáskor még igen, az olimpia idején azonban már nem ő volt az MLSZ-elnöke. A felszínen normális elnökváltás zajlott, miután 1996 elején jelezte, az elnökség karcsúsítása miatt ő is lemond tisztéről, de természetesen újrajelöltette magát. Egyetlen kihívója akadt, elődje, Laczkó Mihály, aki a februári közgyűlésen 105-65 arányban legyőzte. "Köszönetet szeretnék mondani mndazoknak, akik az elmúlt időszakban támogatták elképzeléseinket. Jót akartunk, tisztességgel végeztük" - így szólt Benkő leköszönő nyilatkozata, majd elsimerte, ő bizony nem lobbizott a küldötteknél a szavazás előtt.

"Belefáradtam a küzdelembe és azért előkészítettem a távozásomat - árulta el a 13 évvel ezelőtt történtekről. - Jól ismertem a Laczkó Misit még a PEMÜ-ből, meggyőztem, hogy vállalja el megint, és így lett ő az utódom."

Az örökös tiszteletbeli MLSZ-elnöknek válaszott Benkő azóta a cigányfutball ekötelezett támogatója lett. A témában a közelmúltig működő szövetségi bizottság elnöke volt, jelenleg a Farkas János Alapítványon keresztül támogatja a cigányválogatottat.