Tótka Sanyinak van érzéke a drámához. 2010. augusztus 22-én, a szingapúri ifjúsági olimpia döntőjében 14 századdal verte meg a német Liebscherrt, tizenkét évvel később, 2021. augusztus 5-én Tokióban, a felnőtt olimpián 55 ezreddel az olasz Manfredi Rizzát a kajak egyesek 200 méteres versenyszámának döntőjében. Mondhatni, kicentizte az UTE klasszisa.

És a kettő között? Váltakozó sikerességű évek következtek, jobbára a sprinttávon indult a világversenyeken, 2016-ban Molnár Péterrel negyedik volt K-2 200 méteren a riói olimpián.

Tokió évében már előrevetítette a későbbi diadalt, hogy a poznańi Európa-bajnokságon győzött egyesben a sprinttávon, ezért az egyik esélyesként érkezett meg a japán fővárosba, persze a szám extraklasszisa, a brit Liam Heath, a riói olimpia 200-as bajnoka mellett/mögött. Akit azonban Sanyi maga mögé utasított a lengyel városban, igaz, csak 22 ezredmásodperccel. (Ahogy mondtuk, van érzéke a drámához...) És persze ott volt még az olasz Manfredi Rizza, akit Sanyi ugyancsak a favoritok közé sorolt.

Szorgalmasan figyelte legnagyobb ellenfele, és egy kicsit példaképe, a brit Liam Heath posztjait, hogy mekkora súlyokkal, milyen intenzitással edz, milyen technikával lapátol, hogyan hangolódik rá erre a sóhajtásnyi idő, szűk 35 másodperc alatt lezajló számra. Itt ugyanis nem lehet hibázni, a legkisebb tévedés is behozhatatlan hátrányba hozza az embert. Sanyi úgy volt vele, tanulni csak a legjobbtól érdemes, és Heath volt a szám legjobbja.

De csak 2021. augusztus 5-ig, az olimpiai döntőig.

Ott Tótka remekül rajtolt a 4-es pályán, a tőle bal kézre, az ötösön evező másik magyar, Csizmadia Kolos mellett. Pedig még vissza is fogta magát, nem akarta, hogy kiugorjon, és a rajtgép visszafogja, mert azzal el is úszott volna az aranyérem lehetősége.

Na, mihez is? Mert azokban a másodpercekben fogalma sem volt róla, hogy győzött-e vagy sem. Aztán kiírták a táblára a hivatalos végeredményt, és akkor már fogadta Kolos gratulációját, majd elmondta a bronzérmes Heath-nek, hogy ő jelentette számára az inspirációt. Aztán összeborult edzőjével, Hüvös Viktorral, és csak potyogtak, potyogtak a férfikönnyek.

Ha volt olyan olimpiai bajnoka Tokiónak, aki azt állítja magáról, hogy Sanyinál tudatosabban készült a győzelemre, akkor az festi magát. Amikor ugyanis 2020 tavaszán kitört a koronavírus-járvány, a Tótka házaspár leköltözött Gyomaendrődre – nem kellett messzire menni Mezőtúrtól, csak a szomszédos településre –, a családfő egyfajta buborékban edzett a Körösön. Méghozzá fanatikusan, maximális hatékonysággal kamatoztatva a Liam Heath Instagram-posztjairól ellesett technikákat, és persze Hüvös Viktor okos tanácsait felhasználva. 

Sanyi azzal is tisztában volt, hogy ezen a szinten – amikor ezredmásodpercek választják el az aranyérmest a másodiktól – már apróságokon múlik a siker, ezért kezdett odafigyelni az étkezésre és a helyes légzéstechnikára.

Hogy mi lesz Párizsban, 2024-ben?

A számot igen, de Sanyit nem, mert a fejébe vette, hogy valamelyik csapathajóban a hosszabbik távon kijut a Fény Városába, és ha kijut, akkor aranyéremnél alább nem adja.

Tokióban valahogy hozzászokott a győzelem édes ízéhez...