Tavaly decemberben jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), hogy a neutrális színekben induló orosz és belorusz sportolók is részt vehetnek az ötkarikás játékokon. Természetesen nekik is meg kell felelniük az érvényes szabályoknak és előírásoknak, beleértve a doppingmentességet is. Illetve a többi sportolóhoz hasonlóan nekik is alá kell írniuk a 2024-es olimpiára vonatkozó frissített részvételi feltételeket. Ez kötelezettséget tartalmaz az Olimpiai Charta tiszteletben tartására.

Tiszeker Ágnes szerint a hivatásos katonák sem indulhatnak el. Abban pedig biztos, hogy a semleges színekben induló orosz és belorusz kontingens nagyító alá kerül, szigorú ellenőrzésekre kell számítaniuk a játékok előtt, és persze Párizsban is a nyakukra járnak majd.

A szakember megjegyezte, hogy a moszkvai doppinglabort felfüggesztették, az is kérdéses, hogy valaha visszakapja-e a működési engedélyét. Így az is eldőlt, hogy nem lesznek orosz doppingellenőrök az olimpián.

Az ellenőrök mindig tudják, hol keressék Milák Kristófot

A világ legnagyobb sporteseménye előtt az úgynevezett Pre-Games-program jelent kihívást a magyar doppingellenőröknek. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nemzetközi szövetségek

A kérés az, hogy a kvótaszerzőket minimum egyszer, az előzetesen éremesélyesnek tartott versenyzőket pedig többször is ellenőrizzék még július előtt.

„A tokiói olimpia előtt egy olyan listát kaptunk kézhez, amelyen 99 magyar sportoló neve szerepelt, és amit a világranglistás helyezések és az elért eredmények alapján állítottak össze. Arra számítok, hogy ez a szám most is jelentős lesz. Azért ez egy komoly kihívás, sok-sok mintavételről beszélünk. A cél az, hogy senki ne jusson ki az olimpiára úgy, hogy előtte nem esik át egy komoly általános szűrésen a saját országában” – magyarázta a MACS vezetője.

Tiszeker Ágnes azt is elárulta, hogy Milák Kristófot is ellenőrzik, annak ellenére, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint az úszóklasszis fél éve nem végzett komoly edzésmunkát. A MACS eddig gondtalan együttműködést tapasztalt a fiatal titán részéről, aki mindig készségesen áll az ellenőrök rendelkezésére, tehát beszámol arról, hol és mikor találkozhatnak vele.

„Az ő dolga, hol és hogyan készül a versenyekre, egy sportolónak arra is fel kell készülnie, hogy az edzésen kívül adjon mintát” – jegyezte meg Tiszeker Ágnes.

Hasznos fegyver került a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség kezébe

Kenderesi Tamás ügyéről nem tudott új információval szolgálni a szakértő. Amit tudunk, hogy az olimpiai bronzérmes sportoló a lausanne-i székhelyű Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult abban a reményben, hogy felmentik a doppingvád alól. A január végén, február elején esedékes tárgyaláson az úszót háromtagú bíróság hallgatja meg, melynek egyik tagja egy magyar származású bíró.

Amennyiben számára pozitív ítélet születik, akkor visszakapja a versenyengedélyét, és lesz ideje, hogy megússza az olimpiai szintidőt. „Ha Tamást felmentik, azonnal rehabilitálódik. Ugye, most kiesett az edzésmunkából, de ennek a jogi procedúrának elvileg véget kell érnie júliusig” – mondta Tiszeker Ágnes.

A MACS álláspontja szerint a biológiai útlevél nagyon hasznos fegyver, mert képes kimutatni az eltéréseket.

Ha tetszik, ha nem, ez van, ez a jövő, pontosan azért, mert a feketén fehér laboranalízis nem mindig tudja bebizonyítani, hogy valaki használt tiltott szert. Ugyanis mire az ellenőr odaér a sportolóhoz, hogy levegye a mintát, lehet, hogy a szerek kiürülnek a szervezetéből. Erre találták ki a biológiai útlevelet, ami nem azt keresi, hogy a tiltott szer ténylegesen benne van-e a sportolók mintájában, hanem azt, hogy a saját maga normál értékeihez képest van-e eltérés, legyen szó a vérképről, a szteroidokkal összefüggő tesztoszteronszintről vagy akár a növekedésihormon-szintről. Sok minta esetén kirajzolódik egy tendencia, és ha egy attól szignifikánsan eltérő változás áll be, aminek nincs kézzelfogható indoka, nincs orvosi magyarázat rá, akkor áll fenn a doppingvétség gyanúja

– magyarázta Tiszeker Ágnes.

Azt a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) és a MACS is elismeri, hogy a biológiaiútlevél-eltéréseket nehéz nagy esetszámú, széles körű tudományos vizsgálatok eredményeivel összehasonlítani, és azokból általános következtetéseket levonni, mert a doppingellenőrzés egészséges embereket vizsgál, nincsenek orvostudományi vizsgálatok doppingszerek egészségügyi használatára és tulajdonságaira vonatkozóan. De valami mentén el kell indulniuk, mert a robbanásszerű teljesítményjavulásokból is lehet látni, hogy valami van a háttérben.

Tiszeker Ágnes példaként hozta fel azokat a nemrégiben publikált tanulmányokat, melyek szerint az élsportolók akár 30 százaléka is élhet valamilyen tiltott szerrel, de ha lebontjuk a WADA statisztikáit, akkor csak egy százalékuk bukik le előbb-utóbb. A biológiai útlevél célja az, hogy a fennálló 29 százalék se ússza meg a csalást. Ezért tárolják tíz évig a levett mintákat, mert lehet, hogy egy új kutatási módszer ki tudja mutatni, hogy valaki évekkel korábban doppingolt.

Tartanak az új csodaszertől

Tiszeker Ágnes tájékoztatása szerint Magyarországon hat darab doppingesetet regisztráltak 2023-ban. Szóba hozta Ilyés Laura Vanda ügyét, akit a MACS égisze alatt működő elsőfokú Doppingbizottság felmentett a vádak alól, azt a döntést a WADA megfellebbezte, de végül mielőtt a CAS dönthetett volna, a sportoló által benyújtott orvosi védekezést elfogadva a WADA elállt az ügytől, és visszavonta a fellebbezését.

Tiszeker Ágnes szerint a növekedési hormont és az EPO-t a mai napig nehéz kimutatni, mert ezeknek a szereknek gyors az ürülési ideje.

A doppingvilággal szoros kapcsolatot ápoló laboratóriumok most erre állhatnak rá. Az Egyesült Államokban, illetve Kelet-Európában is működtek ilyen műhelyek, arra viszont nincs bizonyíték, hogy Magyarországon is létesült doppingszerek előállítására szakosodott telephely, a technológiai eljárások keletről nyugati irányba vándoroltak.

Egy-egy füves cigi még belefér, a túlzott kábítószer-használat viszont nem

Sok vita van arról is, hogy doppingvétséget követ-e el az, aki hozzányúl valamilyen kábítószerhez. Tiszeker Ágnes szerint a WADA igyekszik alkalmazkodni a XXI. századhoz és az életszerűséghez, a szigor e tekintetben sokat enyhült, már nem bánnak olyan keményen azokkal, akik egy buliban, mondjuk, elszívnak egy spanglit. Csak azokat tiltják el sok időre, akik túltolják a dolgot.

„Ha valaki THC-val bukik le, akkor maximum 3 hónap eltiltást kaphat a sportban. Összehasonlításképp mondom, hogy korábban akár négy év eltiltást is adtak annak, akiről kiderült, hogy kokain van a szervezetében. Próbáljuk úgy kezelni, hogy ez nem a sportbeli teljesítményfokozás, hanem orvosi probléma, és, mondjuk, a stresszoldásról szól, tehát ne a sporton belül történjen a retorzió. Most sokan jönnek azzal, hogy pár országban legálissá vált az orvosi marihuána használata, de Magyarországra ez nem igaz” – magyarázta Tiszeker Ágnes, aki szerint a koronavírus nem lesz hatással a párizsi játékokra, mert az emberiség mostanra megtanult együtt élni a járvánnyal.