Hatalmas egyéniségei voltak a női kajakozásnak, de 2016-ig senki sem tudta megvédeni az olimpiai bajnokságát. Kozák Danutának sikerült először a bravúr az egész világon, a riói olimpián egészen könnyedén verte a kihívóit 500 méteren egyesben. Ő szerezte a magyar sport 175. olimpiai aranyérmét, és az ötszázadik olimpiai érmét.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Kozák Danuta egyesben nyerni tudott a londoni olimpián, utána viszont edzőt váltott. Akkora  Honvédban csapatában evezett, ám úgy érezte, ha azon a szinten szeretne maradni, ahová eljutott, akkor váltania kell, így Csipes Ferenc helyett a korábbi kenus, Somogyi Béla lett az edzője, aki egyben a vőlegénye is volt.

„Arra volt szükségem volt arra, hogy saját edzőm legyen. Szükségem volt a figyelemre, hogy ne csak egyvalaki legyek a csoportban. Nem azért, mert én nyertem két olimpiát, és előjogokat követeltem volna, nem szálltam el magamtól, egyszerűen csak nagyobb figyelmet óhajtottam. Ezt a döntést nem volt könnyű meghozni. Ebben a döntésben nem kis felelősség volt. Hiszen azt senki sem gondolhatta komolyan, hogy én olimpiai bajnokként ezentúl majd megelégszem az ötödik helyekkel. Ezt a döntést épp azért hoztam meg, hogy továbbra is világbajnoki aranyakért harcoljak” – vázolta fel döntésének hátterét. 

Kozák könnyedén nyert a 2013-as és a 2014-es világbajnokságon is, de utána következett egy kis hullámvölgy, 2015-ben ugyanis a vb előtt kipróbált egy új technikát, de nem lett vele elég sikeres – a hazai válogatókon legyőzte Kárász Anna, így nem mehetett egyesben a világbajnokságra. A 2012-es olimpia előtt is kapott egy kisebb figyelmeztetést – akkor második lett a vb-n –, ezúttal is intő jelként fogta fel a történeket.

A nonstop együttlétben teljesen megismerték egymást Somogyival, sőt, a versenyző elmondása szerint, senki nem volt mindaddig olyan kemény vele, mint a vőlegénye, senki sem feszegette úgy a határait, mint Somogyi. Egyetlen edzőnél sem fáradt el úgy, mint vele, az edzésnek pedig szerinte akkor van értelme, ha elfárad, ha fájdalmas.

Kozák óriási lendülettel vágott neki a felkészülésnek, a hazai szövetség pedig az olimpiai időrendet látva engedélyezte neki a triplázást, vagyis hogy egyesben, kettesben és négyesben is indulhasson, hiszen a döntőket különböző napokra szórták szét Rióban, egyik napon sem kellett volna dupláznia. Kozák élt a lehetőséggel, és egyesben, kettesben és négyesben is ott lehetett rajtnál.

Kozák a hazai válogatón olimpiai szintű mezőnyben nyert Csipes Tamara és Kárász Anna előtt egyeben. A duisburgi világkupán is maga mögött hagyott mindenkit, ezzel egyesben már készülhetett is az olimpiára. Az olimpia előtt még beszúrtak a programba egy Eb-t Moszkvában, amin pokolian rosszul rajtolt, utána viszont bekapcsolta a turbófokozatot, és két hajónyi hátrányt ledolgozva egészen könnyedén versenyezve tükörsima győzelmet aratott, mintha a többiek csak álltak volna. Akkor lehetett látni igazán, hogy legalább annyira jó állapotban van, mint négy évvel korábban.

Az előfutamát betegségtől kínozva nyerte meg, egy másikban a kínai Zsu-ju elég komoly idővel jelentkezett. Az elődöntőben összekerültek, Kozák pedig egy másodperccel verte – nem igazán lehetett látni, ki lehet az, aki egyáltalán megszoríthatja esetleg.

Bombaerős volt, ahogy beállt a rajtállásba, sugárzott róla az önbizalom. A fehérorosz Litvincsuk ugyan megpróbálta a lehetetlent, remek rajtja után nagy iramban kezdett, hátha ezzel sikerült kizökkentenie a magyar ellenfelét, Kozák viszont egyszer csak elment mellette. Élmény volt nézni, ahogyan evezett, és ahogy húzásról húzásra nőtt az előnye. Először csak félhajóval vezetett, utána egy teljessel, a végére pedig minden különösebb megerőltetés nélkül másfél hajónyi különbséget alakított ki. A legmerészebb álmaiban sem gondolt ilyen döbbenetes fölényre. Majdnem két teljes másodperccel verte a riválisait, akik öldöklő küzdelmet vívtak a második helyért, de ez bennünket már nem érdekelt.

1. Kozák Danuta – 1:52,494
2. Emma Jörgensen (dán) – 1:54,326
3. Lisa Carrington (új-zélandi) – 1:54,372

A futam után azt mondta, ez már 110 százalék volt, de egy olimpián ennyit kell nyújtani, és akkor biztosan nem érhetik kellemetlen meglepetések.

Kozáknak ez volt a negyedik olimpiai aranyérme, ezzel a legeredményesebb lett a magyar kajakosok, illetve az aktív magyar sportolók közt is. Egyéniben egy magyar kajak-kenus sem tudta megvédeni a címét előtte.

„Nehéz kommentálni ezeket a rekordokat, egy jeee-vel elég? Igazán boldog akkor leszek, ha majd tíz év múlva azt mondják, miattam kezdték el a sportot. Ma mindent beleadtam, maximális erő, szív és lélek volt ebben a futamban.

Nem figyeltem a többieket, csak az volt a célom, hogy kihajtsam magamat, ne maradjon bennem tartalék. A 200-on győztes új-zélandi Lisa Carrington kiesett a látókörömből. A betegség már a múlté, de az első futam még maga volt a horror. Így visszanézve olyan, mintha álmodtam volna, annyira nem volt erőm, annyira legyengített a hasmenés”

– értékelte a győzelmét.

Sokan kívánták neki vezetők, és szurkolók, hogy gyűjtse be az ötödik aranyát Rióban, amit a négyessel meg is tett.

(Borítókép: Kozák Danuta szurkolók között a női kajak egyesek 500 méteres versenyének eredményhirdetése után a Rio de Janeiró-i nyári olimpián a Rodrigo de Freitas Lagúnában 2016. augusztus 18-án. Fotó: Huszti István / Index)