Az öttusázó Martinek János 23 évesen érte el élete legnagyobb egyéni sikerét, amikor olimpiai bajnok lett Szöulban. Négy tusa után még nem vezetett, de a futás felénél könnyedén elfutott az addig vezető szovjet mellett.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Martinek tornával kezdte a sportolást, a Spartacusban két évig foglalkoztak vele, aztán amikor beiratkozott egy úszótanfolyamra, ifjabb Benedek Ferenchez került, akinek édesapja Balczó Andrást is elindította a siker felé.

„Egy karrier sok apróságon múlik. Ha jobban tudok úszni, nem kerülhettem volna Benedek Ferenc közelébe, aki később nemcsak edzőm, hanem mentorom is volt, csak akkor ezt a szót még nem ismertük, nem használtuk. Mivel a kiválasztásomkor nem tudtam jól úszni, nem az úszás felé tereltek, hanem az öttusa irányába, és ő foglalkozott velem. Ki tudja, ha más edzőnél kezdem el a sportág alapjait, nem teljesedek ki. Egy apró tanács, egy apró észrevétel tovább vihet egy gyereket az úton" - mondta az Indexnek az indulásáról. 

Benedek 1975 és 1982 között volt az edzője a Csepelben, onnan került a Honvédba, ahol új lendületet kapott. 1984-ben és 1985-ben már a juniorok között a vb-ezüstérmes csapat tagja volt. A felnőtt válogatottba 1987-ben került be, amikor a csapat borzasztó lovaglás után az utolsó helyen állt a versenyben, a végén viszont aranyérmet ünnepelhettek. Egyéniben a 14. helyen zárt a világbajnokságon, az volt a legjobb eredménye az olimpiáig egy Európa-bajnoki hetedik hely mellett.

Ráadásul lövészetben egyszer elhibázta a táblát, és a nullás eredmény után egy különválogatót rendeltek el neki és Dobi Lajosnak. Ebben Martinek volt a jobb, így ő lett a csapat harmadik embere, aki aztán egyéniben a legjobb teljesítményt nyújtotta. 

Az olimpián nem kezdődött könnyen a versenye, mert egy lesántult lovat kapott, mégis jól terelgette, és 1066 ponttal a legjobb lett a három magyar közül. Egy verőhibáért és két másodperces időtúllépésért kapott büntetést. Ez az eredmény feldobta, majd 990 pontos vívással alig maradt el Fábián mögött, aki bajnoki címeket is szerzett párbajtőrben.

Az úszásban 1264 pontot gyűjtött, amivel megőrizte vezető helyét, noha a szovjet Vahtang Jagorasvili már közelített rá. Jagorasvili az úszásról állt át az öttusára, ezért nem volt meglepő, hogy azt a számot ő nyerte meg. Martinek 3:21-et úszott.

„Már vezettem három tusa után, és nekem amúgy is a lövészet volt a leggyengébb számom, természetes, hogy egy kicsivel jobban ráztam a fegyvert, mint kellett volna”

– ezt egy korábbi interjúnkban mesélte. A kapitány, Török Ferenc úgy emlékezett vissza, hogy három hónapig igyekezett tanítani neki egy új stílust, de Martineknek sehogy sem ment, ezért amikor a lövészetre került sor, csak annyit kért tőle, csinálja úgy, ahogy legjobbnak látja. (Török amúgy francia pezsgőben fogadott arra a sportvezetés irányítóival a helyszínen, hogy Martinek lesz a győztes.)

868 pontot ért el a 188 körös teljesítménnyel, ez a taktikának megfelelt. Az olasz Massulót maga mögött tartotta, egyedül Jagorasvilit engedte maga elé, aki nem tartozott a legjobb futók közé. 29 pont volt Martinek hátránya a futás előtt, vagyis 10 másodperc, ezért Török biztosra vette az aranyat, és mindenki más is erősen bízni kezdett benne.

Akkor már hendikep rendszerben kezdték a futást, ami lényegesen egyszerűbbé tette a verseny nyomon követését. A legjobb magyar ugyanis 10 másodperccel indulhatott el később, mint a versenyben vezető szovjet. Ez a különbség a szöuli olimpiai parkban gyorsan eltűnt, és az egyik lejtős szakaszon még a féltáv előtt, Martinek el is futott Jagorasvili mellett.

Onnan pedig már csak arra kellett figyelnie, hogy jól ossza be az erejét, nehogy a szovjet visszatámadjon, vagy az olasz Massulo minden erejét mozgósítva meglepje. Martinek magabiztos előnnyel ért célba, és még hajrára is volt ereje. „Fél perc benne maradt a futásomban, a mögöttem lévő olaszt viszont így is 70 méterrel sikerült magam mögött tartani” – így kommentált 2014-ben.

Ahogy befutott, Török Ferenc ugrott a nyakába, és nagyot estek, de nagyon örültek. A fotósok nemcsak ezt a pillanatot örökítették meg, hanem amikor pár perc múlva Storczer Beáta, a barátnője, későbbi felesége borult a nyakába. (Storczer a szöuli nyolcadik helyezett női csapat tagja volt, egyéniben, talajon ötödik helyezett lett.) A győztes úgy értékelt, hogy a hullámos pálya miatt nem lehetett biztos a győzelmében, de most mind az öt számban kijött neki a lépés, ez az aranyérem titka. A lovaglást szereti a legjobban, de a két fizikai szám jobban megy neki.

Martinek elődje, Balczó András azt mondta a Népsportban, felemelő volt látni a futást, és Martinek szerencsés ember, mert 23 évesen összejött neki ez a siker.

Martinek már az olimpiai örömmámorban kiemelte, hogy mivel 1989-ben Budapest rendezi a világbajnokságot, ezért nem lehet más célja, minthogy csapatban hazai pályán is nyerjen. Ez összejött neki. Egyéniben legjobb teljesítményét 1994-ben érte el, amikor bronzérmes lett. Még egy olimpiára eljutott, 1996-ban pedig már egy új rendszerű, egynapos öttusában futott fel az atlantai dobogó harmadik fokára. 1998-ban lemondta a válogatottságot.

2003-ban volt egy balesete Cataniában, amikor kiesett harmadik emeleti szállodai szobájának erkélyéről. Hajnali ötkor megfogta a korlátot, mert melege volt a tengerparti szobájában, a következő emlékképe az, hogy a mentőautóba tolják. „Demoralizáló volt látni, hogy mennyi mindent hozzátettek az esethez, akik ártani akartak nekem. Öngyilkos akartam lenni, ilyesmi. Nagyon elszánt voltam utána, mindenkit perelni akartam, annyira bántott ez a helyzet. Sajnos a Google-ben a nevem mellett még gyakran előjön ez a sztori. Amúgy nem is gondolok rá.”

Jelenleg a férfi válogatott kapitánya, a következő olimpiájára már mint szakvezető juthat el. Szombaton ünnepli 55. születésnapját.

Borítókép: Martinek János az öttusa egyéni verseny olimpiai bajnoka célba érkezés után a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon Szöulban. MTI Fotó: Németh Ferenc