Ha valaki nem hallott volna a skeetről, 2004 augusztusában jó sokszor hallhatta a kifejezést. A 39 éves Igaly Diána ugyanis hihetetlen reflexszel lőtte le a különböző irányból és magasságból érkező anyagkorongokat, és az athéni olimpiáról aranyéremmel térhetett haza. 

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Igaly szülei sportlövők voltak, lányukat a vadászat mitológiai istennőjéről nevezték el Diánának, 1965-ben ez a keresztnév hivatalosan még nem szerepelt a naptárban. Hatévesen már ott volt a szüleivel a versenyeken, vitték magukkal mindenhová. 1970-ben adták át a budaörsi lőteret, ahol felnőtt. Szülei fogták a puskáját, amikor életében először meghúzta a ravaszt, hogy a körülbelül 25 kilóval visszarúgó puska ne okozzon bajt. A lőpor illata magával ragadta, és nem is volt kérdés, hogy ő is versenyezni fog, bár először a szülők ellenezték. 15 évesen lett igazolt sportoló, három év múlva már Európa-bajnok volt a juniorok között, majd 1989-ben édesanyjával együtt vb-bronzérmet szerzett a csapatversenyben.

Már az 1992-es olimpiára kijutott, de akkor még a nőknek nem volt külön versenyük a skeetben, és a férfiakkal együtt kellett rajthoz állniuk.

Már az komoly teljesítmény volt, hogy egyáltalán az indulási jogot megszerezte az olimpiára, rajta kívül még öt nőnek sikerült. Mamutmezőny gyűlt össze, hatvanan voltak a lőállásban, ezért a barcelonai 42. helyezés csalóka volt. A 1996-os olimpián kimaradt, a 2000-es programba viszont már bekerült a női verseny.

Édesapja, József roppantul örült ennek a hírnek, mert ő sikerei csúcsán hiába volt az ország egyik legjobb lövője, 1976-ban a párt megakadályozta az olimpiai részvételét.

Igaly József aztán 1997 karácsonyán Diána karjai között halt meg. A versenyzőt nagyon megviselte a hiánya, abba is akarta hagyni a sportot. Édesanyja segített neki az újrakezdésben, mert azt mondta neki, hogy 20 év munkáját nem lehet félbehagyni, folytatnia kell. A következő év áprilisának végére határozta el a folytatást, és kihagyta ugyan a felkészülésnek egy jelentős részét, de olyan motivációval állt ismét a lőállásba, mint korábban még soha.

Felkészítését édesanyja vette át, aki ugyanúgy "az együtt mozgunk a koronggal" elvet vallotta. Az édesapa örökségének gondozása, valamint az édesanya edzővé válása olyan jól sikerült, hogy 1998-ban világcsúccsal megnyerte a világbajnokságot, amivel rögtön olimpiai kvótához is jutott. A sydneyi olimpián tizenhárman indultak, és bár a fegyvere napokkal később érkezett csak meg, mint ahogy leszállt a repülőről, nem zavarta meg a közjáték, jól lőtt. Az alapversenyben a második helyen végzett, négyszer hibázott, az azeri Meftahetgyinova kétszer. A 25 lövéses döntőben az azeri nem hibázott, így az első hely eldőlt, az orosz Gyemina a hatodik helyről szintén hibátlan teljesítménnyel a második helyre ugrott.

A legnagyobb feszültségben, a szétlövésben is igazolta, mennyire jó versenyző alkat. A versenyről egyébként Szepesi György tudósította a rádiót, akit figyelmeztettek, hogy túlságosan hangosan beszél, és mindez zavarja a koncentrálásban a versenyzőket.

Az olimpiai érem nagy lendületet adott Igalynak, mert 2002-ben megint világbajnok lett, és megint olimpiai kvótát szerzett, vagyis nyugodtan készülhetett a 2004-es athéni játékokra. A 2003-as vb-n harmadik lett, az olimpia előtti ciprusi Eb-n viszont nagyon rosszul lőtt. Sérülésekkel is bajlódott, nem akart összeállni a mozgása.

Ez csak egy rossz előjel volt, mert ahogy korábbi csapattársa, Vasvári Erzsébet mondta az olimpia előtt, lőni mindenki tud a 12 fős mezőnyből, ezt már bizonyították korábban a világ- és Európa-bajnoki érmekkel. A döntő napjára kell a legjobb formába kerülni. 

Igaly tökéletes állapotban ment az olimpián a lőállásba, noha az első sorozatban kétszer is hibázott, és a nyolcadik helyre sodródott. A többieknek tapsoltak, és ha máskor bénítólag is hatott volna rá egy ilyen helyzet, most nem. A második sorozatban egy korongot vétett, ezzel rögtön feljött a második helyre. A harmadik etapban hibátlanul célzott, mind a 25 korongot leszedte, ami egyúttal azt is jelentette, hogy az alapversenyt 72 koronggal az első helyen fejezte be. A címvédő Meftahetgyinova eggyel maradt el mögötte, a kínai Vej 70-nel volt a harmadik helyen. 

A döntő előtt átfutott az agyán, hogy érmes lehet. Mélyebben azonban nem kezdett el számolgatni, mert az káros, és a koncentráció rovására mehet, ha már képzeletben leszedi a korongokat.  A döntőben aztán Igaly nem tudott hibázni, mind a 25 korongot lelőtte. Akármelyik pozícióba is állt, akármilyen szögből is jöttek a korongok, mindegyiket porrá zúzta. A társak viszont rontottak, így már a 22. lövésnél az volt a tét, ha a hátralévő négyből csak egyet lő szét, olimpiai bajnok. Mindegyiket szétlőtte.

1. Igaly Diána – 97 korong
2. Vej – 93
3. Meftahetgyinova – 93

Igaly volt az első magyar nő, aki a sportlövészetben olimpiát tudott nyerni. Megcsókolta a puskáját, az ég felé emelte, így emlékezett édesapjára. Nem megkoreografált, előre kitalált mozdulat volt, hanem az őszinte öröm. Édesanyja úgy ébredt a döntő reggelén, hogy a lányuk nyerni fog, imádkozott, és a férjét arra kérte, odafentről figyelje és persze segítse Diánát.

„Ilyen fölénnyel ritkán nyernek versenyt, hát még olimpiát”

– állapította meg az 1964-ben győztes Hammerl László, aki például holtversenyben lett első.

„Mindenkinek kívánom azt az érzést, amikor biztossá vált, enyém az aranyérem. Még volt hátra két korong, azokat is leszedtem, mert úgy illett, de már rám telepedett az a semmihez sem fogható hangulat. Olimpiai bajnok, én? Csodálatos. Ahogyan az aranyérmemet a szurkolók fogadták, felülmúlhatatlan. Sajnálom, hogy a doppingvizsgálat és az eredményhirdetés miatt nem mehettem oda hozzájuk. Mindegyiküknek egyenként köszöntem volna a szurkolást. Nekem ennyien még sohasem szurkoltak. Eszembe sincs abbahagyni” – mondta a verseny utáni sajtótájékoztatón Igaly, aki a dobogóra egy plüssmacit vitt magával, amit a gyerekétől kapott az egyik korábbi versenye előtt, hogy hozzon neki szerencsét.

A 2008-as olimpiai felkészülése nem ment zökkenőmentesen, akkor kezdődtek lőtérgondjai, kivert kutyának érezte magát. A tizenegyedik helyen végzett. A londoni olimpiára megpróbált kijutni, de már nem sikerült. A sportlövők szövetségétől életműdíjat kapott, vannak tanítványai, igyekszik átadni a tudását, amikor használhatja a lőteret.

(Borítókép: Igaly Diána kiüríti fegyverét a női skeetlövők versenyének döntőjében a XXVIII. nyári olimpián. Fotó: Chris McGrath/Getty Images)