A férfi kajaknégyes a 2000-es sydney-i győzelem után szétvált, aztán még időben újra egymásra találtak, és az athéni olimpián  egy teljes hajóhosszal is megverhették volna a második helyen beérkező németeket, ha nem engednek ki a végén. Átütő címvédés volt.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

„Győzz, akivel lehet, második lehetsz a barátoddal is”

– valahogy így hangzott a sydney-i olimpián két aranyérmet szerző kajakos, Storcz Botond örökérvényű mondása, ami rávilágított arra is, hogy a Kammerer, Storcz, Vereckei, Horváth kajaknégyes miért nem maradt együtt már a következő, 2001-es évre. Az útkeresés elkerülhetetlen volt, annyira különböző személyiségek voltak, de a nemes célért mindent félre tudtak tenni az olimpia előtt. Utána, amikor már kisebb a tét, a többségük az egyéni ambíciói felé terelődött. 

A négyesből elsőként Vereckei Ákos szállt ki, aki konokul elkezdett edzeni, őt bántotta valamelyest, hogy az egyéni érme elmaradt az olimpiáról. A 2001-es Európa-bajnokságon ötszázon nyert, ezren második lett. A világbajnokságon is első lett egyesben a rövidebbik távon. A négyesbe Kökény Roland került a helyére, akivel az Európa-bajnokságon ötödikek, a vb-n másodikok lettek. Vereckei az újságokban nyersen adta Kammerer és Storcz tudtára az Eb után, hogy edzeniük kellene, nem nyaralni menni. A 2002-es szegedi Eb-n elvitték előlük az aranyat a révkomáromi szlovákok, akik tökéletesen beszéltek magyarul. 2003-ban Storcz és Horváth nélkül jöttek be a második helyre, Kammerer mögött Vereckei ült, majd Kökény és Veréb. Szép teljesítmény volt a második hely, de ők ennél többre vágytak. Kammerer fanyarul azt mondta akkor, hogy már az is siker, hogy meg tudtak egyezni abban, milyen sorrendben üljenek be a hajóba. Ahogy ráfordultunk az olimpia évére, mindenki felülemelkedett a korábbi sérelmein, és félretették az önös érdekeket, mert tisztában voltak azzal, csak együtt lehetnek sikeresek.

„Nagy barmok lennénk, ha nem ülnénk össze újra. Ha sokszor képtelenek is vagyunk elviselni egymást, azért profik is vagyunk”

– szólt a rangidős Horváth Gábor markáns véleménye. Véd és dacszövetséget kötve mentek el egy ausztráliai edzőtáborba 2004. februárban, és folyamatosan négyesben eveztek, csiszolódtak egymáshoz. Készültek persze egyesben is, de a fókuszba a négyes sikeressége került. Ahogy hazatértek, itthon is elsősorban négyesben edzettek, és érezték, nagyon megy alattuk a hajó.

Az első kézzelfogható visszajelzés a poznani Eb-ről jött, ahol nemcsak megverték a norvégokat és a lengyeleket, hanem hatalmas fölénnyel győztek. Már ötszáznál lefutott lett a verseny, akkora volt a mieink előnye. Igazi erődemonstrációt tartottak, ez volt egyébként az első Eb-aranyuk.

Az athéni olimpián így újra esélyes lett az egység, és maguk is tudták, hogy nem elérhetetlen álmot kergetnek, ha megbíznak egymásban, a sikervágy nagyon erős kapocs, még nem járt le az idejük. Tudták, nincs nyavalygás, akármilyen idő és akármilyen körülmények is várnak rájuk, megcsinálják. Az olimpia első hetében még itthon voltak, csak a második hétre utaztak ki. Amikor az ország már olimpiai hangulatban volt, és örült például Nagy Tímea sikerének, ők még az utolsó simításokat végezték, itthon. Nagyra kabalaként tekintettek, mert címvédő volt, és megtartotta első helyét.

Az olimpián aztán az előfutamból a legjobb időt evezve jutottak el a döntőbe. Egy teljes másodpercet vertek a fehéroroszokra, másfelet a németekre, és kettőt a vb-címvédő szlovákokra, ami bizakodásra adott okot. A verseny előtti napon a tengerpartra mentek, hogy négyen megünnepeljék Vereckei augusztus 26-i születésnapját. Beszélgettek, nosztalgiáztak, megnyíltak egymás előtt, és Vereckei azt kérte, tegyék emlékezetessé 27. születésnapját. Hazai borral koccintottak, másnap pedig együtt reggeliztek, és jöhetett a verseny.

A bemelegítésnél érzékelt uralkodó hátszél váratlanul megfordult, és amikor felsorakoztak a rajthoz, már érezhetően szembe fújt.

Élmény volt nézni az összhangot, az erőt, a sebességet, egyszóval az egész futamot, mert a különbség egyre csak nőtt. Egy pillanatra sem inogtak meg, ilyen fölényt addig még nem tapasztalhattak ebben a versenyszámban, egy teljes hajóval verhették volna a másodikat, de az utolsó 5 méteren Kammerer már nem is evezett, nem volt rá szükség, eldobta a lapátját. Így is maradt 8 méter az előnyből, elképzelhetetlenül sok.

1. Magyarország – 2:56,919
2. Németország – 2:58,659
3. Szlovákia – 2:59,314

„Azt hiszem, tényleg van Isten, aki a kedvünkre változtatta meg a szélirányt. Ha hátszél lett volna, meggyőződésem, dobogóra sem kerülünk. Ha nem is mondtuk ki, valamennyien éreztük, feltettük a pontot az i-re. Tudtuk, ismerve magunkat, hogy több ilyen nem lesz. Éreztük, hogy a versenypályán véget ért valami” – mondta önéletrajzi könyvében Kammerer.

Miután eldobták a lapátjaikat, elveszítették az egyensúlyukat, és beborultak a 26 fokos vízbe, ami még jól is esett nekik a nagy melegben, de nagyon boldogok voltak. Mentőegység ment értük, és csuromvizesen érkeztek ki a piros-fehér-zöldben pompázó lelátó elé, rengetegen kísérték el a csapatot, rengetegen szurkoltak nekik.

Storcz arról beszélt, hogy ilyen egységes hajó nem tudja, születik-e még.

„Több átvajúdott év után fizikailag és lelkileg is egymásra találtunk. Mestermunka volt, senki sem tudott volna legyőzni bennünket. Beszúrtuk a kést”

– ezt Vereckei Ákos nyilatkozta.  Az egységet felkészítő Sári Nándor azt mondta, erőben senki sem tudta megközelíteni a csapatot, a németek csak bámultak, mekkora különbség alakult ki. Kammerer és Storcz 500 párosban az ötödik helyen zárt.

• A márciusban 42 éves Kammerer még aktív, a 2019-es szegedi világbajnokságon hetedik lett a páros ezer méteres távján. 2012-ben ezüstérmes lett a londoni olimpián, 2008-ban azt hitte, hogy Kucsera Gáborral könnyedén nyer olimpiát a páros ezer méteres távján, de nem sikerült.
• Storcz több olimpiára nem jutott el versenyzőként, volt viszont a válogatott kapitánya, ebben a minőségben utazott a londoni olimpiára és Rióba is. Most a szlalom szakágvezetője.
• Vereckei Ákos ott volt a 2008-as olimpián, az akkor összeálló négyessel ötödik lett. Edzősködni kezdett, megjárta Ázsiát is, most Szerbiában alkalmazzák.
• Horváth Gábor harmadik olimpiáján nyerte második aranyát, a 2006-os szegedi világbajnokságon is a győztes négyes tagja volt Vereckeivel együtt. Most a Honvéd vezetője.

Borítókép: Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos és Horváth Gábor (b-j) célba érkeznek a kajak négyes 1000 méteres versenyszámának döntőjében a Szkíniász kajak-kenu, és evezős központban a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokon. A magyar egység az első helyen végzett, és olimpiai bajnokságot nyert. - Getty Images Hungary Fotós: Mark Dadswell