Az 1992-es olimpián a női kajaknégyes sikerével, majd négy év múlva, az atlantai olimpián az egyéni első helyével írt történelmet Kőbán Rita. Tökéletesen végrehajtotta a taktikát a döntőben, és tökéletes terv volt, hogy férfiakkal eddzen a felkészülés alatt.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Kőbán 12 évesen kezdett kajakozni, négy nővére közül ketten is ezt a sportágat választották, és a negyedik nővér, Judit vitte magával a ferencvárosi pályára. 1977-ben Kluka József lett az első edzője, aki gyakran vízre szállt a gyerekekkel, ő tanította meg a legfontosabb mozdulatokra. 

Kőbán Rita nem úgy ment kajakozni, hogy olimpiai bajnok akar lenni, de érezte, hogy van tehetsége hozzá, és tehetségesebb volt benne, mint a nővérei. Megfelelő helyen volt megfelelő időben, és megfelelő társakkal volt körülvéve.

Viszont sokat betegeskedett, szinte évenként volt tüdőgyulladása, felső légúti betegségei, de kitartott. Nevelőedzőjétől azért vált el, mert az edző azt hitte egy sokadik betegség után, hogy szimulál, pedig ez nem volt rá jellemző. Csepelre került, Spang Ottó tette meg vele a következő fontos lépést, eljuttatta a válogatottig.

Fejlődése mintaszerű volt, mert már 1984-ben felnőtt magyar bajnok lett, és ha mehettek volna a magyar versenyzők a Los Angeles-i olimpiára, akkor mindhárom számban (egyes, páros, négyes) ott lehetett volna. Így a szocialista blokknak jutó barátság versenyek jutottak neki az NDK-ban, ott is mindhárom számban indult. Birgit Fischerrel szemben 400 méterig nemcsak tartotta a lépést, hanem előtte is haladt. A hazai pályán versenyző keletnémet az utolsó métereken fordította a maga javára a versenyt, de sokan mondták már akkor, hogy megérkezett a versenyző, aki Fischer uralmát megszakítja.

Számon tartani sem könnyű, mi mindenben volt első Kőbán a női mezőnyben itthon, de hogy csak a legfontosabbakat említsük:

• az első ifjúsági világbajnok
• benne volt abban a négyes hajóban, amelyik először nyert világbajnokságot 1986-ban
• az első olimpián érmes négyes hajónak is a tagja 1988-ban, és az első győztes egységnek is négy év múlva
• 1992-ben három számban indult, és mindhárom éremből jutott neki egy
• az első egyéni olimpiai bajnok (1996)
• az első kétszeres olimpiai bajnok (szintén 1996)

Emellett Kőbán volt az első magyar vegetariánius sportoló, aki olimpiát nyert, a hús mellőzésére a kényszer vitte rá. Kezdődő fekélye és reumája miatt választotta az étrendváltást. Mindenhol a tizedeket kereste, nemcsak az étrendben, ezért pszichológus, kineziológus segítségét is kérte, de például a beszédére, a hangsúlyozásra is tudatosan odafigyelt. 

1994-ben ötszázon második lett a vb-n Fischer mögött, míg kétszázon nyert, ez volt az első egyéni sikere. Akkor váratlanul elhagyta edzőjét, de nemsokára visszatért hozzá, és Fábiánné Rozsnyói Katalinnal lett egyéniben is olimpiai bajnok. Az edzőnő így emlékezett vissza a történtekre.

Pár hónap múlva visszajött. Egy parkolóban ültünk, beszállt a kocsiba. A férjem nem akarta, hogy visszafogadjam, és hogy egyben én is visszatérjek. Elmondtam a feltételeimet. Kőkemények voltak, nem szokásom a simogatás. Kőbán mindent elfogadott, mert olimpiai bajnok akart lenni egyesben, és érezte, csak velem együtt lehet az."

Az olimpia előtti világbajnokságon igazolódott, hogy helyesen döntöttek, hogy együtt készültek fel. Kőbán egyhajónyi hosszal verte meg a duisburgi vb-n Fischert, olyan fölénnyel, amit addig nem látott a világ. Fischer azzal védekezett, hogy nincs a legjobb formájában, de azt is hozzátette, ha kirobbanó erőben lenne, akkor sem tudná megverni a magyart, akinek olyan a sebessége, amit ő eddig nem tapasztalt. Ebből a tetemes előnyből kellett megőrizni egy kicsit az olimpiára.

Atlantában az első olimpiai előfutamban az olasz Jozefa Idem megelőzte Kőbánt, az elődöntőben azonban egy teljes másodperccel verte a svéd Gunnarssont. Már ez is táplálta az aranyesélyt, az időeredmény pedig még inkább, mert két tizeddel már a másik elődöntőben győztes Idem előtt volt. Úgy látszott,  hogy Fischer nincs jó formában, és az edzőnő ráérzett, nem is feltétlen ők, hanem a kanadai Brunet lesz az ellenfél, őt kell fokozott figyelemmel kísérnie. Így is lett a döntőben.  „Kati néni azt mondta, innentől egyedül vagy Rita. Szinte azonnal rávágtam, dehogy vagyok egyedül, sokan elkísértek otthonról, értük is versenyezni akarok” – emlékezett vissza a Filmmúzeumnak egyszer. 

Fábiánné szerint a döntőben egyszerű volt a taktika. Nem volt szabad, hogy az energikus induló kanadai Brunet elmenjen tőle, és lőtávolon belül kellett maradnia. „Ott kellett végig maradnia rajta, és a végén, az utolsó száz méteren pedig el kellett lépnie tőle. Fiúkkal edzett, velük imitáltuk, hogy valaki gyorsabb nála, mert egy férfi azért mégis gyorsabb, mégsem hagyhatja le. Rita mindent betartott, Brunet az utolsó ritmusváltást már nem tudta lekövetni” - mondta Fábiánné.

1. Kőbán Rita – 1:47,655
2. Caroline Brunet – 1:47,891
3. Jozefa Idem – 1:48,731

Kőbán 20 centivel kapott ki a barcelonai olimpián a német Fischertől, ezúttal azonban 50 centivel nyert. Az egy évvel korábban kivívott nagy előnyből ennyi maradt, de ezért olimpiai aranyat adtak. Fischer a négyesben vigasztalódhatott. 

„Az, hogy tőlem három aranyat vártak, egyszerűen vagy nem igaz, vagy vészes tudatlanságot takar. Mi ez az elégedetlenség?! Bár mindenben, mondjuk a mezőgazdaságban lennénk a világon olyan előkelő helyen, mint a sportban!

És milyen körülmények között tartunk itt? Nekem például nincs hol és kivel masszíroztatnom, ha nem vagyok a válogatott edzőtáborában. Máshol bezzeg... Mindenhol fontosabb a sport, mint nálunk, mindenhol jönnek föl az ellenfelek. Örüljünk, hogy itt tartunk!”

– a Nemzeti Sportnak nyilatkozta ezt akkor Kőbán. Azt is mondta, egy hétre iszapba fekszik, mert szeretné megadni az izmainak, ami jár nekik. Magyarázatként: Kőbán a négyesben nem versenyzett, a címvédő egység a döntő utolsó, kilencedik helyén érkezett a célba. Párosban nagyon bántotta, hogy Mednyánszky Szilviával az oldalán csak negyedik lett, elsősorban azért, mert társa ugyanúgy elvégezte azt a pokoli munkát, amit ő, mégsem térhet haza éremmel.

Kőbán a következő évet kihagyta, majd amikor 1998-ban Szegeden volt a világbajnokság, arra visszatért, de egyesben nem került fel a dobogóra. 1999-ben bronzérmes lett a vb-n, aztán a sydneyi olimpián ő vitte a magyar zászlót, ő vonult a küldöttség élén. Ha nincs az utolsó versenynapon a nagy szél, vélhetően előbb végez a hatodik helynél. Négyesben ezüstérmes lett, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatot tett utána, hogy egy megnyert verseny volt.

Két aranyérem mellett három ezüstöt, és egy bronzérmet gyűjtött be olimpiákon. 2001-ben hagyta abba a sportot, utána saját lovaival foglalkozott. A nyarait még kisgyerekként Karcagon töltötte, a falusi életet akkor kedvelte meg.

„Nem bánt, hogy nem lettem édesanya, nekem ez a sorsom, teljesen a helyén tudom kezelni. Mások elvárásainak nem akarok megfelelni, pontosan tudom, miért alakult így, nincs bennem görcs, hogy mit veszítettem. Más dolgom van az életben, több gyereket tudtam megtanítani lovagolni, kajakozni. A fanatizmusomat szeretném átadni nekik”

- vallotta be a hazai szövetség (MKKSZ) évkönyvében. Az áprilisban 55 éves Kőbán Rita jelenleg az MTK edzője.

(Borítókép: 1996. augusztus 4. Kőbán Rita (elöl, 5-ös rajtszám) kajakos versenyez a női kajak egyes 500 méteres versenyszámban a XXVI. nyári olimpián. Fotó: Földi Imre/MTI)