Kulcsár Győző az 1968-as olimpiára felkötött karral érkezett, négy évvel később bicegve. Mindkétszer aranyéremmel távozott. 1972-ben sikerült a mesterhármas, a párbajtőrcsapat harmadszor is aranyérmes lett, nagy győzelem volt, egy kis trükkel. 

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1968-as olimpiai győzelem után a párbajtőrcsapat a következő vb-n második lett, 1970-ben és 1971-ben viszont megnyerte az aranyérmet. A csapat átalakulóban volt, a szolnoki B. Nagy Pál helyére Erdős Sándor került. A 72-es olimpiára jött még egy változás, a 68-ban az utolsó csörtében nagyszerűen vívó Nemere Zoltán helyét Osztrics István vette át. Nemere német feleségével 1971-ben Essenbe költözött, frissen szerzett fogorvosi diplomáját ott használta.

A csapat magja, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Schmitt Pál megmaradt, hozzájuk csatlakozott a két fiatal. Erdős 25 éves, Osztrics 23 éves volt a müncheni olimpia idején, előbbi a BVSC, utóbbi az OSC vívója volt. A csapat abszolút favoritként érkezett Münchenbe, az olimpiák előtti egykori esélylatolgatós szlogent, hogy a kardcsapat aranya fixen megvan, felváltotta, hogy a párbajtőrben garantált az első hely. 

Bal lábfejének középcsontjából egy borsónyi darabka letört vagy megrepedt, ez volt a kevéssé hivatalos leírás. A gyógyulási időt 4-5 hétre tették. Mivel a vívóversenyeket a második héten rendezték, úgy számoltak, szerencsével az utolsó pillanatra felépülhetett. 

„Kamuti Jenő doktor páratlanul gondos kezelésének köszönhette, hogy ott volt a csapattal” – tudósítottak a korabeli újságok. A tőrben olimpiai ezüstérmes Kamuti átlagembernek nem javasolta volna, hogy mozogjon ilyen sérüléssel, de mint vívó orvos, vagy orvos vívó arra a meggyőződésre jutott, hogy Kulcsár ott lehet a csapattal. Vigyük el akár a hátunkon is, ez volt a csapat álláspontja, mert Kulcsár kézzel is többet tud, mint más kézzel és lábbal.

A sportvezetőség persze még határozhatott volna másként, hiszen a tornász Bánfai Ágnes is hasonló sérüléssel bajlódott, és ő nem mehetett az olimpiára. Kulcsár állapotáról a központi irányítás is érdeklődött, a minisztériumból kirendelt orvosnak röntgenképet kellett mutatni. Kockázatos megoldást választva eltitkolták előle Kulcsár valódi állapotát, és a másik, az egészséges lábáról készített leletet adták oda neki. A doktornak nem tűnt fel a trükk, így Kulcsár mehetett az olimpiára. Annyira megbíztak Kamutiban, hogy a turpisság nem derült ki, pedig Kulcsár lábát még gipszbe is tették egy időre.

Ők is kíváncsiak voltak a leletekre, ők is megnézték a jobb lábról a kópiát, és beleegyeztek Kulcsár indulásába. Kulcsár pedig, hogy a lábát pihentesse, a megérkezéskor még tolószékben vívott, az egyéni verseny alatt is bicegett még, így lett bronzérmes. Mivel napról napra javult a lába, a csapatverseny időpontjára szinte teljesen rendbe jött. Az egyéniben még nem, a csapatversenyben már a lerohanó támadásra is képes volt, vagyis teljes értékű harcosként állt ki.

A 20 résztvevő nemzetet négyes csoportokra osztották, az első csoportkörben a házigazda nyugatnémetekkel is kellett vívni. A dánok legyőzése után a mieink őket is megverték, a svédek ellen így már belefért egy vereség is. Ezzel egyébként a hazai csapatnak véget is ért az olimpia. A negyeddöntőben a lengyeleken átgázoltak a magyarok, 9:1-gyel hozták a meccset, ami azért figyelemre méltó, mert a lengyelek a negyedik, ötödik hely környékén voltak általában a világbajnokságokon.

Az elődöntőben jöhetett a nagy visszavágó, a szovjetek meg akarták bosszulni az előző olimpián elszenvedett vereséget. Jól is kezdtek, és folyamatosan előnyben voltak, ezért a magyarok futottak az eredmény után. Két teljes kör után 3:3 volt, mert kétszer kettős vereséget hirdettek. A folytatásban Krissz legyőzte Kulcsárt, Osztrics pedig megsérült a következő a találkozón. Erdős állt be, akit Valetov 5:2-vel múlt felül. A szovjetek ekkor megnyugodtak, azt hitték ezzel az 5:3-as vezetéssel az övék a siker. Kétségtelenül jól álltak, mert a 16 asszóból már tízet levívtak.

Fenyvesi viszont lelkesítő beszédet mondott, ami meghozta a fordulatot. Azt mondta a társainak, ne aggódjon senki, a hátralévő két meccsét ő biztosan hozza, a többiek is tegyék hozzá a magukét, és akkor nem marad el az áhított finálé. Schmitt kezdett Zazsickijjel szemben, és 5:3-ra nyert, Fenyvesi Paromonovot verte. A Münchenben addigra már egy aranyat szerző Fenyvesiben ott munkált az is, hogy szeretné igazolni a tétel helytelenségét, hogy akinek megy az egyéniben, az a csapatversenyre elfárad. Ő nem fáradt el.

Erdős ámulatba ejtette a publikumot, mert egyszerűen átgázolt a rivális legjobbján, Grigorij Krisszen (5:1), ezzel pedig már összesítésben 6:5 volt az állás Magyarországnak. Zazsickijt Kulcsárt is megverte, és jött ismét Fenyvesi. Ha nyer, akkor megvan a siker. 

„Életem legnagyobb asszóját vívtam Valetovval szemben, mert mind az ötször, egymás után kézszúrást adtam, ma sem értem, hogyan.”

Bay Béla figyelmeztette a csapatot, attól, hogy a másik ágon meglepetés született, és Svájc elütötte a döntőtől a franciákat, ne vegyék fel a nagy mellényt, mert veszélyes.

A döntő első körében Fenyvesi és Kulcsár nyert, Schmitt veszített, majd Erdős kettős veresége 2:1-es magyar vezetést eredményezett. A következő négyesben Schmitt és Fenyvesi nyertek, két vereséggel így 4:3 volt az állás félidőben. A harmadik négyesben Kulcsár és Schmitt nyertek, Fenyvesi kikapott, Erdős kettős vereséggel tartotta az állást. 6:4 után Erdős fontos asszót hozott, Kulcsár Győző pedig feltette a koronát a csapat teljesítményére. Lötscher volt az ellenfele, 3:1-re meglépett ellene, és együttes találattal 4:2 lett az állás. Utána bekapott egy találatot, de 4:3-nál remek tempóval berekesztette a küzdelmet. Kulcsárnak még arra is volt gondja, hogy a megsérült Osztricsnak adja az aranyát a nyakából, mert az akkori protokoll szerint csak négy aranyat oszthattak szét. (Ettől még Osztrics is teljes jogú olimpiai bajnok.)

Ez a csapat itt ért a csúcsra, a következő olimpián változatlan összeállításban a negyedik lett. Fenyvesi pályájáról ebben a cikkben írtunk, a végül négyszeres bajnok Kulcsár Győző páratlan teljesítményét ebben a cikkünkben volt szó. 

• A 70 éves Osztrics 1980-ban disszidált, nem jött haza a híres heidenheimi versenyről. Gerstettenben lett fogorvos.
• A 72 éves Erdős Sándor 1980-ban hagyta abba a vívást, üzletember lett.
• A 78 éves Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke lett 1989-től 2010-ig, volt közben spanyol és svájci nagykövet is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak jelenleg is tagja, korábban volt alelnöke is. A 2010-es parlamenti választások után az Országgyűlés elnöke, később a Magyar Köztársaság elnöke, plágiumbotránya után mondott le 2012-ben.

Borítókép: Dr. Fenyvesi Csaba (b) (egyéniben is aranyérmet szerzett) Schmitt Pál (b2) dr. Osztrics István (k) Erdõs Sándor (j2) és Kulcsár Gyõzõ (egyéniben 3. helyezett) az olimpiai bajnok magyar párbajtőrcsapat tagjai a díjkiosztó ünnepség után a müncheni nyári olimpiai játékokon. Fotó: MTI / Pálfai Gábor